Magyar légiósok: “Franciaországnak annyi”

A Francia Idegenlégió lehet a kulcs a franciák számára a terrorizmus elleni küzdelemben. Dr. Jean-Marc Rickli, az európai biztonságpolitika londoni kutatója szerint a francia különleges egységek már annyira be vannak ágyazva Líbiában az Iszlám Állam elleni hadműveletekbe, hogy annak kiterjesztése a Közel-Keletre nem jelentene komolyabb nehézséget a kormány számára. A szakértő úgy gondolja, hogy Hollande már utasítást adott egy kisebb terrorellenes csoport felállítására az idegenlégión belül, amely jelentős csapást mérhetne az Iszlám Állam egységeire. A PestiSrácok.hu-nak magyar légiósok beszéltek arról, hogy mi is a valódi helyzet Franciaországban, hogyan látják ők “testközelből” a terrorveszélyt. 

Egyelőre az nem tisztázott, hogy mi is lenne pontosan a Francia Idegenlégió szerepe az Iszlám Állam elleni háborúban, de a belpolitikában egyre nagyobb nyomás helyeződik a kormányzatra, hogy valamilyen módon tegyék intenzívebbé a harcokat a dzsihadisták ellen – írja az Express.

A francia különleges egységek már több, terrorizmus ellen irányuló műveletben vettek részt az elmúlt időszakban (Afganisztán, Mali, Csád, Elefántcsontpart), de Líbiában is tudunk francia szárazföldi jelenlétről. A francia elnök, Francois Hollande is nyílt háborút hirdetett a terrorizmus ellen.

Az idegenlégió bevetése nagy számban nem lehetséges, mivel túlterheltek, így csak egy kisebb alakulat bevetése várható a közeljövőben”

– vélekedik a szakértő, aki szerint az is beszédes, hogy több amerikai kommentelő arra buzdítja az amerikaiakat, hogy csatlakozzanak a légióhoz. Az idegenlégió nagy előnye, hogy bár hivatalosan a francia hadsereghez tartozik, mégis több országból jelentkeznek ide, és valamilyen szinten igen különleges szuverenitást élvez a francia politikán belül. Mindemellett a Francia Idegenlégióhoz hasonló szervezetek népszerűségét mutatja az is, hogy már az Egyesült Államokban is felmerült egy Amerikai Idegenlégió létrehozása.

A Francia Idegenlégió megszervezését Lajos Fülöp király rendelte el 1831-ben, a Franciaország szolgálatában álló külföldi ezredek utódaként. 17–40 év közötti személyek jelentkezhettek, nemzetiségre, fajra, vallásra való tekintet nélkül. Egyetlen kikötés az, hogy az önkéntes katona az Idegenlégió becsületkódexe szerint szolgálja Franciaországot. A légiósok mindig az élvonalban harcoltak, manapság is a legveszélyesebb helyeken teljesítenek szolgálatot. Az állam így védi, kíméli a francia nemzetiségű katonáit.

A párizsi kormány szívesebben veti be az idegenlégiósokat a fronton, egészen egyszerűen azért, mert nem akar francia vért ontani. A magyar katonák mintegy öt százalékát teszik ki az elit egységnek.

Komoly veszély fenyegeti Franciaországot

A PestiSrácok oknyomozó portálnak nyilatkozó idegenlégiósok szerint Franciaországot komoly veszély fenyegeti eddigi bevándorlás politikája miatt. Balázs (2REG rajparancsnok) már kisfiúként eldöntötte, hogy katona lesz, s bár a magyar honvédség volt a cél, inkább a francia idegenlégiót választotta, amiről 16 évesen olvasta az első könyvet. A főiskolai évei alatt sem szűnt meg az érdeklődés, így röviddel a diplomaosztó után már a Marseille-be tartó vonaton ült, hogy jelentkezzen Aubane-ban, légiósnak.

Itthon rendszeresen fociztam, edzőterembe jártam, és eljártam kesztyűzni a bokszoló barátaimmal. A sportos előéletem kint nagyon sokat segített: erőnlétet adott, megtanított milyen csapatban élni és együtt működni, és megtanított arra is, hogy az edző szava szent, én meg csendben végrehajtom a feladatot. Ilyen mentalitással sokkal könnyebb volt beilleszkedni a légióba

–  nyilatkozta.

Rögtön felvették, a kiképzést jó eredménnyel zárta. Balázs már közel nyolc éve szolgál a légióban, 32 évesen szakaszvezető, rajparancsokként pedig nyolc embert irányít. Azt meséli, hogy külföldi küldetésen fél évet volt Afganisztánban, ahol rendszeresek voltak a kisebb tűzharcok és a pokolgépes merényletek. Ezután két évig állomásozott Francia Guyanán, ahol az illegális aranyásók ellen őrjáratoztak az őserdőben, ide később visszatért újabb hat hónapra. Volt része tűzharcban is, lőtték az épületet, ahova bevették magukat és átélte már azt is, hogy a közelében robbantotta fel magát egy öngyilkos merénylő. (Balázs légiós élményeiről blogot is vezet.)

