Nem gondoljuk, hogy a migráció jó címmel interjút közölt szombaton Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel a német Rheinische Post. A miniszter a migrációs válsággal kapcsolatban kiemelte, hogy Magyarország kvóták helyett három összetartozó intézkedést javasolt: a határellenőrzést, a válságövezetekkel határos, valamint a menekültkibocsátó országok támogatását, valamint a fejlesztési támogatások átalakítását.
Szijjártó közlése szerint elfogadhatatlan, hogy „százezrek illegálisan átlépjék határainkat”, ezért szigorúan ellenőrizni kell azokat. Másodszor támogatni kell a válságövezetekkel határos országokat, Törökországot, Libanont, a kurd területeket és Jordániát; „ebben van a mi felelősségünk”, a menekülteket „nem kell beengednünk országunkba”, de segíteni kell a legtöbb terhet viselő országokat – mondta Szijjártó Péter. Arra a kérdésre, miért nem lehetséges néhány menekült befogadása humanitárius okokból, azt mondta: ha a menekültek Európába jönnek, akkor „soha nem térnek vissza hazájukba”, viszont ha a hazájuk közelében élhetnek, akkor visszatérnek.
A harmadik intézkedés a fejlesztési támogatások rendszerének átalakítása. Az EU milliárdos fejlesztési segélyeket ad országoknak, amelyekből elmenekülnek emberek, és a legtöbben nem olyan térségből érkeznek, ahol háború dúl vagy üldöztetés fenyeget. Ezért feltételekhez kell kötni a támogatásokat, a kormányok csak akkor kaphatnak fejlesztési pénzeket, ha gondoskodnak arról, hogy az országból ne meneküljenek el az emberek.
Bevándoroltatás helyett jobb családpolitika
Arra a felvetésre, hogy esély mutatkozik a munkaerő-piaci és demográfiai gondok egy részének megoldására egyértelmű bevándorlási szabályok révén, Szijjártó Péter kiemelte:
nem gondoljuk, hogy ezeket a problémákat megoldjuk nagyobb bevándorlással, Magyarország az alacsony születési ráta problémáját egy jobb családpolitikával oldja meg.
Dél-, Közép-, és Kelet-Európában feszült a munkaerő-piaci helyzet, helyenként 30 százalék feletti a munkanélküliség, újabb problémák okozása helyett ezzel kell foglalkozni – tette hozzá. Amikor európai országok azt mondják, hogy a migráció jó dolog, „mi azt mondjuk, hogy sorry, mi nem hiszünk ebben” – mondta Szijjártó Péter.
Pragmatikus jó viszony Oroszországgal
A miniszter az Oroszországhoz fűződő viszonyról szólva kiemelte, hogy Magyarországnak közép-európai országként nincs más választása, mint hogy „pragmatikus” hozzáállással igyekezzen „jól kijönni” Oroszországgal. Mint mondta, „sok szempontból függünk az oroszoktól”, ezért „beszélnünk kell velük”.
A történelem megtanította nekünk, hogy az Európa nyugati és keleti része közötti konfliktusokat mindig az olyan közép-európai országok szenvedték meg különösen, mint Magyarország
– hangsúlyozta. A szíriai háborúval kapcsolatban is úgy nyilatkozott, hogy a béke Európa érdeke, és azt a mostani helyzet alapján nem lehet Oroszország nélkül elérni.
Szijjártó Péter az ukrán válság rendezésére tett német-francia erőfeszítésekről elmondta, hogy Magyarország „nagyon hálás”, különösen Angela Merkel német kancellárnak. Magyarországot az Ukrajnában élő 150 ezer magyar révén közvetlenül érinti a konfliktus, ezért „száz százalékosan” támogatja a kancellárnak a minszki megállapodások teljes körű végrehajtására irányuló stratégiáját. A kérdésre, hogy megosztja-e Európát Ukrajna kérdése, az válaszolta, hogy megosztottságot nem tapasztal, de Oroszország szerepéről vannak eltérő értékelések. A magyarok nem érzik úgy, hogy Oroszország közvetlen fenyegetést jelent, de tiszteletben tartják, hogy Lengyelországban vagy a balti országokban másként ítélik meg a helyzetet, és orosz agressziótól tartanak – hangoztatta Szijjártó Péter.
MTI
Facebook
Twitter
YouTube
RSS