Meghátrált Katalónia, elmarad a várva várt függetlenség

Carles Puigdemont ma este hétkor mondta el sorsdöntő beszédét, amely reggel óta rengeteg feszültséget generált az országban. A feszült várakozások ellenére a katalán elnök meghátrált és a nagy balhék ellenére nem jelentette be a független katalán államot, ami sokaknak nagy csalódást jelent. Puigdemont arra hivatkozott, hogy a katalánok mindig is a párbeszéd pártján álltak, a hagyományt pedig ezúttal sem szeretnék megtörni. Hogy ezek után mi következik, nem tudni. 

Egyelőre nem lesz független ország Katalónia. Ezt Carles Puigdemont, katalán elnök beszédéből derült ki, ami kedd este 7-től zajlott a katalán parlamentben. Az elnök beszédében elmondta, a szerinte sikeres népszavazás és a függetlenedési szándék ellenére Katalónia – mint mindig – ezúttal is az egység és a párbeszéd pártján áll, tehát hiába sérült meg 800 ember az október 1-jei népszavazás napján, még nem érett meg a helyzet arra, hogy független országgá váljanak. Puigdemontn azonban elmondta, ad még néhány hetet a párbeszédnek, amelytől azt várja, hogy a katalánokat minél előnyösebb helyzetbe segítse, de hogy mit hoz a jövő az egyelőre nem világos.

A katalán elnök beszéde eredetileg este hatkor lett volna, de egy órával elcsúszott, ami sokak idegeit pattanásig feszítette. Még az utolsó pillanatokban is mindenki azt találgatta, hogy Puigdemont kikiáltja-e a függetlenséget.

Az utcákon összegyűlő katalánok a Skynews tudóstója szerint nem fogadták túl jól a beszédet, az összegyűlt emberek valószínűleg jóval katartikusabb végeredményre számítottak. Bármennyire is arról van szó, hogy a katalán hagyomány a párbeszéd, ez a lépés leginkább megalkuvásnak és gyávaságnak tűnik. Az Eu-nak pontosan ez a párbeszéd kedvezett a legjobban

A katalán rendőrség már reggel már viszonylag korán kordont húzott a barcelonai parlament elé Carles Puigdemont sorsdöntő beszédére készülve, illetve eljuttatták a katalánok által hivatalosnak tekintett választási eredményeket a parlamentbe is. Nemzetközi szinten is nagy érdeklődés övezte a mai napot: nyílt levélben fordult például nyolc Nobel-békedíjas a spanyol és katalán vezetéshez,  párbeszédet sürgetve a Katalónia jövőjével kapcsolatosan Madrid és Barcelona között kialakult válság megoldása érdekében. Az ügyben a Székely Nemzeti Tanács is állását foglalt, szerintük a katalánok szabadsága európai ügy, az európai demokrácia ügye.

Ada Colau, Barcelona polgármestere hétfőn arra kérte Puigdemont elnököt, hogy ne próbálja meg egyoldalúan kikiáltani a függetlenséget, bár a kialakult válságért elsősorban a madridi kormányt tette felelőssé.

A német és a francia vezetés is, és az EU is jelezte, hogy ebben az esetben Katalónia az EU-n kívül találná magát.

Katalóniában október 1-jén tartottak függetlenségi népszavazást annak dacára, hogy azt a spanyol alkotmánybíróság felfüggesztette. A referendum a spanyol hatóságok és a szavazók közötti összecsapásba torkollt. A hivatalos végeredmény szerint 2,28 millió ember, a választásra jogosultak 43 százaléka vett részt a népszavazáson, és 90,18 százalékuk támogatta az elszakadást Spanyolországtól.

Fotó: The Guardian