Balázs gyakorlaton Fotó:PestiSrácok.hu

A harmadik generáció jelenti az igazi veszélyt

A rajparancsnok azt meséli, hogy 2015-ben, amikor a röszkei tömegoszlatás volt, akkor sorra gratuláltak neki a kollégák, hogy a magyarok milyen jól kezelik a helyzetet.

Még a francia főtisztek közül is többen dicsérték a menekültpolitikánkat, akik nem átlagkatonák és igen magas társadalmi megbecsülést élveznek. Jó érzés volt magyarnak lenni.

Balázs azt mondja, hogy az “első generációs arabokkal” nincs baj, ők azok, akik az 1960-70-es években még valóban megélhetés miatt vándoroltak be az országba és ők dolgozni akartak. Úgy véli, hogy a második generációsok a segélyezettek sem radikalizálódtak, az igazi veszélyt a harmadik generáció jelenti ma, ők a potenciális terroristák, akik gyűlölik a franciákat. S hogy miért? Mert tanulni kellene, dolgozni a segélyváráson kívül. A segélyből ugyanis nem lehet álmot megvalósítani, bár az ottani szociális juttatás összege még így is több, mint a magyar átlagbér.

Balázs ma már rajparancsnok, légiós élményeiről a kezdetektől blogot ír.

S bár a romák helyzetéhez hasonlít a francia migránsoké, Balázs úgy gondolja, hogy az arab nép szervezettebb, fanatikusabb. Azt mondja, hogy ritka az arab légiós. A magyar férfi Franciaország déli részén, Marseille-től 80 km-re egy hegyi kisvárosban lakik, ahol már nem jelentős a bűnözés és nincs terrorveszély sem.

Ahol én lakom, tíz százalék körüli az arab lakosság száma, akik még tudnak viselkedni.  Azt beszélik a helyiek, hogy ide a szocialista polgármesterek hozták be őket, mint biztos szavazókat ingyen lakhatás ígéretével.

A légiósokat a terrorveszély miatt vetik be járőrözni

Az EB alatt ő is Párizsban teljesített szolgálatot, azt meséli, amikor eltörölték a szükségállapotot, mindenki fellélegzett, majd néhány órára rá történt a nizzai terrortámadás.

Havi egy terrorcselekmény előfordul, szinte megszokott, de szerencsére ezek nem olyan hatékonyak, mint például a nizzai, de néhány sérültje akkor is van ezeknek is.

Zavargás Párizsban. A Calais-i tábor felszámolása után Párizs utcáit lepték el a migránsok. Fotó: AP

“Impotens szocialista történet a Calais-i menekülttáboré”

Balázs azt hangsúlyozza, hogy a szocialista vezetés impotens hozzáállása segítette a Calais-i dzsungel burjánzását, mivel egyszerűen nem hagyták a rendőröknek, hogy csináljanak bármit is. A kamionosokat, akiket folyamatosan megtámadtak a migránsok vagy úttorlasszal akadályozták továbbjutásukat, “nem hogy nem védték meg, hanem meg is büntették őket, ha migránst találtak a rakterükben“.  Azt mondja, hogy azzal, hogy felszámolták a Dzsungelt, annyit értek el, hogy nem egy helyen lesznek, hanem szétszórva a migránsok. Persze a lakosság tiltakozásának nem adhat hangot, így hiába kezdeményeztek több településen népszavazást, nem engedélyezték, mondván, hogy ez állami hatáskör, nem pedig önkormányzati.

Nem valódi menekült a többségük, mert nincs köztük nők és gyerekek. Most már leginkább nem is Szíriából érkeznek, hanem afrikai négerek özönlenek az országba, akik aztán azért akarnak Angliába menni tovább, mert ott jobb a szociális ellátás. A francia – olasz határon egy századunk járőrözik, én személyesen nem vettem részt benne. Calais-ban is voltak légiósok, bár csak a városban járőröztek, a “dzsungelbe” nem, a légiós ugyanis nem tolerálná, hogy leköpik a kocsiját. Én a terrorveszély miatt a Riviérán vagyok, járőrszolgálatot látunk el, jelenlétünk megnyugtatja az ide érkező turistákat. 

A magyar idegenlégiós azt mondja: véleménye szerint a megoldás kizárólag a politikai akarattól függ. Balázs szerint talán a 2017-es elnökválasztás után lesz változás Franciaország migráns – és a biztonságpolitikájában, hangsúlyozza azt is, hogy a fegyveres testületek nem tudnak tenni semmit politikai felhatalmazás nélkül.

János tizennégy éve szolgál a légióban.

Ha valaki légiósnak szerződik, a környezete valami magyarázatot keres, bűncselekmény, szerelmi bánat, de nálam semmi misztikum nem volt. Valószínűleg egyfajta férfiromantika hozott ide, 15 évesen hallottam először az Idegenlégióról, ez volt az álmom, bár eredetileg “csak” öt évet terveztem lehúzni, de itt ragadtam.”

