Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter azt kéri Pintér Sándor belügyminisztertől, hogy a Spéder Zoltán ellen született összes feljelentés esetében rendelje el a nyomozást, és a hatóságok minden tekintetben vizsgálják ki a Spéder-ügyleteket – tudta meg a PestiSrácok.hu Lázár Jánostól a mai Kormányinfón. Portálunk azt a kérdést szegezte neki a tárcavezetőnek, hogy miután Németh Lászlóné postaügyi államtitkár saját döntéseként júliusban nyugdíjba vonul, van-e összefüggés a politikus gyors nyugdíjazása és a Spéder-ügy között. Lázár János egyértelműen nem válaszolt kérdésünkre, hanem kifejtette, Németh Lászlóné betölti azt a kort, amikor már nyugdíjba mehet, így ezért távozik az államtitkári székéből. “A munkáját elvégezte, azt befejezettnek tekinti, és kijelentette, hogy nyugdíjba szeretne menni” – mondta Lázár János.
A PestiSrácok.hu azt is megkérdezte a minisztertől, hogy ha beigazolódnak a gyanúk, és a Spéder-ügyben valóban történtek visszaélések, akkor azért Németh Lászlóné, vagy az új államtitkár vállalja-e majd a felelősséget.
“A Magyar Postánál csalás gyanújával három ügyben is nyomoznak a hatóságok, a postánál házkutatásokat is tartottak a nyomozók. Vállaljuk a felelősséget a Magyar Postánál zajló ügyekért, ha a gyanúk beigazolódnak. Németh Lászlóné és én magam is mindenért vállalom a felelősséget. Azt kérem Pintér Sándortól, hogy ha vannak feljelentések, még ha ezek névtelenek is, akkor is rendeljenek el nyomozást a Spéder-ügyben. Minden vizsgálatot folytassanak le a hatóságok” – válaszolta portálunknak Lázár János. Kérdésünkre elárulta, sem Németh Lászlónénak, sem pedig az államtitkári posztjáról ugyancsak távozó L. Simon Lászlónak nincs még meg az utódja, mint ahogy még az is megbeszélés kérdése, hogy L. Simon hol, milyen pozícióban folytatja.
“L. Simon Lászlót azért menesztettem, mert elégedetlen voltam az általa felügyelt terület eredményeivel. Ez nem személyes ügy, L. Simon László a barátom, de szerintem a műemlékvédelem ügye és az épített örökség védelme sokkal fontosabb terület annál, mint ahogy ott most állnak a folyamatok. Nincs elvégezve az a munka, amelyet már el kellett volna végeznie L. Simon Lászlónak. Az eredményekkel nem voltam elégedett. Ettől függetlenül L. Simon László tehetséges, felkészült és aktív ember, politikus” – nyomatékosította Lázár János.
Lázár szerint L. Simon nem végezte el a munkát, ezért menesztette.
A Miniszterelnökség vezetőjét Soros György legújabb ötletéről is megkérdeztük, miután a spekuláns az uniós ülésen arról beszélt, hogy az európai közösségnek évente harminc milliárd eurót kellene elköltenie a migrációs válság kezelésére, a tőzsdecápa pedig a források előteremtéséhez agrártámogatások és kohéziós pénzek csökkentését és összeurópai benzinadó kivetését is szükségesnek tarja, mint ahogy szerinte akár hitelt is fel kellene vennie az uniónak.
“Szó sem lehet arról, hogy Soros György parancsát az EU teljesítse, szó sem lehet hitelről. Eddig azt hittem, hogy az unióban a választók által megválasztott képviselők döntenek. Hogy került az Európai Unió színpadára Soros György? Az üzletember most ugyanis közvetlenül is a színpadra lépett, magyarellenes javaslatokkal és uniós támogatások megvonásával akarja megvalósítani az iparszerű bevándorlást. Soros javaslatai alapján a magyar választóknak adót kellene fizetni, amiből a bevándorlókat tartanák el Európában és 30 milliárd eurót kellene költeni a migráció jelenlegi problémáinak megoldására. Demokratikus legitimáció nélkül nehezen értelmezhetőek Soros felvetései. Az a kérdés, hogy ki kérte meg arra, hogy megoldja Európa problémáit? Remélem Soros szavai megnyugtatják azokat a kormányellenes portálok szerkesztőit és újságíróit, akik amúgy részben az üzletembertől kapják a fizetésüket, de eddig megkérdőjelezték, hogy Soros Györgynek bármi köze lenne a bevándorlással kapcsolatos nemzetközi állásfoglalások kialakításához. Az nem tisztázott, hogy Soros miért nem az Egyesült Államokban kampányol a bevándorlás mellett és miért nem a keleti parti választópolgároknak ajánlja az általa soroltakat” – reagált Lázár János.
