Kovács Zoltán: Ideje tiszta vizet önteni a pohárba!

Néhány hete az Európai Bizottság belügyi biztosa, Ylva Johansson megkeresést küldött a magyar Belügyminisztériumnak, amelyben aggályait fejezte ki a magyar Nemzeti Kártya programmal, valamint azzal kapcsolatban, hogy véleménye szerint az veszélyezteti az EU belső biztonságát, mivel könnyű belépési pontként szolgál „orosz és fehérorosz kémek” számára. A vád, miszerint Magyarország orosz kémeket lát vendégül, több hollywoodi kasszasiker cselekményére hasonlít - írja publikációjában Kovács Zoltán, nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár.

A politikus hozzátette, "ha megnézzük a tényeket, akkor is csak az marad: puszta fikció". Kovács Zoltán így ismertette a tudnivalókat a Brüsszel által támadott Nemzeti Kártya programról:

• A Nemzeti Kártyával 180 napon belül 90 napot meghaladó tartózkodás lehetséges, és legfeljebb kétéves határozott időtartamra érvényes. Ez egyszer három évvel meghosszabbítható.
• A kártya csak munkavállalási céllal igényelhető, vagyis kizárólag az adott munkahely és a konkrét munkakör alapján adható ki.
• Ha valaki ezen időszak alatt munkahelyet vált, akkor hosszabbítási kérelmet kell benyújtania, amely során a hatóságok az új munkáltató tekintetében ismét felülvizsgálják a jogosultságot.

Ráadásul, ahogy Pintér Sándor belügyminiszter Johansson biztosnak adott válaszában világosan rámutatott, a Nemzeti Kártya iránti kérelem elbírálásakor ugyanazokat a migrációs és biztonsági vizsgálatokat végzik, mint más tartózkodási engedélyek esetében - emlékeztetett Kovács Zoltán. Az államtitkár hozzátette:

kicsit meglepő, hogy bár a Nemzeti Kártya program keretei már jó ideje hatályban vannak, Brüsszelből eddig nem érte kritika. Ha korábban rendben volt, akkor most miért támadnak minket, amikor a szabályozás és a gyakorlat változatlan?

A politikus felhívta rá a figyelmet, hogy az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat adatai alapján 2023. január 1-jei dátummal valamivel több mint 718 ezer orosz állampolgár tartózkodott az Európai Unióban. Ebből Magyarországon 6193 orosz állampolgár volt regisztrálva, ami az összlétszám kevesebb mint 1 százaléka. Ezzel szemben Németországban közel 260 ezren, Lettországban 37 906-an, Észtországban pedig 81 036-an voltak regisztrálva. Nagyjából ugyanezek az arányok vonatkoznak a fehérorosz állampolgárokra is.

Forrás: About Hungary

Néhány nagy tagállam, például Franciaország és Lengyelország nem szolgáltatott releváns adatokat. Az adatok fényében kissé irreálisnak tűnik, hogy Brüsszel „orosz kémek” miatt aggódik Magyarországon, amikor a magyarországi Nemzeti Kártya-rendszerrel és az egész Európát fenyegető - állítólagos - veszélyekkel szemben leginkább kritikus országokban - a balti államokban - oroszok tömegei élnek.

"A mi szemszögünkből nézve ez a krónikus hungarofóbia újabb esete. És, hogy őszinte legyek, egyszerűen sértő az az állítás, miszerint Magyarország - az az ország, amely az elmúlt években eurómilliárdokat költött a határvédelemre - lenne az, amelyik könnyű bejutást biztosít az EU-ba a külföldi állampolgároknak"- írta Kovács Zoltán, majd így folytatta:

brüsszeli barátainknak: Nézzetek körül máshol, itt nincs semmi látnivaló!

Forrás: About Hungary; Fotó: MTI/Bruzák Noémi