A kulturális relativizmus tovább szedi áldozatait: újabb fiatal turisták tűntek el Afrika szívet melengető és a fehér embert keblére ölelő barátságos környezetében, akik be akarták bizonyítani, hogy semmi veszélyt nem jelent, ha olyan területeket látogatnak meg, melyeket nem ajánlanak, sőt tiltanak; ahol a fehér embert maximum darabokban, vagy jól megfőzve szeretik. Ez a kitartó kísérletezés úgy tűnik, hogy ismét balul sült el, hiszen egy liberális pár lassan egy hónapja nem adott életjelet magáról, pedig a biztonságos és barátságos afrikai Burkina Faso színes és kozmopolita világában próbálták a sokszínűség és egyenlőség igéjét hirdetni. Tényleg minden kultúra teljesen egyenlő? Ha nem, akkor rasszizmus mindezt kimondani?
Józan ész, vagy rasszizmus?
A kulturális relativizmus szerint egyik kultúra sem tekinthető alacsonyabbnak, vagy felsőbbrendűnek, mindegyik kilóra ugyanannyit ér, így tehát szinte teljesen mindegy, hogy az ember a keresztény kultúrkör országaiba tesz látogatást, vagy esetleg Irakba, Szíriába, Fekete-Afrika kitűnő helyeire. Úti cél lehet így Szomália, Sierra Leone festői tájai és békés falvai, esetleg mehetünk Kongóba, Jemenbe vagy Dél-Szudánba meditálni egyet. Ezzel ellentétben a józan paraszti ésszel rendelkező, tapasztalatokat feldolgozni képes emberek szerint kulturális különbségek márpedig vannak.
Emberi ésszel fel nem mérhető beszűkültség szedi ennek tagadása miatt az áldozatait, hiszen sokak tragédiáját már elfelejtette a közvélemény, de megerőszakoltak, elraboltak, megkínoztak, megöltek számos olyan embert, aki a liberális agymosás és polkorrekt mantra hatására akarta bebizonyítani, hogy a Közel-Kelet muszlim országaiba, esetleg Fekete-Afrikába utazni teljesen biztonságos; egyesülnek a kultúrák, aki pedig ettől fél, az ostoba rasszista. Még akkor is, ha ezek a kedves kis utazások olykor erőszakos halállal végződtek. Úgy látszik, hogy amíg az muzulmánok öngyilkos osztagai magukkal akarnak vinni sok hitetlent, addig a fehér emberek öngyilkos alakulatai csupán feláldozzák magukat egy nemlétező eszme fölösleges bizonyításáért.
Edith Blais és Luca Tacchetto kalandja
A legutóbbi példa Edith Blais, liberális kanadai lány és barátja, Luca Tachetto, akik kitalálták, hogy szeretetet és melegséget akarnak terjeszteni szerte a világban: Blais például hidzsábban fotózkodott egy arab és egy angol nyelvű Irak táblával, melyet posztolt is a Facebookon. Autóstoppal akart a Közel-Keletre jutni, ez azonban már korábban sem bizonyult egy jó ötletnek.
Pippa Bacca liberális aktivista volt, aki Olaszországból indulva akart a Közel-Keletre jutni tíz éve, a béke üzenetét küldve a különböző kultúrák számára, mely egyfajta lelki házasságot jelentett nézőpontja szerint a kultúrák között. Baccát Törökországban brutálisan megerőszakolták és megölték, meztelen testét egy erdőben találták meg. Sajnos nagyon sok hasonló eset történt: 2017-ben egy svéd migrációt pártoló zöld politikust fejeztek le Kongóban, aki a nyitott határokért küzdött, 2016-ban pedig egy Mozambikban végül megerőszakolt, meggyilkolt, majd a mosdóba dobott lány szeretett volna segíteni a nála rosszabb körülmények közt élőknek egy búvárkaland közepette. A közelmúltban Marokkóban brutálisan kivégzett skandináv lányok esete pedig közismert.