János úgy véli, hogy a francia idegenlégiót leginkább a terrorcselekmények érintik. Mintegy 10000 katona szolgál a Sentinelle program keretében, beleértve a légiót is, minden nagyvárosban voltak egységeik, így  Calaisban is.

Djibouti-ban, 10 évvel ezelőtt, Fotó:PS

Eddig összesen hat évet töltött tengerentúli kiküldetésben, két évet Kelet-Afrikában, Djiboutiban, ide visszament újabb három alkalommal egy négyhónapos misszióra, majd három évet Francia Guyana-n, Dél-Amerikában szolgált. Djiboutiban a szomáliai, etióp és eritreai határon teljesítettek szolgálatot, Guyana-ban pedig illegális aranyásófalvakat kerestek, illetve a kouroui űrrakétakilövő állomást biztosították. Ezen kívül a légió által eljutott Kuvaitba, Brazíliába és Mexikóba is.

Nem mondanám, hogy egy átlagos napunk hasonlít Rejtő regényeire, de azért volt egy-két szitu, amikor úgy éreztem, mintha belecsöppentem volna. Igaz ami igaz, tényleg akadnak Rejtő regénybe illő karakterek…

János több hónapot szolgált Guayana-n, Fotó:PS

János családja kezdetben nem örült annak, hogy légiósnak szerződött, de idővel elfogadták. A feleségét már légiósként ismerte meg, aki ki is költözött hozzá. Szerinte nem könnyű egy légiós feleségének élete, váratlan programok jöhetnek bármikor és “ha menni kell, akkor nincs más opció”. Nehézség az is, hogy nem lehet előre kiszámítani, meddig marad és a gyerekek hiányát sem lehet megszokni. A magyar légiós azt mondja, ő szerencsés, de nem minden kapcsolat éli túl, ha rendszeresen elvezényelik 4-6 hónapokra a családfőt.

Zoltán 2005 augusztusa óta légiós, a kiképzés négy hónapja után a gyalogságnál aknavetősként. szolgált. Sérülése után azonban ezt nem folytathatta, így elvégzett egy adminisztrációs tanfolyamot, ezután helyezték át 1 RE-be, ami Aubagne mellett állomásozik. Zoltán Marseille mellett lakik, ami a “bűn fővárosa” Franciaországban.

Nem szeretek kimenni, mert mindenhol arabok vannak, akik szemetelnek, nem tisztelik az Európai normát. Ami számunkra természetes, hogy figyelek a környezetemre, másokra, az náluk szinte ismeretlen fogalom

Hangsúlyozza, hogy egyáltalán nem rasszista, legjobb barátai között egy tunéziai arab is a van, akivel megbíznak egymásban. Úgy véli: az igazi gond az, hogy egyre kevesebb az az arab, aki be akar és be tud illeszkedni. Azt meséli, hogy korábban napi szinten lehetett hallani durva híreket erőszakosságról, rablásról, rendszeres a nemi erőszak is Marseille környékén.

“Vigyáznak a légiósokra”

A kisvárosban, ahol él, a város szélén van a laktanya, de nem mehetnek ki egyenruhában, mert terrorveszély van.  “A migránsok megdobálják a katonai autókat, féltenek az atrocitástól bennünket.”- mondja.

Nem akarnak dolgozni, de egymásnak persze meg kell mutatni a keménységüket, így egyik húzza a másikat a bűnbe. Úgy vannak vele, hogy a rendőrök úgysem csinálnak semmit, nekik bármit lehet. Ha hozzáteszik, hogy “Allah Akbar”, akkor szinte még felhatalmazásuk is van rá.

Zoltán hangsúlyozza: ő inkább kerüli a veszélyt, nyugodt típus, így elkerüli a veszélyes helyeket, ha teheti. Azt meséli, hogy már 2005-ben is volt olyan hely, ahová jobb volt nem menni inkább és ezt meg is mondták a helyiek.

Zoltán egyik misszióján Fotó: PestiSrácok.hu

Amikor Zoltán felesége is kiköltözött hozzá, lakást béreltek, de inkább ingázott naponta 20-25 km-et, egy tengerparti kisfaluból, mert ott kevesebb volt az arab.

Franciaországnak annyi “

– mondja Zoltán.

Azt meséli, hogy francia főnöke szerint a terrorizmus megállítására, a migráció visszaszorítására leginkább a szibériai börtönök jelentenék a valódi megoldást, ugyanis a legtöbb francia félti a családját és egyre veszélyesebbnek ítéli meg a helyzetet.

Zoltán úgy véli, hogy néhány évtizeden belül, ha ez a tendencia folytatódik, akkor francia-iszlám köztársaság lesz Franciaországból. Mint mondja, azt, hogy az utóbbi 40-50 évben ellenőrizetlenül özönlöttek a külföldiek, óriási hiba volt megengedni. Hozzáteszi: még az is előfordulhat, hogy néhány év múlva Magyarország lesz az egyik legbiztonságosabb ország Európában. Hangsúlyozza. ő is szeretne minél előbb hazaköltözni.

Címlapfotó: express.co.uk