Soros György magyarellenes javaslatokkal állt az unió színpadára. Fotó: amazonaws.com
Magyarország célja, hogy Nagy-Britannia, ez az erős nyugati hatalom stratégiai szövetségesünk maradjon – mondta a miniszter a mai Kormányinfón. Kifejtette: a kormány felállít egy munkacsoportot a Brexit következményeinek kezelésére. Magyarország érdeke a gazdasági és politikai együttműködés fenntartása Nagy-Britanniával. Lépéseket tesznek, hogy a hosszú tárgyalási folyamat eredményes legyen a kilépés és az új együttműködési feltételek megteremtése tekintetében – hangsúlyozta. Lázár kiemelte: fontos feladat a Nagy-Britanniában dolgozó több százezer magyar munkavállaló jogainak és érdekeinek védelme magyar-brit és EU-brit viszonylatban is. Hozzátette: a visegrádi együttműködést is erősíteni kell, így a magyar munkavállalók érdekében is közösen léphetnek fel. Mint mondta, a magyar kormány tiszteletben tartja és tudomásul veszi a britek döntését, és nem értenek egyet azokkal, akik a népszavazás eredményét vitatják, hiszen a brit választópolgárok nagy számban vettek részt a referendumon és éltek a szavazati jogukkal.
Ismertette, az ellenőrizetlen bevándorlás miatt döntött a Brexit mellett a választók jelentős része, és ha a bevándorlási helyzetet nem kezeli az EU, ha nem biztosítják a megerősített határvédelmet és feladják a szuverenitásnak azt a feltételét, hogy az országok maguk határozhatják meg, kik élhetnek a területükön, annak súlyos következményei lesznek az EU jövőjére nézve. “Teljes tévedés a kontroll nélküli bevándorlás”, a meghívásos politika és Schengen feladása – hangoztatta. Kérdésre megjegyezte: Magyarország érdeke a jobb unió, és a Brexitért felelőssé tehető a brüsszeli bürokrácia, megengedhetetlen a bürokratikus struktúra rátelepedése Európára, inkább erősíteni kell a nemzeti szuverenitást. Azt is elmondta, hogy a kormány nem mérlegelte, Skócia és Észak-Írország esetében mi a hasznosabb. Mint mondta, ez is sok kérdést vet fel, ugyanakkor nem gondolja, hogy aki a Brexit mellett szavaztak, azok ne gondolták volna végig a szavazatuk következményeit. “Óvnék attól a leegyszerűsítő, pro-európai állásponttól, hogy a tájékozatlan vidéki lakosság, a vidéki bunkók szavaztak a Brexit mellett és a felvilágosult nagyvárosi polgárság az bezzeg tudja a tutit” – fogalmazott.
Lázár János kérdésre beszámolt személyes álláspontjáról is a brit népszavazással kapcsolatban, mint mondta, megerősödött az a meggyőződése, hogy jó szívvel nem tudna a bennmaradás mellett szavazni. Ez nem jelenti azt, hogy ne lenne Európa-párti, de nem ért egyet azzal, amit ma Brüsszel tesz – magyarázta. Felidézte: annak idején Magyarország belépése mellett kampányolt, de ma az EU intézményrendszere több bajt hoz az Európa-gondolatnak, mint megoldást és problémát. Azt is kijelentette: nem lesz népszavazás a magyar EU-tagságról, mert már volt egy érvényes referendum, amely a csatlakozás mellett szól. A miniszter szerint nem az EU ellen szól a kötelező betelepítési kvóta elleni népszavazás, hanem jó példa arra, hogy miként lehet egy fajsúlyos kérdésről beszélni a választókkal. Közölte: hamarosan megindul a kampány, így felmerül a kérdés, hogy mi értelme a referendumnak, milyen összefüggésben áll az európai eszmével. Ha a bevándorlással kapcsolatban nem ismerjük meg a magyarok véleményét, nem tudjuk hitelesen képviselni azt az elvet, hogy alapvető joga egy országnak meghatározni, ki tartózkodjon a területén – magyarázta. Lázár úgy látja, a brit kilépésről született döntéshez is hozzájárult a bevándorlás, és ha nem dönthetnek az országok arról, hogy akarnak-e bevándorlást vagy sem, az szétfeszítheti az EU kereteit. Közölte: ötpárti egyeztetést hív össze a jövő hét elejére az EU és Kanada közötti szabadkereskedelmi egyezmény ügyében. Meglepő fordulatnak nevezte, hogy Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke kizárólag az európai fórumok jóváhagyásához kötné az egyezményt, miközben a magyar parlament határozatot fogadott el arról, hogy a megállapodásról nemzeti szinten is dönteni kíván. Hozzátette: ezen álláspont megerősítését várja a pártoktól.
A kormány több mint 3 év társadalmi vita és egyeztetést követően lezártnak tekinti a Liget-projekt kérdését – közölte Lázár János a Kormányinfón. A Miniszterelnökséget vezető miniszter kifejtette, hogy minden érvet és ellenérvet mérlegeltek az ügyben, megkezdődik a kivitelezés és 2018-2019-re elkészül a beruházás. Mint mondta, nem világos, hogy ki mi ellen tiltakozik, mivel a zöldfelületek aránya nőni fog a jelenlegihez képest. Megjegyezte: politikai akció lehet a dologban, ugyanakkor mindenkinek be kell tartani a törvényeket. Az építési területet a munkavédelmi és építésvédelmi szabályoknak megfelelően lekerítik, a kerítésen kívül azonban nincs akadálya a tiltakozásnak – tette hozzá.
A vezető képen a nyugdíjazását kérő Németh Lászlónéval beszélget Lázár János.
Facebook
Twitter
YouTube
RSS