Blais és Tachetto nem foglalkozott a korábbi esetekkel: tavaly vágtak neki Afrikának, hogy Togo, Mali és Burkina Faso angyalian nyugodt vidékét látogassák meg. Az ötlet sajnos problémákba ütközött, hiszen az egyértelmű kormányzati figyelmeztetések ellenére olyan útvonalakat is használtak, melyek szigorúan elkerülendők, de figyelmen kívül hagyták azt is, hogy az utazás egyáltalán nem ajánlott Burkina Fasóba. Az sem térítette el a szeretetet hirdető párost, hogy 2016-ban Burkina Faso fővárosában hat kanadai állampolgárt öltek meg iszlamista terroristák. Nem jelentett gondot az sem, hogy a kanadai kormány mindenféle utazást megtilt Maliba, hiszen az országban rendkívül magas a terrorveszély, az autórablások és a turisták élete folyamatos veszélyben van, ezért nincs valami fergeteges turistainvázió az országban. A kanadai állásfoglalás szerint ugyanis bármikor – éjjel vagy nappal –, főutakon vagy mellékutakon, bárhol megállíthatják az autókat, elrabolhatják és megölhetik az arra járókat. Edith Blaist és barátját 2018. december 15. óta nem tudják elérni, ők sem adnak hírt magukról, megszűnt velük minden kommunikáció. Vélhetően elrabolták őket, de sajnos nagyon valószínű, hogy már nem élnek. Bármilyen szép dolog a szeretet terjesztése, értelmetlenül bizonyítani nem létező dolgokat fölösleges, és csak az életüket adják oda vérszomjas gyilkosoknak.
Öngyilkos túrák a világ legveszélyesebb országaiban
Nem véletlen, hogy a világ legveszélyesebb országainak listáján az első 15 helyből masszív részt vállalnak a közel-keleti és afrikai, jórészt iszlám országok, mint Szíria, Irak, Dél-Szudán, Jemen vagy éppen Szomália. Mindössze két európai vagy részben európai ország található a legdurvább 15 állam között: Ukrajna és Oroszország, akik tulajdonképpen háborúban állnak egymással, ez azonban csak a 10. és 12. helyre volt jó számukra. Aki ebből azt olvassa ki, hogy minden kultúra ugyanolyan, azzal komoly probléma van, aki viszont azt látja, hogy gondok vannak bizonyos országokkal, amik véletlenül afrikaiak, vagy közel-keletiek, azok hörögve kapják meg a rasszista jelzőt, pedig elég ehhez józannak lenni és nem kell utálni más kultúrákat. Magyarország egyébként a 146. helyen van a 163 országból, tehát nálunk igen nyugodt az élet egyelőre.
Mostanában felpörögtek az események, hiszen decemberben két észak-európai lány esett áldozatul az iszlám terrornak, akik szélsőségesen liberális eszméjüket akarták bizonyítani. Korábban a Facebookon is posztoltak az iszlám kultúra elfogadásáról, azonban megerőszakolták őket és levágták a fejüket az Atlasz-hegységben, Marokkóban. Az esetről felvételek is előkerültek, ahol hallható és látható, ahogy az édesanyját szólítja az egyik lány, miközben nekiesnek a kulturált muzulmán úriemberek. Ezek az áldozatok komolyan hittek abban, hogy minden ember jó és végül majd a szeretet győzedelmeskedik; elég, ha csak ezekbe az országokba látogatnak és ledöntik a tabukat. A legnagyobb felelősség tehát azokat terheli, akik ezt az agymosást végzik és egész generációkat fertőznek meg Nyugat-Európában és Észak-Amerikában azzal, hogy szégyelljék magukat, mert fehér emberek, vezekeljenek nem létező bűnükért, alázkodjanak meg. Ezek az emberek figyelmen kívül hagyják, hogy saját országaikban sincsenek már feltétlenül biztonságban, pont azok miatt, akik a kibocsátó országokból özönlenek feléjük és nem tisztelik a befogadó országok törvényeit, céljuk csupán a hódítás.
Az európai önfeladás ékes példájaként említhetjük utolsóként és az őrület szintjét bemutatva Amanda Kijera esetét, aki ugyancsak egy liberális aktivista. 2014-ben utazott Haitira, hogy bebizonyítsa, a fekete férfiaktól nem kell félni, színtiszta rasszizmus és náci propaganda az ilyesmi terjesztése. Kijerát egy háztetőn többször megerőszakolták, fojtogatták és majdnem megölték. Ezt követően azt nyilatkozta, hogy mindez a fehér férfiak hibája. Erre a logikára hiába keressük a megoldást, ezzel szemben tehetetlenek vagyunk.
Nem általánosíthatunk, de azt ki kell mondani, hogy amíg a keresztény kultúrkör nem akar hódítani, tiszteletben tartja az emberi jogokat, addig bizonyos kultúrákban ez egészen másképpen van, ahogy Nyugat-Európa is a saját bőrén tapasztalja az egyre erőteljesebb iszlám jelenlét árnyoldalait. Ezt nem bonyolult észrevenni, aki pedig az ellenkezőjét akarja bizonyítani, az jó eséllyel ráfizet.
Forrás: Youtube, ynetnews.com, thegatewaypundit.com, theage.com.au; Vezető kép: ibsliberty.wordpress.com
Facebook
Twitter
YouTube
RSS