Mínuszban a népesség – pluszban a remény
Fotó: Kocsis Zoltán
A kormány kiemelt figyelmet szentel a családoknak és külön támogatási rendszert épített ki a gyermekvállalás, a családalapítási kedv fokozására. A népességfogyás megállításának négy alappillérét építették ki: anyagi ösztönzés, lakhatási támogatás, adócsökkentés és a gyermekvállalás megkönnyítését célzó intézkedések.
Ennek hatására a sokat emlegetett termékenységi ráta (TFR) 2011 és 2020 között 1,23-ról 1,59-re emelkedett. Utána azonban megtorpant a folyamat és ez mutató ismét csökkenni kezdett a támogatások ellenére is. Ha egy társadalom stabilan fenn akar maradni, akkor ennek a mutatónak minimum el kellene érni a 2,1-es szintet. Szóval hiába a kedvezmények, a támogatások, továbbra is fogyunk. Mi lehet ennek az oka és más országokban milyen megoldásokkal kísérleteznek?
A „bűvös” TFR
A TFR, azaz a termékenységi ráta azt a hipotetikus gyerekszámot mutatja meg, hogy hány gyereket szülne egy nő élete során, ha a születési arányok úgy maradnának, mint az adott évben. Egy társadalom fennmaradásához minimum 2,1-es TFR-re van szükség. Persze ez csak egy elméleti szám, mert a valóságban nem lehet 2,1 gyereket szülni, de a lényeg, hogy ennek a számnak mindenképp kettő fölött kell lennie. Egy férfi és egy nő „helyettesítésére” elméletileg elég lenne két gyermek, de statisztikailag ez még sincs így, hiszen nem minden gyermek éli meg a felnőttkort és nem nem minden felnőtt vállal gyereket. Nézzünk pár adatot, hogy alakul nálunk ez a szám. Kettő fölötti TFR-t utoljára 1978-ban mértek: akkor 168.160 gyermek született. 2024-ben ez a szám már csak 77.500, a termékenységi ráta pedig 1.38. Beszédes számok ezek.
Családtámogatás – hiába?
Ez a probléma egész Európát sújtja, mindenütt drasztikus népességfogyás zajlik napjainkban. A kormány felismerte ezt a problémát és a nyugat-európai modellel szemben, mely a tömeges migrációval kívánja helyettesíteni saját népességét, inkább azt az utat választotta, hogy kedvezményekkel ösztönzi a magyarországi párokat a családalapításra. Ennek hatására 2011 után biztató folyamatok zajlottak le, tíz éven át folyamatosan javultak a számok, de aztán valami történt. A kedvező folyamat megtorpant és 2022-ben a termékenységi ráta ismét csökkenni kezdett. 2024-ben már csak 1.38-at mért a KSH, ami sajnos meglepően rossz adat.
Miért fogyunk ismét?
Mi lehet ennek az oka? - vetődik fel a kérdés. Ennek pontos okain sokan tanakodnak és ki-ki a maga szakmája és hát mi tagadás, politikai beállítottsága alapján foglal állást. Vannak, akik az egészségtelen életmódot okolják mondván, hogy hiába akarnak az emberek gyermeket, drasztikusan csökken a fogamzóképesség a rengeteg méreg miatt, ami bejut a szervezetünkbe. Mások a társadalmi változásokat teszik felelőssé: a házasságkötések egyre jobban kitolódnak és egy 40 éves „ifjú pár” már nem éppen ideális a gyermekvállalás szempontjából. Az ellenzék szokás szerint a kormányt okolja, mert „mindenkimenekülebbőlazországból” (szóval a kivándorlás) és persze egy ilyen rémes diktatúrában különben is ki akarna gyereket csinálni…
A valós helyzet ennél nyilván jóval összetettebb és sok tényező együttesen befolyásolja, de egyik probléma minden bizonnyal a házasságok számának csökkenése. 2024-ben ez is mélyponton volt, mindössze 46.550 új házasság köttetett. 2021-ben ez a szám még 72.030 volt. Úgy látszik tehát, hogy hiába az állami támogatások, az adókedvezmények, a lakhatási támogatások, ez is fejben dől el. Egyfajta szemléletváltásra lenne szükség a társadalomban. Ez egyszerűnek tűnik, de nem az. A gyermekvállalás áldozattal jár, amit korunkban nem szeretünk meghozni. A gyermek bizony a sok öröm mellett lemondásokkal is jár és amíg a fogyasztói társadalom lényege az a szemlélet, hogy „fogyasszunk, vásároljunk, költsünk magunkra, mert ÉN megérdemlem” és amíg elsődleges cél az, hogy „ÉN jól éljek”, addig bizony ebbe a gondolkodásmódba a gyermek egyre nehezebben fér bele. Az ember, mint egyén legtöbbször a rövid távú érdekeit nézi, ami gyakran ellentétes a saját hosszú távú érdekeivel.
