A bevándorlók voksaira számít a baloldal – írja szerdai számában a Magyar Idők, amely Németország, Franciaország, Nagy-Britannia, Ausztria, Svájc, Spanyolország, Hollandia és Svédország választási adatinak elemzése után jutott erre a következtetésre.
A lap összeállítása szerint Németországban 2002-ben gyakorlatilag a bevándorlók szavazatai döntöttek arról, hogy Gerhard Schröder maradt a kancellár. Mint írták, 2013-ra a “migráns hátterű” választópolgárok aránya 5,8 millióra, azaz csaknem az összes, választásra jogosult közel 10 százalékára nőtt Németországban. A 2012-es Európai Társadalmi Felmérés (ESS) adatai szerint a pártválasztó németországi muszlimok 70-90 százaléka valamely baloldali pártot érzi leginkább magához közelállónak.
Az elemzés alapján a 2012-es francia elnökválasztás második fordulójában a Le Figaro által készített, tízezer fős mintán alapuló felmérés szerint a francia muszlimok 93 százaléka a baloldal jelöltjére, Francois Hollande-ra szavazott. A korábbi választások alkalmával is bebizonyosodott, hogy a bevándorlók túlnyomó többsége baloldali jelölteket választ: a 2007-es elnökválasztáson észak-afrikai bevándorlók és a franciául beszélő afrikaiak 80 százaléka a szocialista jelöltet, Segolene Royalt támogatta, Nicolas Sarkozy a bevándorlók szavazatainak csak töredékét kapta.
A Magyar Idők összeállítása szerint Nagy-Britanniában a bevándorlók jelentős többsége történelmileg a Munkáspártot favorizálja. A MORI közvélemény-kutató cég 2005-ös, választások utáni kutatása szerint a megkérdezett bevándorlók körülbelül 60 százaléka vett részt a választáson, és közülük 58 százalék mondta azt, hogy a Munkáspártra szavazott, 16 százalékuk a Liberális Demokratákra, és mindössze 10 százalékuk a Konzervatív Pártra. 2015 májusában körülbelül négymillió, migráns háttérrel bíró ember szavazhatott az Egyesült Királyságban, egyharmaduk indiai vagy pakisztáni. A választókerületi eredmények alapján a bevándorlók 2015-ben is inkább a baloldalt támogatták, de erről részletes felmérés nem áll rendelkezésre.
Az osztrák statisztikai hivatal adatai szerint 2013-ban 534 ezer olyan szavazó volt Ausztriában, aki bevándorlói gyökerekkel rendelkezett, ez a választásra jogosultak 8,6 százaléka volt. A bevándorlók körében legaktívabb és legnépszerűbb párt az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ), egy választás utáni felmérés alapján az SPÖ szavazóinak 7 százaléka (80-90 ezer választó) volt iszlám vallású, a Zöldek szavazóinál ez az arány 1 százalék, a többieknél ez kimutathatatlan. Ez azt jelenti, hogy a szocdemek 2013-as, szűk 3 százalékos győzelménél körülbelül a különbség kétharmadát az iszlám vallásúak adták.
Svájcban 2014-ben 900 ezer olyan 15 év feletti állampolgár volt, aki migrációs gyökerekkel rendelkezett. Oliver Strijbis svájci politológus a Swiss Political Science Review-ban megjelent tanulmányában azt állapította meg, hogy a külföldi gyökerű svájciak inkább a baloldalra szavaznak. Strijbis ugyanakkor azt is megjegyezte, hogy bizonyos bevándorlói csoportok között azért jellemző a polgári pártok preferálása is.
Spanyolországban a helyi adatok összesítése alapján 2011-ben már csaknem hatmillió bevándorló élt. Az állampolgárságot szerzett, választójoggal rendelkező bevándorlók pártpreferenciáiról itt nem készültek részletes felmérések, de egy 2007-es kutatás szerint, ha lenne választójoguk, akkor a marokkói bevándorlók körülbelül fele, a párpreferenciával rendelkező marokkóiak több mint 80 százaléka a Spanyol Szocialista Munkáspártot (PSOE) támogatta volna.
Hollandiában az 1986-tól létező kutatások szerint a bevándorlók és leszármazottaik folyamatosan a baloldali pártokat támogatják, különösen a Munkapártot (PvdA), jóval nagyobb arányban, mint a holland lakosság többi része. Az is megfigyelhető, hogy a Hollandiában élő különböző etnikai csoportok még 2002-ben is különböző, főleg baloldali pártokat választottak, azonban 2006-ra ezek a különbségek elmosódtak, és legnagyobb részük a PvdA-t választotta.
A svéd statisztikai hivatal 2008-as pártpreferencia-felmérése is azt mutatja, hogy a bevándorlók nagyobb arányban választanak baloldali pártokat, mint a többi szavazó. 2004 és 2008 között három bevándorlóból kettő valamelyik baloldali pártot választotta, míg csupán háromból egy támogatta a jobbközép szövetséget. A két blokk közötti legnagyobb különbséget 2008-ban mérték, akkor a jobb- és baloldal között 44,6 százalék volt a differencia, amiből az is kiderül, hogy a baloldali pártok támogatottsága a bevándorlók között növekszik – olvasható a Magyar Idők összeállításában.
Forrás: MTI
Fotó: hvg.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS