Mágnesként vonzhatja a szövetségeseket a magyar–lengyel–olasz jobboldali együttműködés

A magyar-olasz-lengyel együttműködés még csak a kezdet, amely két-három éves távlatban több potenciális szövetségest is maga mellé állíthat – hangoztatta Kovács István, az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója a Kossuth Rádió Európai idő című műsorában. Orbán Viktor kormányfő, Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök és Matteo Salvini, az olasz jobboldal vezető április elsejei budapesti találkozójukon pártjaik európai szintű együttműködéséről egyeztetett.

A hirado.hu idézi Kovács Istvánt, aki szerint az együttműködés kereteit közép és hosszú távon érdemes nézni. Magyar részről ennek előzménye, hogy a Fidesz számára világossá vált, hogy már nem tud együttműködni azzal az Európai Néppárttal, amely az elmúlt öt-tíz évben középutas, balliberális irányt vett – vélte a szakértő. A kormánypárt és Orbán Viktor is felismerte, hogy a négyszázötvenmilliós Európai Unióban több tíz, de akár százmillióra is tehető azon állampolgárok száma, akiknek nincsen politikai otthona. Jelenleg a konzervatív-keresztény, családcentrikus értékeket nem képviseli egyik politikai erő sem európai szinten.

Ennek az együttműködésnek lehet a katalizátora a magyar kormánypárt és ennek az első lépése volt az áprilisi eleji budapesti találkozó.

– tette hozzá A föderális Európa, a fősodor pártmunkása és média támogatói mindent megtesznek majd az új, nemzeti alapokon nyugvó együttműködés megbélyegzésére, amely azt jelzi, hogy tartanak tőle, mert valós alternatívát jelenthet – mondta Kovács István, majd úgy fogalmazott:

Ez még csak a kezdet, de két-három éves távlatban több potenciális szövetségest is maga mellé állíthat ez az együttműködés.

Úgy vélte, hogy a 2024-es EP választásokat megelőzően állhat össze egy olyan széles politikai koalíció, amely európai állampolgárok tízmillióinak megszólítására alkalmas, de a politikai építkezést most kell elkezdeni Kovács István párhuzamba állította a Petry-ügyet az együttműködésben részt vevő három jobboldali politikust ért támadásokkal. Petry Zsolt esete rávilágított arra, hogy ha ma valaki az európai fősodorba tartozó közbeszédben a nemzetállamok, a konzervatív politika mellett tesz hitet és szót emel az illegális bevándorlás ellen, az nem fér bele a véleménynyilvánítás szabadságába Németországban.

A Hertha kapusedzőjének esete is azt mutatja, hogy nem szabad csendben maradni, hiszen sokan egyetértenek azzal, hogy nem föderális Európát kell építeni hanem a nemzetállamokon nyugvó Európai Unió a jövő és az illegális migráció helyett az európai családok élethelyzetének javításával kell foglalkozni. Kovács István szerint szükség van európai szinten is egy fajsúlyos politikai erőre, amelyik becsatornázza ezen polgárok véleményét az európai politika legmagasabb szintjeire.

Forrás: hirado.hu; Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

A cikk az Euranet Plus szervezettel, az Európai Unióról szóló hírek legfontosabb rádiós hálózatával együttműködésben készült. Értsük meg jobban Európát!