Kemény napok jönnek – már a Szigetközt ostromolja az évtized árvize, felkészül a Dunakanyar és Budapest (videó)
Már a Szigetközt ostromolja az évtized árvize, de felkészülten vártuk. Habár Magyarország a 2013 utáni legnagyobb árvízzel néz szembe, de ma már sokkal fejlettebb a védekezőképesség, mint akkoriban – mondta a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára az Árvízinfón, kedden Budapesten. Rétvári Bence okkal lehet optimista: a védekezés rendkívül szervezett, segítik a védekezést a katasztrófavédők, a rendőrök, a vízügyesek, a katonák, illetve a büntetés-végrehajtás emberei is, a polgárőrök pedig elsőként csatlakoztak be a munkákba. A korábbi nagy árvizek nyomán pedig mobilgátak sora készült el. Így Visegrádon, Nagymaroson, Csepelen a már korábban elkészült szentendrei mellett.
A Szigetközben már az óriási árral küzdenek, a Dunakanyar és Budapest felkészül, a fővárosban szombatra várják a tetőzést, mai ismereteink szerint 860 centiméteren. Ez 31 centiméterrel alacsonyabb, mint a 2013-as nagy árvíz idején. Aggasztó ugyanakkor, hogy Pozsonyban magasabb szinten tetőzött ma a Duna, mint azt várták, azaz utánpótlása van az árnak bőven. Szerencsére a vízgyűjtő területeken elállt az eső. A helyzet azonban így is nagyon komoly.
Rétvári Bence ismertetése szerint az egy héttel ezelőttihez képest a tetőzéskor a vízállás a Szigetközben, a Dunakanyarban és Budapesten is 6-6,5 méterrel lesz magasabb, a vízhozam ötször nagyobb lesz, és 400 százalékkal megnövelt vízmennyiség halad majd végig a folyón. Ugyanakkor 2013 óta jelentős árvízvédelmi fejlesztések valósultak meg 150 milliárd forint értékben: árvízvédelmi védvonalak fejlesztése, műtárgyak rekonstrukciója, új létesítmények és záportározók építése, valamint mederrendezési beavatkozásokat is végeztek azóta.
A honvédelem keddtől 1400 fővel segíti a védekezést, elsősorban a Szigetközben. A honvédelmi miniszter közlése szerint 17000 katona mozgósítható órákon belül, amennyiben megkívánja azt az árvízhelyzet.
Homokzsákot pakoló katonák a dunai árvízi védekezésnél Neszmélyen 2024. szeptember 16-án.
(Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)
Segítik a védekezést a katasztrófavédők, a rendőrök, a vízügyesek, a katonák, illetve a büntetés-végrehajtás emberei is, a polgárőrök pedig elsőként csatlakoztak be a munkákba. Eddig egyetlen határállomást kellett lezárni Vámosszabadinál.
Az iskolákban nincsen fennakadás, a tanítás zavartalanul zajlik – mondta a politikai államtitkár, aki közölte: az állam utólagos támogatást nyújt majd az érintett települési önkormányzatoknak, ugyanakkor vis maior helyzet esetén 50 százalék előleget is kérhetnek a települések. A támogatást üzemanyagra, a lakosság elhelyezésére, ellátásra is lehet fordítani, a kiadásokat védekezési naplóban kell vezetni a védelmi készültség elrendelése után.
Hasznos találmány a mobilgát
Rétvári Bence rámutatott, napjaink árvízhelyzete azért kezelhető hatékonyabban, mint a korábbiak, mert több mint 150 milliárd forintnyi értékben fejeződtek be napjainkra árvízvédelmi beruházások, ideértve a Duna-projektet is, mely 152 települést érintett.
A szentendrei mobilgát után Visegrádon, Nagymaroson és Csepelen is mobilgát épült. Nagymaroson például első alkalommal építették be a települést védő 2 és fél kilométeres mobilgátat.
Mobilgát nagymaroson, a kompnál (Forrás: Magyarország Kormánya)
Láng István, az Országos Vízügyi Főigazgatóság főigazgatója elmondta: Győrben csütörtök éjjelre, Vácra szombaton, Budapestre pedig szombat délután várja a tetőzést.
„Az alsóbb szakaszon az állami védvonalak állapota jó” – tette hozzá.
Az érintett vízügyi igazgatóságok 798 főt vezényeltek át az 1500 kilométeres állami védvonalra, és 2 millió homokzsákot csoportosítottak át, valamint 1 millió 40 ezret biztosítottak az önkormányzatok részére.
A Duna szakaszán jelentős önkormányzati védekezések vannak, és a jelenlegi árvíz várhatóan 30-50 centiméterrel alacsonyabban vonul le, mint a 2013-as.
A neheze azonban még csak most jön
Pozsonyban ma tetőzik a Duna 9 méter feletti vízszinttel, a várt 9 méter helyett 9 méter 20 centimétert mutatnak a mércék. Ez nem sok jót ígér a Duna magyarországi szakaszára. A tetőzést követő apadás ugyanis mindig lassúbb folyamat, mint a vízszintemelkedés, így az óriási víznyomás, ami a gátakra nehezedik, a gátak átázása még okozhat nem várt eseményeket is. Így a figyelem, a védekező erők koncentrálása nem lanyhulhat. Kritikus napok következnek a Szigetköz után a Dunakanyarban és Budapesten.
Facebook
Twitter
YouTube
RSS