Van egy South Park epizód:8.évad, 9-ik rész. Arról szól, hogy a városba egy supermarket, egy multicég költözik a nevetségesen olcsó áraival. A helyi boltok csődbe mennek, a szereplők elhatározzák, hogy kiderítik a dolgok mozgatórugóit. Kiderítik, hogy mi az áruház „lelke”, ami nem más, mint egy tükör. Saját maguk. Valahogy így van ez az európai TFR-rel.
Beszélhetünk bármiről, ömölhet a pénz a rendszerbe, de végül minden a fejben dől el. Érdemes egy pillantást vetni a globális térképre és gondolkodjunk el az összefüggéseken. A népességfogyás hosszútávon tönkreteszi az országot és felborítja a nyugdíjrendszert. Szóval ahogy a mondás tartja: a helyzet komoly, de nem reménytelen.
Európa bölcsője most bölcsőket akar megtölteni
A népességfogyás problémája sajnos egész Európát sújtja. Az EU 27 tagállamában mindössze 9 országban haladta meg a születések száma a halálozásét. Számos országban a közelmúltban rekordalacsony születési számot értek. Minden ország a maga módján kezelni akarja ezt a problémát. Nyugaton leginkább a migrációval kísérleteznek. Görögország az európai civilizáció bölcsőjeként viszont a miénkhez hasonló modellel próbálkozik. 2025-ig 20 milliárd eurót tervez költeni a népességfogyás megakadályozására. A görögök megalkották a maguk Nemzeti Demográfiai Akciótervüket, mely sok hasonlóságot mutat a magyarországi intézkedésekkel. Reméljük, ők is és mi is sikerrel járunk hosszú távon, hiszen ez mindannyiunk és egész Európa érdeke. Ahogy Szofía Zaharáki, a görög társadalmi összetartásért és a családügyért felelős miniszter fogalmazott:
„Majdhogynem kétszer annyi haláleset van, mint születés… Nem várhatjuk, hogy ez a negatív mérleg, ami 2010 óta fennáll, egyik pillanatról a másikra megforduljon.” "A statisztikák és az előrejelzések ugyan baljósak, de mindannyiunknak további erőfeszítést kell tennünk, hogy megbirkózhassunk ezzel"
Az európai civilizáció bölcsője most a gyermekek bölcsőjét akarja megtölteni, ahogy mi is. Athénban így gondolják és mi itt, a Kárpát-Medencében szintén így gondolkodunk. Ahogy egy régi mondásunk tartja:
„Aki fát ültet és gyermeket nevel, az nem élt hiába.”
Vezető kép: Az év első fővárosi újszülöttje, Zoé a DBC Szent Imre Egyetemi Oktatókórházban 2025. január 1-jén. Zoé 0 óra 43 perckor 2620 grammal és 51 centivel, természetes úton született. A kislány a család első gyermeke, édesanyja 27 évesen szülte.
MTI/Kocsis Zoltán
