Miközben itthon mindenki a történelem egyik legaljasabban indult önkormányzati választására figyel, addig lengyel barátainknál is éppen történelmi jelentőségű parlamenti választások zajlanak. Mateusz Morawiecki magabiztos azzal kapcsolatban, hogy a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) pártja meg tudja tartani a pozícióját, amit egyébként az EP-választás eredményei is előrevetítenek. Hozzánk hasonlóan Lengyelországban is rendkívül magas a választási részvétel.
Mi vagyunk az egyetlen garancia. Bebizonyítottuk, hogy a politikának a megbízhatóságon kell alapulnia, és mi garantáljuk a haladást és a programjaink továbbfejlődését
– mondta Mateusz Morawiecki a lengyelországi országgyűlési választásokkal kapcsolatban. A miniszterelnök magabiztos azzal kapcsolatban, hogy a magas részvételi arány mellett pártja meg tudja őrizni vezető szerepét. Morawiecki szerint az országban a szociális reformok annyira kiterjedtek, hogy sokak szerint egy esetleges ellenzéki győzelem esetében is folytatódni tudnak. A lengyel miniszterelnök szerint a helyi ellenzék “totális káoszban” van, nincsen átlátható programjuk, így a PiS marad az egyetlen párt, amely eredményeket akar elérni a választások után.
Tomasz Sakiewicz hasonló véleményre helyezkedett. A Gazeta Polska főszerkesztője úgy véli, nem szabad elhinni, hogy az ellenzék képes lesz fenntartani a szociális programokat; szerinte a jelenlegi kormánynak mindent erőfeszítést meg kell tennie annak érdekében, hogy fenntartsa, amit elkezdett. A főszerkesztő kifejtette: nem érti, amikor az ellenzék arról beszél, hogy Lengyelországban megszűnt a demokrácia, hiszen ha ez valóban így lenne, akkor nem indulhattak volna el a választásokon.
A lengyelországi parlamenti választásokon az alsóház (szejm) 460 képviselőjét, valamint a felsőház (szenátus) 100 tagját választják meg. A legfrissebb felmérések szerint a PiS 47,5 százalékos támogatottságra is szert tehet, ezzel a 460 fős szejmben a 250 mandátumot meghaladó többséget szerezhet, többet, mint a legutóbbi, 2015-ös választáson, amely után 235 képviselőt küldhetett az alsóházba. A szavazás reggel 7 órától este 21 óráig tart. Urnazárás után a fő lengyel hírtelevíziók közlik a szavazóhelyiségeket elhagyók körében végzett felmérés, az exit poll eredményeit. A PiS-en kívül három vagy négy ellenzéki tömörülés juthat be: közülük a legnagyobb támogatottságot az úgynevezett Polgári Koalíció (KO) élvezi, amelyet a 2015-ig kormányzó jobbközép Polgári Platform (PO), a balliberális Modern (Nowoczesna) és a Zöldek részvételével alakítottak meg.
Úgy tűnik egyébként, hogy a részvételi arány lengyel barátainknál is magas. Mint kiderült, vasárnap délig a szavazásra jogosultak 18,14 százaléka járult az urnákhoz Lengyelországban a parlamenti választások napján.
Ez az arány valamivel nagyobb, mint az előző parlamenti választások idején
– közölte délutáni sajtóértekezletén a lengyel országos választási bizottság (PKW) alelnöke, Sylwester Marciniak.
A rendszerváltás óta eddig kilenc alkalommal tartottak parlamenti választást Lengyelországban. A legutóbbi, 2015-ös szavazáson délig 16,47 százalékos volt a részvételi arány, vagyis 1,67 százalékkal kevesebb, mint most. A szavazóhelyiségek bezárásáig 2015-ben az erre jogosultak viszonylag nagy hányada, közel 51 százalék voksolt. Leszámítva az első, részben szabad 1989-es választást, amelyen 62,7 százalékos volt a részvételi arány, a legtöbben eddig a 2007-es parlamenti választásokon szavaztak (53,9 százalék). A PAP hírügynökség szerint rekordmagas részvétel várható külföldön, többek között a budapesti lengyel nagykövetségen, ahol többen, mint bármikor, 1,3 ezren regisztráltak a szavazásra, és a választópolgárok a délelőtt folyamán hosszú sorban várakoztak, hogy leadhassák voksukat.
Forrás: PS, rmx.news, MTI; Fotó: Horváth Péter Gyula/PS
Facebook
Twitter
YouTube
RSS