Hajléktalantanya lett a szocialisták székházából
Hajléktalantanya lett a hírhedt múltú, egykori Köztársaság téri pártszékház, ahol rendőrök és közterületesek razziáztak a napokban. A PestiSrácok.hu bejutott az épületbe - na jó, senki nem őrzi, így nem volt nehéz - és háborús állapotokat talált.
PESTISRÁCOK.HU
Rendőrök és közterületesek csaptak le február 16-án, szombaton a VIII. kerületi, volt Köztársaság téri (ma II. János Pál pápa tér) pártházban guberálókra. Hat „dolgozót” és két ott lakó hajléktalant vittek be a kapitányságra, hogy tisztázzák, történt-e vagyon elleni bűncselekmény. A hulladékhasznosítók „munkáját” képeinken is láthatják a PestiSrácok.hu olvasói.
Háromszor vált romhalmazzá
Nem olyan régen a téren lakó hajléktalanok kifigyelték, hogy a két épületet (a pártházat és szomszédos, a vele együtt elmutyizott egykori DISZ-KISZ székházat) nem vigyázza senki. Nosza, neki is kezdtek a bontásnak.
A napokon keresztül tartó perzsavásár azonban másoknak is feltűnt
, s ennek nyomán razziáztak az épületben a rendőrök szombat délután. Az ingatlan tulajdonosának kilétét azonban ők sem tudták kideríteni. Leltár, helyszíni szemle híján így azt sem lehet egyelőre felmérni, hogy mennyi a kár.
Egy biztos: a két épület romhalmazzá vált
. A régi pártház sorsa kísérteties.
Háromszor vált már rommá - 1945 és 1956 után most.
A forradalmat követően, egészen 1957 tavaszáig hajléktalanok tanyáztak benne, éppen mint most.
„El kell adni, mert véres emlékekkel terhes” – nyilatkozta Lendvai Ildikó 2007-ben. Ő már csak tudja… S láss csudát, el is adták! Az 5000 négyzetméteres épületet egy homályos múltú izraeli befektetőnek játszotta át Puch László, a párt pénztárnoka. A vételárról csak annyit tudni, hogy az mélyen a piaci ár alatt volt. A tulajdonos céget egy osztrák firma, bizonyos MBF Developments Group képviseli Bécsben, a Seitenstettengasse 5. alatt. A cég tipikus alvó cég, üres honlapjuk mindent elmond róluk Telefont nem nagyon vesznek fel, az email-ek is ráérnek arrafelé. Egyetlen ügyintéző dolgozik az irodában, Petra Guth kisasszony, aki nem siet a levelek megválaszolásával.
Bedőlt ingatlanmutyi, vagy pártpénz-mosás?
Veres János, mint az állami vagyont felügyelő pénzügyminiszter 2007-ben a pártház melletti
volt DISZ-KISZ-DEMISZ épületet is eladta
, mégpedig oly módon, hogy később
az Állami Számvevőszék mintegy 400 milliós vagyonvesztést rögzített az adásvételt átvilágító jelentésében
. A trükkös eladás lényege az volt,
hogy a két „testvérépület” egy kézbe kerüljön
. Ez sikerült is, ma már közös kezelésben van a két épület. Együtt azért csak többet ér.
A kezelés azért túlzás, maradjunk a közös tulajdonosi körnél…
Időközben a tulajdonosok megfeledkeztek befektetésükről. Egy darabig (ki gondolta volna?)
az In-Kal Security őrizte az épületeket, de később lemondtak a távfelügyeletről is. A villanyszámlát sem állta senki,
így az áramot kikapcsolta az ELMŰ.
Képünk tanulsága szerint a számlát az MSZP-nek címezték, még nem is olyan régen.
Náluk még ők a tulajdonosok… Hogy mi lesz a épülettel? Sok jó nem várható. Beázik, vizesedik, nem bírja már kivárni az ingatlanpiac fellendülését.
Így előbb-utóbb összedől. Talán jobb is lenne.
MDP-MSZMP-MSZP...
De nézzük meg, miként alakult a pártház sorsa a XX. század nem éppen dicső korszakában. Menjünk időrendben! Az épület a háború vége felé
a Volksbund egyik bázisa lett
, ekkor még Tisza Kálmán volt a tér neve. A „felszabadulás” után, 1945-ben kommunisták vették birtokba
a 26-os, és később 27-es épületet is.
A két munkáspárt egyesülése után, 1949-ben átépítéseket végeztek az épületben. Erről egy 1994-es dokumentumfilmben érdekes dolgokat látni.
Ami tény: a titkos építési munkák alatt, a mélyben óvóhelyet alakítottak ki a pártvezetőknek.
Akkoriban nem volt ez ritkaság: a hatalom háborúra készült, kellett az óvóhely az elvtársaknak. A 26-os épületet az MDP Nagybudapesti Bizottsága kapta, a 27-es a DISZ-é lett. 1956 október 30-án provokátorok megtervezett akciói nyomán a pártházat megostromolták a forradalmárok, akik az elhurcolt társaikat keresték.
A vélhetően a KGB által kiprovokált és alaposan előkészített ostrom célja az volt, hogy meg lehessen indokolni a világ előtt, miért kell beavatkozni Magyarországon.
Az akció tervezői elérték céljukat, átmenetileg sikerült lejáratni a forradalmat. A meglincselt féltucat ávós drámai képei bejárták a világsajtót. Ám a párház előtt elesett civil áldozatokról, a lelőtt fehér köpenyes ápolóról nem szóltak a hírek.
Az ávós védők ugyanis kétszer tűzték ki a megadást jelentő fehér zászlót az ablakba, mire a tömeg befutott a térre, de a ház védői golyózáporral fogadták őket.
Erről egy kisávós katona, aki bent volt az épületben 1993-ban így nyilatkozott: „Hullottak az emberek, mint jégeső…”. S a sortűz megismétlődött, a fehér zászlónak ismét hittek az emberek. Szemtanúk szerint több mint 100 áldozat maradt a sortüzek után a téren.
November 4-én hajnalban pedig a térre bevonultak a szovjet tankok…
Az egyik most készített fotónk arról tanúskodik (amit egyébként már korábban lehetett tudni), hogy az MSZP átvette és sokáig gondozta
is a Rákosi vezette Magyar Doldozók Pártja (MDP) archívumát
, iratait. Ez némi kontinuitást mutathat a két párt között... Érdekesség még, hogy
Kovács László ex-pártelnök anyagait is őrizték itt
egy darabig, amint látható is a másik képünkön.
A mikrofilmeket őrző szekrény pedig levéltár után kiált! Ki tudja mit rejtenek a tekercsek?
Akárhogy is: múltunk egy részét, még akkor is, ha ez a múlt
sötét titkokkal, bűnökkel terhes.
