Letartóztattak egy feltételezett orosz kémet Berlinben, további „téglák” után kutatnak a német hírszerző hivatalnál

Még mindig tart a sokk a német Szövetségi Hírszerző Hivatalnál, miután pár nappal ezelőtt lebukott egyik ügynökük, aki a gyanú szerint az orosz-ukrán háború szempontjából fontos elemzéseket adott át az orosz titkosszolgálatnak. Azóta gőzerővel próbálják kideríteni, vajon lehetnek–e még a BND soraiban beépített ügynökök.

A Legfelsőbb Ügyészség nem nyilatkozik a lebukott orosz kém, Carsten L., ügyében, ami taktikai szempontból teljesen érthető is. Még részinformációk sem szivárogtak ki a kémkedéssel és hazaárulással megvádolt férfi kihallgatásáról vagy a nyomozás eddigi eredményeiről. Lapértesülések szerint egyelőre annyit lehet tudni róla, hogy régebben a Bundeswehrnél szolgált ezredesi rangban, ezt követően került a BND-hez. Úgy tudni, rajta kívül azt a kolléganőjét, akivel több ügyön is közösen dolgozott, szintén kihallgatták, róla azonban kiderült, hogy nem érintett a botrányban. Régóta foglalkoztatja a titkosszolgálatokat, miként lehet megvédeni a szervezeteket a beépülő ellenséges ügynököktől, vagy meggátolni azt, hogy pénzzel, esetleg zsarolással rá lehessen venni őket az árulásra. Gerhard Conrad a német Szövetségi Hírszerző Hivatal korábbi magasrangú munkatársa a német köztelevízió ARD csatornájának adott interjúban a témával kapcsolatban úgy fogalmazott: nem lehetséges minden kolléga állandó megfigyelése és lehallgatása. Érvelése szerint már csak azért sem, mivel az alkotmányos jogokat sértene és egy bizalomhiányos, gyanakvásra épülő légkört teremtene a hivatalokban.” A szakértő szerint azért vannak biztonsági protokollok, hogy meggátolják az információk továbbítását, kijuttatását. Ha valaki például titkosított anyagot tölt le egy pendrive-ra vagy más adathordozóra, annak természetesen nyoma van a rendszerben, még akkor is, ha egy a legmagasabb biztonsági hozzáféréssel rendelkező személy teszi. „Annyira senki sem meggondolatlan, hogy az eltulajdonított adatokat egy e-mail csatolmányaként küldi el, mivel az azonnali lebukáshoz vezetne. Az adathordozón kicsempészett információkat általában, titokban egy úgynevezett „halott levélszekrényben” helyezik el, ahonnan ezt az ellenséges ügynök utána magához veszi.”– mondta Conrad.

„Halott levélszekrénynek” nevezik az ügynökök által használt rejtekhelyeket, amelyek általában nyilvános helyen vannak, ám jól álcázva. Volt, hogy amerikai ügynökök egy parkban a sziklakertbe helyeztek el egy belül üreges, műanyagból készült kőutánzatot, amelybe a CIA-nak dolgozó kémek elrejthették az adathordozókat vagy írott üzeneteket. A BND gondosan megválogatja, hogy kit vesz fel a soraiba. Az „Eigensicherung” (Saját Védelem) névre hallgató osztály végzi az ellenőrzést, amely nemcsak a jelentkező munkatársra terjed ki, hanem annak családjára és baráti körére is. Ezt a környezettanulmányt néhány évente rutinból (vagy gyanú esetében azonnal) megismétlik.

Gerhard Conrad arról is beszélt, hogy az oroszoknak kémkedő munkatársat nem a BND buktatta meg, hanem egy “baráti” titkosszolgálat, amelyik külföldön lehallgatott telefonokból jött rá, hogy az oroszok tisztában vannak a német titkosszolgálatok elemzési adataival a háborúról. Az esetleges partnerszolgálat, amelyik ilyen elektronikus megfigyelést hajt végre, elképzelhető, hogy a CIA vagy az NSA lehetett. Az USA szakszolgálatai ugyanis hírszerzési adatokkal és műholdas felvételekkel is segítik az ukrán titkosszolgálat és a hadsereg munkáját.

A volt ügynök szerint elképzelhető, hogy az SZVR talált valamit az áruló életében, amivel meg tudta zsarolni. A kémkedés világában ez nem számít újdonságnak. Carsten L.-nél nem találták semmi jelét annak, hogy pénzt kapott volna az orosz szolgálattól ezért vagy az történt, hogy szimpatizál Moszkvával, vagy pedig megzsarolták. A BND munkatársait egyébként kiképzik arra, hogy mi a teendő akkor, ha ellenséges ügynökségek megkörnyékeznék. Ezt pedig minden esetben azonnal jelenteniük kell felettesüknek és a biztonsági osztálynak. A BND-nek jelenleg 7000 munkatársa van, közülük sokan külföldön tevékenykednek, ezért szinte állandó a veszélye annak, hogy egy idegen titkosszolgálat beszervezi egyik emberüket.