Pesti Srácok

Hajléktalantanya lett a szocialisták székházából

Hajléktalantanya lett a szocialisták székházából

Hajléktalantanya lett a hírhedt múltú, egykori Köztársaság téri pártszékház, ahol rendőrök és közterületesek razziáztak a napokban. A PestiSrácok.hu bejutott az épületbe - na jó, senki nem őrzi, így nem volt nehéz - és háborús állapotokat talált.

PESTISRÁCOK.HU

PestiSracok facebook image

Rendőrök és közterületesek csaptak le február 16-án, szombaton a VIII. kerületi, volt Köztársaság téri (ma II. János Pál pápa tér) pártházban guberálókra. Hat „dolgozót” és két ott lakó hajléktalant vittek be a kapitányságra, hogy tisztázzák, történt-e vagyon elleni bűncselekmény. A hulladékhasznosítók „munkáját” képeinken is láthatják a PestiSrácok.hu olvasói.

Háromszor vált romhalmazzá

Nem olyan régen a téren lakó hajléktalanok kifigyelték, hogy a két épületet (a pártházat és szomszédos, a vele együtt elmutyizott egykori DISZ-KISZ székházat) nem vigyázza senki. Nosza, neki is kezdtek a bontásnak.

A napokon keresztül tartó perzsavásár azonban másoknak is feltűnt

, s ennek nyomán razziáztak az épületben a rendőrök szombat délután. Az ingatlan tulajdonosának kilétét azonban ők sem tudták kideríteni. Leltár, helyszíni szemle híján így azt sem lehet egyelőre felmérni, hogy mennyi a kár.

Egy biztos: a két épület romhalmazzá vált

. A régi pártház sorsa kísérteties.

Háromszor vált már rommá - 1945 és 1956 után most.

A forradalmat követően, egészen 1957 tavaszáig hajléktalanok tanyáztak benne, éppen mint most.

parthazkintrol

„El kell adni, mert véres emlékekkel terhes” – nyilatkozta Lendvai Ildikó 2007-ben. Ő már csak tudja… S láss csudát, el is adták! Az 5000 négyzetméteres épületet egy homályos múltú izraeli befektetőnek játszotta át Puch László, a párt pénztárnoka. A vételárról csak annyit tudni, hogy az mélyen a piaci ár alatt volt. A tulajdonos céget egy osztrák firma, bizonyos MBF Developments Group képviseli Bécsben, a Seitenstettengasse 5. alatt. A cég tipikus alvó cég, üres honlapjuk mindent elmond róluk Telefont nem nagyon vesznek fel, az email-ek is ráérnek arrafelé. Egyetlen ügyintéző dolgozik az irodában, Petra Guth kisasszony, aki nem siet a levelek megválaszolásával.

Bedőlt ingatlanmutyi, vagy pártpénz-mosás?

Veres János, mint az állami vagyont felügyelő pénzügyminiszter 2007-ben a pártház melletti

volt DISZ-KISZ-DEMISZ épületet is eladta

, mégpedig oly módon, hogy később

az Állami Számvevőszék mintegy 400 milliós vagyonvesztést rögzített az adásvételt átvilágító jelentésében

. A trükkös eladás lényege az volt,

hogy a két „testvérépület” egy kézbe kerüljön

. Ez sikerült is, ma már közös kezelésben van a két épület. Együtt azért csak többet ér.

A kezelés azért túlzás, maradjunk a közös tulajdonosi körnél…

Időközben a tulajdonosok megfeledkeztek befektetésükről. Egy darabig (ki gondolta volna?)

az In-Kal Security őrizte az épületeket, de később lemondtak a távfelügyeletről is. A villanyszámlát sem állta senki,

így az áramot kikapcsolta az ELMŰ.

Képünk tanulsága szerint a számlát az MSZP-nek címezték, még nem is olyan régen.

Náluk még ők a tulajdonosok… Hogy mi lesz a épülettel? Sok jó nem várható. Beázik, vizesedik, nem bírja már kivárni az ingatlanpiac fellendülését.

Így előbb-utóbb összedől. Talán jobb is lenne.

MDP-MSZMP-MSZP...

De nézzük meg, miként alakult a pártház sorsa a XX. század nem éppen dicső korszakában. Menjünk időrendben! Az épület a háború vége felé

a Volksbund egyik bázisa lett

, ekkor még Tisza Kálmán volt a tér neve. A „felszabadulás” után, 1945-ben kommunisták vették birtokba

a 26-os, és később 27-es épületet is.

