Szanyi Tibor egy „felelőtlen, stupid holokauszt-relativizáló”, akinek le kellene mondania európai parlamenti képviselőségéről, amiért a déli határkerítést „Auschwitz light”-nak nevezte – írta a hvg.hu-n Seres László. Egyebekben utalt arra is, hogy a szocialista politikusnak kevesebbet kéne innia. Mi viszont a Seres-cikk után többet fogunk inni – kávéból.
Csak nem csillapodnak a hullámai annak a kriptokomcsi összejövetelnek, amelyet a hétvégén tartott az Európai Baloldal Horányban. Ezen – mint arról a PestiSrácok.hu is beszámolt – Moldova György író a Tanácsköztársaságot és a kommunista terrort a legnagyszerűbb dolognak nevezte, egy bizonyos Mihalik Angelika „pogány bálványnak” titulálta a Szent Koronát, Szanyi Tibor, az MSZP szájkommunistája pedig auschwitzezett egy jóízűt. Szanyi szó szerint azt bírta mondani:
A Magyarország déli határán húzódó kerítés valóságában és szimbolikájában egyaránt eltakarítandó (…) Tulajdonképpen ez a kerítés egy Auschwitz light.
A magyar adófizetők pénzéből működtetett tranzitzónákat is ócsárolta, azt hazudva, hogy borzalmas állapotok vannak ott, az embereket „étlen-szomjan” tartják. Amúgy pedig – tette hozzá a szocialista EP-képviselő – a határkerítésnek semmi értelme, mivel „eddig minden kerítést az első jelentősebb nyomás elsöpört”, például a Kínai Nagy Falat is. [Erről Szanyi tájékoztathatná azt az évi több millió turistát is, akik az állítólag „elsöpört” Kínai Nagy Falat látogatják – P. T.]
Seres kiakadt
Alaposan fölhúzta magát Szanyi auschwitzozásán Seres László, a hvg.hu publicistája, aki hétfő délután keresetlen szavakkal küldte el melegebb éghajlatra a szocialista politikust. Többek között azt írta:
Ha Németországban lennénk, ezek volnának Szanyi képviselő híres utolsó mondatai, innentől már csak iratainak és növényeinek kartonba pakolása és persze a töredelmesen bocsánatkérő, halk szavú sajtótájékoztatója volna hátra. (…) De mivel Magyarországon élünk, a következő fog történni: az MSZP részéről néhány bátor képviselő felkéri Szanyit, hogy legközelebb ne Auschwitzot mondjon, hanem mondjuk Mauthausent, az mégsem akkora szimbóleum, és ha ivott, akkor máskor ne igyon fellépés előtt.
Az ellenzéki publicista emlékeztetett, „1944 májusa és júliusa között 437 ezer magyar állampolgárt deportált a saját állama lengyel földre, a többség – kisebb kitérők után – a fenti létesítményben végezte. Aki mindezt tudja, többnyire nem szórakozik Auschwitzcal, nem tagad, nem relativizál, nem hasonlít minden csip-csup repressziót Auschwitzhoz”. Majd így folytatta a feddést:
Fokozottan vonatkozik ez olyan politikusra, aki ráadásul EP-képviselő, a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége színeiben, megnyilvánulásainak tehát országimázs-vonzatai is vannak, és ez számunkra rettentő nagy szívás. Szanyi Tibor ugyanis nem először és feltehetőleg nem utoljára bizonyítja, hogy nem barátja a kognitív folyamatoknak, ergo teljesen alkalmatlan brüsszeli pozíciójára.
És miután alkalmatlan, ezért föl is kell őt szólítani lemondásra, amit Seres László szerencsére meg is tett:
Szanyi Tibor EP-képviselő, tehát nem lehet Budapestről visszahívni. Viszont fel lehet szólítani távozásra, és annak lehet nevezni, ami: egy felelőtlen, stupid holokauszt-relativizálónak. Aki ugyanis a déli kerítést nevezi Auschwitz lightnak, az nem a mostani migránsokkal szolidáris, hanem a lágert ártalmatlanítja.
Rutinos ámokfutó
Átlagos nemzeti-jobboldali honpolgár már föl sem veszi Szanyi Tibor éppen aktuális kirohanásait, pedig az esetek 99 százalékában a jobboldalt csepüli. Nagyon hosszú lenne azt a sok kreténséget, káromkodást, parlamenti mutogatást visszaidézni, amit az elmúlt években összehordott, de ha van hozzá türelmük, kukkantsanak bele a Szanyi-archívumunkba. Ugyanakkor a határkerítés ügyében egy-két korábbi nyilatkozatát azért érdemes idecitálni. Idén júliusban az Echo TV Mérleg című műsorában például még azt mondta: nem Orbán Viktor határkerítésének köszönhető, hogy a migrációs nyomást mára sikerült a 2015-ös mértékének az 5 százalékára lecsökkenteni, hanem például az európai határvédelem megerősítésének. Közölte: a Frontex földközi-tengeri ténykedése játszott ebben kulcsszerepet, továbbá Angela Merkel német kancellárnak köszönhető, hogy „a törökök leeresztették a sorompót”.
Szanyi, persze, ekkor is keverte a szezont a fazonnal, hiszen a magyar határkerítés (első védvonala) 2015. augusztus 29-én készült el, míg az Európai Unió és Törökország közötti megállapodás csak hét hónappal később, 2016. március 20-án köttetett. Tehát a balkáni útvonalon a migrációs nyomás csak hét hónappal azután kezd(het)ett csökkenni, hogy a kerítés már állt. Ha nem állt volna, azalatt a hét hónap alatt további százezrek csörtettek volna át hazánkon, tarolták volna le a magyar gazdák földjeit, gyümölcsöseit, és a Keleti pályaudvar is maradt volna „közel-keleti pályaudvar”. Szanyit a brüsszeli diplomatanegyed valamelyik söntésében mindez nyilván kevéssé érdekelte volna – minket, itt élőket annál inkább.
2017. szeptemberében az InfoRádióban azt ecsetelte, hogy sajnálja azt a sok pénzt, amit Magyarország a határvédelemre költött, ezért nem bontaná le teljesen a kerítést, csak felszabdalná, hogy a vadállatok – például a földikutyák – szabadon átjárhassanak a határon. Pár nappal később a Kossuth Rádióban pedig azt állította:
Mire Orbán Viktor fala megépült, el is vágták ezt az útvonalat. Amióta ez a kerítés áll – egy-két esetet leszámítva – a kutya nem akar bejönni Magyarországra, egyszerűen azért, mert abból az irányból már nincs migráció.
Ha délről tényleg nincs migráció, akkor kiket tart fogságban a magyar rezsim „étlen-szomjan” „Auschwitz light”-ban? – kérdezhetnénk Szanyitól. De inkább ne zavarjuk szegényt ilyenekkel, hátha épp a lemondó nyilatkozatát körmöli…
Vezető kép: MTI/Kovács Tamás
Facebook
Twitter
YouTube
RSS