Pesti Srácok

Az ember, aki nem tud tiszteletet mutatni

Az ember, aki nem tud tiszteletet mutatni
Fotó: Hatlaczki Balazs

Senki nem lehet olyan naív, hogy azt gondolja, fennmaradhat, stabil lehet egy olyan társadalom, amelyben kiveszik a formális tiszteletadás. A magyar választók riasztó többsége pedig megválasztott miniszterelnöknek egy olyan embert, aki szinte minden interakciójában azt mutatta meg, hogy képtelen bárkit is tisztelni, vagy legalább tiszteletet mutatni, vagy akár csak eljátszani ilyesmit.

Mindez riasztó erőszakossággal bontakozik ki abban, ahogy a miniszterelnök a nyilvánosság előtt a jelenlegi és a korábbi köztársasági elnökkel “kommunikál”. Sem az emberek, sem az azok által megtestesített intézmény iránt nem mutat semmiféle tiszteletet.

tisztelet
Elvileg Tisztelet és Szabadság; fotó: Hatlaczki Balazs

Nem lehet olyan embert tisztelni, aki maga sem képes tiszteletet mutatni

A miniszterelnök a Facebookon szólította fel a köztársasági elnököt az elnöki hivatal birtokában lévő, a kegyelmi ügyhöz kapcsolódó iratok nyilvánosságra hozatalára. Sulyok Tamás pénteken tett eleget a felszólításnak, de a kísérő szövegben a következőket tette hozzá az ügyhöz:

…mindazonáltal a köztársasági elnök elfogadhatatlannak tartja, hogy a kormányzat és a többi hatalmi ág közti kommunikáció a közösségi média és a sajtó felületeire helyeződött át.

A magyar jogrendben a miniszterelnöknek olyan feletesse a köztársasági elnök, akit maga elé kell engednie bármikor, ha be vagy kimennek egy ajtón. A miniszterelnöknek, a végrehajtó hatalom szinte kizárólagos birtokosának a köztársasági elnök felé irányuló feltétlen tiszteletével is meg kell mutatnia, hogy nem szállt a fejébe a dicsőség. Ehhez képest Magyar Péter a következőket válaszolta Sulyok Tamásnak, ha jól értem Facebook hozzászólásban:

A magyar nép pedig az eddigi titkolózást tartja elfogadhatatlannak. Illetve a köztársasági elnök bűnös hallgatását az utóbbi két évben az elesettek magára hagyásakor, a civilek, bírák, újságírók és művészek támadásakor, a közpénzen gyártott kormányzati gyűlöletkampányok idején, az ellenzék titkosszolgálati megfigyelésekor és a jogállam leépítésekor.

És még kedvesen hozzátette, az öblös hazugságok mellé, hogy “május 31”, ugyanis addig adott határidőt a köztársasági elnöknek, hogy lemondjon.

Novák Katalinnak pedig ezt írta (természetesen a Facebookon):

A ma nyilvánosságra került információk után felszólítom Novák Katalint, hogy 3 év késéssel valljon színt, hogy az Orbán-család utasítására/kérésére adott-e kegyelmet Kónya Endrének.

Ugye ennek sincs egyéb tartalma, mint a kezelhetetlen udvariasság. Sem egy nőt, sem egy volt köztársasági elnököt nem lehet így megszólítani. 

Én magam sem tartom jónak azt, hogy a köztársasági elnöknek nem kell megindokolnia azt, miért is ad kegyelmet valakinek. A társadalom pont az indoklásból tanulhatna valamit, és azt hiszem az ezekről a döntésekről kirobbanó vitákra az embereknek szüksége is van. Ha az elnök személyes reputációja és népszerűsége nem bírja el ezt a vitát, akkor sokkal nagyobb baj van a rendszerrel, mint eddig gondoltuk.

De azért van pont a nép döntéseiből eredő hatalomnak egy ilyen ceremoniális és csak a tiszteleten, nem az erőn alapuló megjelenése is, hogy legyen egy olyan legfőbb intézmény, amelyet tisztelünk. Hogy világos legyen, tisztelet nélkül nem működhet egy állam. Magyar Péter mindent meg fog tenni, hogy kicsinálja Sulyok Tamást. Nem megbuktatni, lecserélni akarja, hanem azt demonstrálja ezzel az egésszel, hogy neki nem kell tisztelnie senkit, tehát ő a demokratikus rendszer felett áll.

Mondom ezt úgy, hogy megvitatható érvek vannak arra vonatkozóan, hogy teljes újratervezés legyen. De erre a Tisza Párt nem kapott felhatalmazást április 12-én. Ahhoz, hogy ilyesmire jogot, legitimációt szerezzenek, alkotmányozniuk kellene (társadalmi vitával és érdekegyeztetéssel, még az ellenzéket is bevonva), illetve még Sulyok Tamás elnöksége alatt azt egy népszavazással meg kellene erősíttetniük. Akkor mondhatnák, hogy demokratikus értelemben előrébb vannak, mint a Fidesz volt 2010 után. 

Dehát mindannyian érezzük, hogy itt nem erről van szó. Ez az egész Magyar Péter személyiségéről szól, illetve azokról a szavazóiról, akik elfogadják, hogy a bálványuk senkit sem tisztel, így őket sem.

 

 

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.