Már a ma folytatódó EU-csúcs előtt eldőlt, hogy a Brexit-tárgyalások befejezésének eredeti határideje nem tartható, a tárgyalások valójában megrekedtek – írja a Politico.eu. Theresa May brit kormányfő ugyan nyitottnak mutatkozott az országa uniós kilépését követő, eredetileg 2020 végéig tervezett átmeneti időszak további egyéves meghosszabbítására, de egy magas rangú európai uniós tisztségviselő szerint ez kevés egy rendkívüli Brexit-ügyi csúcsértekezlet novemberi összehívásához. A szerdán elkezdődött csúcstalálkozó legfontosabb témája emellett a migráció kezelése és a belső biztonság kérdése. A migráció kezelésében a brüsszeli elit porhintéssel, a willkommenskultur átfazonírozásával próbálkozik, de az erős határvédelmet követelő, a betelepítést elutasító közép-európai vezetők – köztük Orbán Viktor – az előzetes jelek szerint átlátnak a szitán.
A Brexit-tárgyalások tehát nem hoztak áttörést, azonban egyre nagyobb belpolitikai feszültséget okoznak Nagy-Britanniában is. Theresa May friss sajtónyilatkozataiban kijelentette, hogy mindkét fél részéről bizalomra, erős és határozott vezetési módszerekre és bátorságra van szükség a siker érdekében. Egy, a Politiconak nyilatkozó uniós tisztviselő szerint azonban senki sem osztotta May optimizmusát a jövőt illetően.
Migráció: nincs új a nap alatt
Az EU-csúcs mai témái közül a legfontosabb és legégetőbb európai kérdés jelenleg a migráció kezelése. Az Európai Tanács júniusi következtetéseiben foglaltaknak megfelelően az ülésre jelentés készül az elért eredményekről. Elsősorban három kérdéskörre összpontosítanak majd a tárgyalásokon:
- együttműködés a származási és tranzitországokkal;
- az embercsempész hálózatok elleni küzdelem;
- a visszaküldési irányelvre, a menekültügyi ügynökségre, valamint az Európai Határ- és Partiőrségre vonatkozóan a közelmúltban benyújtott bizottsági javaslatok.
Nagyon sok vita várható a valójában bevándorláspárti erők és az országuk szuverenitását megőrizni kívánó országok és kormányok között a kérdésben. Orbán Viktor magyar miniszterelnök Brüsszelbe menet videóüzenetben erősítette meg Magyarország véleményét, melyben egyértelműsíti, hogy a magyar határt magyar katonák és magyar rendőrök fogják védeni a jövőben is.
Az uniós vezetők az európai tanácsi következtetésekben figyelembe veszik majd a szeptember 20-án Salzburgban tartott nem hivatalos találkozójukon folytatott megbeszélések eredményeit is. Az osztrák kancellár várhatóan beszámol majd a közös európai menekültügyi rendszer reformjáról és a reform egyes elemeivel kapcsolatban várható eredményekről is, utalva a Bel- és Igazságügyi Tanács október 11–12-i ülésén folytatott megbeszélésekre is.
Belső biztonság: küzdelem a terror ellen
Az Európai Tanács a vezetői ütemtervről szóló, 2018. szeptember 20-i, salzburgi tematikus vitát követően következtetéseket fog elfogadni a belső biztonságról.
Az állam-, illetve kormányfők áttekintik az alábbi területeken tett előrelépést:
- a rendőrségi és igazságügyi együttműködés fokozása;
- a terrorizmus elleni küzdelem;
- a határbiztonság megerősítése;
- a kibertérbeli reziliencia, azaz a rugalmas ellenállási képesség erősítése.
A korábbi döntések gyors végrehajtására és új intézkedések kidolgozására is felszólítanak majd. Tekintettel a hágai székhelyű Vegyifegyver-tilalmi Szervezet (OPCW) ellen nemrég elkövetett kibertámadásokra, az uniós vezetők fel fognak szólítani a hibrid, a kiber-, valamint a vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris (CBRN) fenyegetésekkel szemben az elrettentés és a reziliencia további erősítésére.
Az Európai Tanács a közelgő, 2019. évi európai parlamenti választásokra tekintettel várhatóan hangsúlyozni fogja annak fontosságát is, hogy minél gyorsabban haladjanak a megbeszélések a Bizottság által a félretájékoztatással szembeni küzdelem területén javasolt számos intézkedéssel kapcsolatban.
Külkapcsolatok: barátkozás Afrikával
Az Európai Tanács következtetéseket fogad majd el a külkapcsolatokról, elsősorban az Afrikával fennálló kapcsolatokra összpontosítva.
Az állam-, illetve kormányfők ezenkívül behatóan foglalkoznak az alábbi témákkal is:
- a hamarosan sorra kerülő EU–Arab Liga csúcstalálkozó;
- az éghajlatváltozás, figyelemmel a lengyelországi Katowicében megrendezendő ENSZ COP24 éghajlatváltozási konferenciára is;
- a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrend és annak végrehajtása.
Forrás: consilium.europa.eu, politico.eu, Orbán Viktor Facebook-oldala, PS; Vezető kép: Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök, Angela Merkel német kancellár, Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke és Emmanuel Macron francia elnök az Európai Unió brüsszeli csúcstalálkozójának első napján, október 17-én – MTI/EPA/Olivier Hoslet
Facebook
Twitter
YouTube
RSS