Pesti Srácok

Már 600 milliárd dollárba kerül évente a kiberbűnözés

Már 600 milliárd dollárba kerül évente a kiberbűnözés

A számítástechnikai bűnözés évente immár 600 milliárd dollárjába (közel 152 ezer milliárd forint) kerül a világnak, és ez a szám csak tovább nő a kalózok növekvő szakértelme és kriptovaluták virágzása miatt egy szerdán megjelent tanulmány szerint.

A digitalizáció minden szempontból átalakította az életünket, többek között a kockázat és a bűnözés fogalmát, oly módon, hogy a bűnözés hatékonyabb és kockázatmentesebb, jövedelmezőbb és könnyebb, mint valaha" - írta Steve Grobman, a kibertámadásokra szakosodott McAfee cég szakértője. A McAfee és a Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központja (CSIS) agytröszt által készített tanulmány, amely 2014-ben még 445 milliárd dollárra becsülte ezt az összeget, felhívta a figyelmet a geopolitika jelentőségére is.

-írta James Lewis, az CSIS alelnöke.

PestiSracok facebook image

- tette hozzá

A szellemi tulajdon eltulajdonítása 2017-ben a számítógépesbűnözés okozta károk mintegy egynegyedét tette ki - áll a jelentésben, amely szerint a számítógépes kalózkodásban legaktívabb országoknak megvannak a saját szakterületeik. Oroszország, Észak-Korea és Irán kalózai követik el a pénzintézetek elleni legsúlyosabb támadásokat, míg Kína a számítógépes kémkedésben áll vezető helyen a tanulmány szerint. A leggyorsabban terjedő támadási mód - elsősorban a kalózszolgáltatásokat árusító internetes "áruházak" miatt - az úgynevezett zsarolóvírus, amellyel leblokkolják a számítógép működését és pénzt követelnek. A kiberbűnözők mindenütt ugyanazokat az eszközöket használják, legyen szó adatlopásról, személyi adatokkal való visszaélésről, bankok elleni támadásokról, névtelenségüket a bitcoin vagy más kriptovaluta használatával érik el.

A Fehér Ház a múlt héten jelentette be, hogy 2016-ban a kiberbűnözés 57-109 milliárdjában került az Egyesült Államoknak és figyelmeztetett a gazdaságra gyakorolt fertőző hatására. Mindenekelőtt Oroszország van az Egyesült Államok célkeresztjében.

Forrás: MTI; fotó: linkedin.com

Ajánljuk még

Hová tűnt a galambászok pénze? – Nyomozás és botrányok sora a sportszövetségnél

Exkluzív 2023 október 27.
Áll a bál a Magyar Postagalamb Sportszövetségnél, miután kiderült, hogy hosszú időn szórhatta el indok nélkül a szövetség pénzét, sok esetben saját családtagjait is haveri körét hizlalva az előző elnökség – tudta meg a PestiSrácok.hu. A zűrös pénzügyek miatt több feljelentés történt a közelmúltban, az elnöknek mégis kemény harcokat kell vívnia az elnökségben egyelőre többségben lévő régi garnitúrával. Azokkal, akik a birtokunkba került számlák alapján rendkívül jól jártak a korábbi időszakban. Többek között közpénzmilliók landoltak Lajosmizse milliárdos vállalkozójánál, a Magyar Postagalamb Szövetség elnökségi tagjánál, de a nemzetközi szövetség elnöke párjánál – aki mellesleg a sárospataki egyetem augusztusban bukott rektora – és annak lányánál is. A konferencia összköltségének pedig a negyedét logóhasználatért fizették ki a nemzetközi szövetségnek. Mindez akkor történik, amikor Magyarország a 2026-es postagalamb-olimpia megrendezésének fő esélyese.

Milliárdos ingatlanvagyonnal gyarapodik tovább tatabányai családok nyomorán a „Szeviép-család” – Csinos céghálót találtunk az egykori vezér fia körül

Exkluzív 2022 május 25.
A Pesti TV Az Ügy című riportműsorában mutattuk be a tatabányai szellemtársasházat, amely tizenöt éve áll befejezetlenül. A huszonegy lakásos, a földszinten nagy irodaépületet is magába foglaló ingatlant sajátos konstrukcióban kezdték építeni 2004 után. A telektulajdonos, első számú építtető, a Környe és Vidéke Takarékszövetkezet ingatlanhasznosító cége, a Tak-Ing végelszámolás alatt áll; az építő Pólus Kft. 2007 óta felszámolás alatt; a lakásaikat előre kifizető tatabányai családok, összesen tizenöt károsult család a mai napig nem kapott vissza egy fillért sem. Közben tavaly év végén a félkész épület az egyik szeviépes érdekeltség kezébe került. A Szeviép-üggyel a PestiSrácok.hu az elmúlt években kiemelten foglalkozott; követjük a több száz kisvállalkozó csődjéért felelős, csődbűncselekménnyel vádolt milliárdosok ma is tartó büntetőperét. Megmutattuk, hogy a mai napig milyen luxusban élnek, és egy tényfeltáró cikksorozatban azt is, hogy a Szeviép csődeljárása előtt milyen elképesztő céghálót építettek fel a Szeviép-vezérek, amely cégekben immár egy-egy családtagjuk a tulajdonos. Ebben a tényfeltáró riportban azt mutatjuk meg, hogyan kerül a Szeviép-vezér B. Sándor fia Tatabányára, miként jutottak hozzá a tizenöt család anyagi megnyomorítását jelentő, milliárdos értékű ingatlanvagyonhoz, és azt is, hogy a tatabányai botrányban szereplő cég csak egy az újabb céghálóban. Körülbelül tíz milliárdos vagyont találtunk éppen csak, hogy „muzsikáló” cégekben, és mindez az egyik B.-fiú kezében fut össze.