Pesti Srácok

Hová lett a politikai elit?

Hová lett a politikai elit?
Fotó: Hatlaczki Balazs

Nehogy azt higgyük, hogy a Tisza párt kétharmadában tetőző folyamat csak nálunk játszódott le. A politikai elitek teljes devalválódása általános jelenség a nyugati világ elmúlt évtizedeiben, sőt nyugodtan mondhatjuk, hogy fél évszázadában.

A szocialista-kommunista rendszereket is az elitjeik összeomlása taszította a mélybe, a gyenge kezdés után talán volt egy minimális fellángolás, Kádár mindenképpen jobb volt Rákosinál, Hruscsov és Brezsnyev Sztálinnál, de a következő generációk, ha egyáltalán hatalomra jutottak, látványosan bizonyultak alkalmatlannak. Orbán Viktor egyszerűen anomália volt ebben a posványban, a nyugati politikai elitek utolsó fellángolása végén került hatalomra először 1998-ban, és tulajdonképpen a politika megszűnése, közösségi médiásodása buktatta meg most.

politikai elit
Az új politikai elit? Dehogy. Fotó: Hatlaczki Balazs

A magyarországi baloldali liberális politikai elit egyszerűen megszűnt

Kényelmetlen két tény, de jól lehet érvelni mellettük, hogy a Fidesz csak azért nem szűnt meg politikai erő lenni, egyedüliként a rendszerváltó pártok közül, mert volt Orbán Viktor, másrészt mert a Fidesz képviselte egyedül azt a megtartó ideológiát, amely a politikai eszmerendszerek közül egyedül nem akarta felszámolni a hagyományokat és a közösségeket. A Fidesz politikusainak és a Fidesz szavazóinak első nemzedéke minimum hatvan év felé jár, ebben az értelemben a demográfiája a kései MSZP-re hajaz. A rendszerváltás óta több idő telt el, mint 1956 és és a kommunizmus bukása között. Arról nem is beszélve, hogy ennek a 37 évnek Orbán Viktor végig a jelentős politikusa volt, akit ötször juttattak a választópolgárok a miniszterelnöki székbe.

Nem Orbán választási veresége a korszakhatár, hanem lezajlott az a tektonikus esemény, amelyet sokan jósolgattak, miszerint Orbánt nem egy forradalom fogja elsöpörni, hanem valamilyen világszintű változás. Csakhogy ez az átalakulás nem geopolitikai vagy ideológiai volt, hanem technológiai, a mesterséges intelligenciával manipulált közösségi média mozdította el Orbánt a centrális erőtérből. Persze ebben benne volt a hatalom koptató ereje, és az is, hogy a Fidesz szociológiai értelemben pont úgy dezorganizálódott, vált helyben is személytelenné és lényegtelenné, mint korábban a többi párt. Eltűntek azok a társadalmi szövetek, amelyekbe a pártok beágyazódhattak vagy ahonnan a közeget ismerő tagokat toborozhattak.

A Fidesz persze akart volna olyan pártelites építeni, amely képes nemzeti elként is funkcionálni, de a mélyebb gyökerekkel rendelkező középosztály és felső-középosztály sem volt képes olyan embereket kinevelni, akik tömegesen érezték volna küldetésüknek azt, hogy az államigazgatásban, a honvédségnél, a rendőrségnél vagy a gazdaságban, az egyetemeken ne a saját érdekeiket kövessék, hanem a nemzetét.

Azokban, akik a választások előtt közvetlenül és utána kéjes vigyorral árulták el a Fideszt, fel sem merült, hogy ne a Tiszához álljanak át, hanem az állam integritását védjék meg. Az állam pont úgy nem volt soha a Fideszé, mint ahogy a Tiszáé sem lett most, mindkettő csak használta-használja legfeljebb (ha már a szolgálással voltak bajok), hiszen az  állam az országé, a nemzeté. De a Fidesz által 16 évig jól tartott elitek meg sem próbáltak középen maradni.

Ez a végzetes jellemhiba civilizációs probléma, a független államigazgatások és hatalmi ágak egyre kevésbé azok, nyugaton a gazdasági mélyállam szállta meg őket, míg Közép- és Kelet-Európában a nemzeti érzés hanyatlása és a kontroll nélküli önérdek engedte át őket a különböző külső gyarmatosító erőknek.

Amit az újonnan megválasztott magyar miniszterelnök művel, az egy társadalmi és kulturális dezorganizáció tünete. Tulajdonképpen az elitből jön, de csak ennyi telik tőle, nem diktál trendet, csak egy hullám tetején találta magát, amelyet még csak nem is a természet erői gerjesztettek, hanem csak a technológia gólemje szolgál idegen érdekeket.

A Magyar Országgyűlésben látszik a leginkább, hogy Magyar Péter mögött nem egy elit áll, hanem zsoldosok, illetve olyan középszerűnek sem nevezhető fantaszták, akik elhitték magukat, mert hát egész életükben nem igazán találkoztak maguknál jobbal és jellemesebbel. Az elmúlt 16 év legnagyobb szégyene ez, még akkor is, ha a magyar jobboldal itt nálánál nagyobb elemésztő erőket nem tudott legyűrni.

  • Elit nélküli ország vagyunk jelenleg és úgy tűnik, hogy a szavazópolgárok bő többségének nincs is igénye arra, hogy magánál különb elitünk legyen.