A két munkáspárt egyesülése után, 1949-ben átépítéseket végeztek az épületben. Erről egy 1994-es dokumentumfilmben érdekes dolgokat látni.

Ami tény: a titkos építési munkák alatt, a mélyben óvóhelyet alakítottak ki a pártvezetőknek.

Akkoriban nem volt ez ritkaság: a hatalom háborúra készült, kellett az óvóhely az elvtársaknak. A 26-os épületet az MDP Nagybudapesti Bizottsága kapta, a 27-es a DISZ-é lett. 1956 október 30-án provokátorok megtervezett akciói nyomán a pártházat megostromolták a forradalmárok, akik az elhurcolt társaikat keresték.

A vélhetően a KGB által kiprovokált és alaposan előkészített ostrom célja az volt, hogy meg lehessen indokolni a világ előtt, miért kell beavatkozni Magyarországon.

Az akció tervezői elérték céljukat, átmenetileg sikerült lejáratni a forradalmat. A meglincselt féltucat ávós drámai képei bejárták a világsajtót. Ám a párház előtt elesett civil áldozatokról, a lelőtt fehér köpenyes ápolóról nem szóltak a hírek.

Az ávós védők ugyanis kétszer tűzték ki a megadást jelentő fehér zászlót az ablakba, mire a tömeg befutott a térre, de a ház védői golyózáporral fogadták őket.

Erről egy kisávós katona, aki bent volt az épületben 1993-ban így nyilatkozott: „Hullottak az emberek, mint jégeső…”. S a sortűz megismétlődött, a fehér zászlónak ismét hittek az emberek. Szemtanúk szerint több mint 100 áldozat maradt a sortüzek után a téren.

November 4-én hajnalban pedig a térre bevonultak a szovjet tankok…

Az egyik most készített fotónk arról tanúskodik (amit egyébként már korábban lehetett tudni), hogy az MSZP átvette és sokáig gondozta

is a Rákosi vezette Magyar Doldozók Pártja (MDP) archívumát

, iratait. Ez némi kontinuitást mutathat a két párt között... Érdekesség még, hogy

Kovács László ex-pártelnök anyagait is őrizték itt

egy darabig, amint látható is a másik képünkön.

A mikrofilmeket őrző szekrény pedig levéltár után kiált! Ki tudja mit rejtenek a tekercsek?

Akárhogy is: múltunk egy részét, még akkor is, ha ez a múlt

sötét titkokkal, bűnökkel terhes.

Ajánljuk még

Kegyelemre várva: a Budaházy család és a terrorvád 14 éve

Exkluzív 2023 január 7.
A Hunnia-ügy tizenhét vádlottja közül hétnek adott kegyelmet a közelmúltban Novák Katalin köztársasági elnök. Tíznek nem, azaz esetükben a döntést elhalasztotta. Budaházy Györgynek, a 2006-os nemzeti ellenálás vezéralakjának az újév nem hozta el a szabadságot. A háromgyermekes gépészmérnök édesapa 2009 óta áll büntetőeljárás alatt, a legsúlyosabb terrorváddal olyan események miatt, amelyek a gyurcsányi rendőrterror idején történtek és amelyekben egyetlen ember haja szála sem görbült meg. Amikor Budaházyt először elvitték a rendőrök, a legkisebb lánya mindössze 3 éves volt. Három gyermek nőtt fel úgy, hogy az édesapa fontos helyzetekben, amikor szükség lett volna egy apára, nem lehetett mellettük. A PestiSrácok.hu exkluzív riportjában most ők, a családtagok mesélnek: Bernadett, a feleség, akinek össze kellett tartania a családot; Villő, akinek kisgyermek korában konkrétan nélkülöznie kellett az apát; Boglárka, az NB I-es röplabdázó, aki éveken át hiába nézett a lelátó felé, édesapja büszke tekintetét keresve; és Botond, aki a közös filmnézésekre, íjászatokra emlékezve merített erőt, amikor tizenévesen neki kellett lennie a férfinak a családban, az erőt tartani édesanyjában és húgaiban. A közgazdász feleség ma egy ügyvédi irodában dolgozik, a két nagyobb gyermek egyetemre jár, élsportoló, a legkisebb még gimnáziumba – minden nehézség ellenére olyan emberekké váltak, akikre édesapjuk büszke lehet.