Lomnici: A Trianon-törvény célja az erdélyi magyarság megalázása

Idősebb Lomnici Zoltán (Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)

Tiltakozik a Románia által elfogadott Trianon-törvény ellen az Emberi Méltóság Tanácsa. Idősebb Lomnici Zoltán, a szervezet vezetője attól tart, hogy az erdélyi magyarság megalázását, megfélemlítését célzó jogszabály további emberi jogi jogsértéseknek lesz a melegágya. Kiemelte: Románia még száz évvel Trianon után sem bír mit kezdeni az őshonos magyarokkal, ezért vegzálja őket folyamatosan.

A román törvényhozás elfogadta, Klaus Iohannis államfő pedig aláírta az úgynevezett Trianon-törvényt, amely nyilvánvaló, de aránytalan válasz, hiszen a magyar Országgyűlés nem Trianon-emlékévet, hanem nemzeti összetartozás évét hirdetett – nyilatkozta a PestiSrácok.hu-nak idősebb Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke. A volt főbíró szerint a magyar civil szervezeteknek véleményt kell mondaniuk a román jogszabályról, amelynek szerinte

nyilvánvaló célja az erdélyi magyarság megalázása és megfélemlítése.

Ismert, a Trianon-törvény szerint ezentúl minden június 4-én a történelmi esemény jelentőségét népszerűsítő rendezvényeket tartanak, és ehhez az állami és helyi hatóságok logisztikai vagy költségvetési támogatást nyújthatnak. A trianoni szerződés jelentőségét tudatosító tudományos, oktatási, kulturális rendezvényekről a román közszolgálati médiának is be kell számolnia. A kormánynak és a helyi hatóságoknak gondoskodniuk kell arról, hogy június 4-én kitűzzék a köztereken Románia nemzeti lobogóját.

Lomnici Zoltán hangsúlyozta: Románia még száz évvel Trianon után is tart az erdélyi magyaroktól, rájuk „nemzetbiztonsági kockázatként” tekint. Emlékeztetett: 2010-ben az akkori szlovák kormányfő is – az állampolgársági ellentörvény vitájában – ugyanezt a kifejezést („nemzetbiztonsági kockázat”) használta az őshonos felvidéki magyarságra.

A jogvédelem során szerzett tapasztalataim azt igazolják, hogy Románia, a többi utódállamhoz hasonlóan nem tud mit kezdeni az őshonos magyar kisebbséggel. A rendszerváltás után a módszerek finomodtak, de a megfélemlítés változatlanul ez egyik legfőbb eszköz

– fogalmazott a jogvédő szervezet vezetője. Ennek egyik példájaként említette a Beke István és Szőcs Zoltán elleni koncepciós pert, amelynek végén öt-öt éves börtönbüntetést szabtak ki a két erdélyi fiatalemberre mindenfajta tárgyi bizonyíték nélkül, pusztán azért, mert ragaszkodtak a magyar nemzethez.

A székely politikai foglyoké mellett számos más eset is felhozható – mutatott rá idősebb Lomnici Zoltán –, ám szerinte a legszomorúbb az, hogy most is a román államfő állt a magyarellenes mozgalmak élére. Fölidézte: a Fejér László székelyföldi szenátorral benyújtott kegyelmi kérelmüket elutasították, így nem szabadulhattak a politikai foglyok. (Jellemző, hogy a román államfő még a kegyelmi kérvényre sem méltóztatott a törvényes határidőn belül válaszolni. Ezzel fittyet hányt országa törvényeire, a jogállamiságra és az elemi tisztességre. Miként a román állam is olyannyiszor rövidke történelme során – P.T.)

Jól szemlélteti a román önkényt, hogy néhány éve a Mátyás király kolozsvári szülőházában elhangzott azon kijelentéséért, miszerint a román csapatok 1918-ban megszállták Erdélyt, idősebb Lomnici Zoltánt ki akartak tiltani Romániából. Erre végül nem került sor, de maga a szándék is sokatmondó. (Az igazság, a tények, a valódi történelem Erdély ideiglenes megszállói szemében mindig is vörös posztó volt – P.T.)

Mindezekre tekintettel jogvédő szervezetünk nevében tiltakozom a most aláírt Trianon-törvény ellen, amely – attól tartok – további jogsértéseknek lesz a forrása. Azt kérem, hogy a jogvédő szervezetek emeljék fel szavukat a kirekesztést célzó jogszabály ellen

– jelentette ki idősebb Lomnici Zoltán.

Mint arról korábban portálunk is beszámolt: megdöbbentőnek és a magyarság számára mélységesen sértőnek nevezte Trianon évfordulójának romániai ünnepnappá nyilvánítását Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkára. Mint fogalmazott: „Megdöbbentő és elszomorító, hogy egy világjárvány kellős közepén egy EU-s tagállam azzal van elfoglalva, hogy olyan törvényt hozzon, amely sárba tiporja a területén élő legnagyobb nemzeti közösség jogait”.

Az Emberi Méltóság Tanácsa tíz esztendővel ezelőtt alakult, legfontosabb célja a határon túli magyarság jogvédelmének segítése – mindenfajta állami támogatás nélkül. Tőkés László és Bajkai István támogatásával több, az erdélyi magyarokat ért jogsérelem ügyében felléptek. Az erdélyi magyar egyházak ingatlanjainak visszaszolgáltatása érdekében Lomnici Zoltán által benyújtott petíciót az Európai Parlament illetékes bizottsága befogadta.