Lengyelország jogi és erkölcsi kötelessége, hogy európai uniós tagállamként maradéktalanul és feltételek nélkül betartsa az uniós szabályokat – szögezte le a francia és a német külügyminiszter közös közleményében. Párizs és Berlin haragját az váltotta ki, hogy a lengyel alkotmánybíróság úgy találta: összeegyeztethetetlenek a lengyel alkotmánnyal az uniós alapszerződések egyes előírásai, illetve az, ahogyan ezeket az Európai Unió Bírósága értelmezi. Mateusz Morawiecki miniszterelnök közölte, megengedhetetlen, hogy Lengyelországot másodrangú államként kezeljék. Eközben Orbán Viktor tudatta: aláírta azt a kormányhatározatot, amely szerint az uniós jog elsőbbsége kizárólag azokon a területeken állhat fenn, ahol az Európai Unió hatáskörrel rendelkezik.
Emlékeztetünk arra, hogy az európai uniós tagság kéz a kézben jár a közös értékek és szabályok maradéktalan és feltétlen betartásával
– áll Jean-Yves Le Drian francia és Heiko Maas német tárcavezető közleményében. Leszögezik, hogy ez minden tagállamra nézve értendő, így Lengyelországra is, amely fontos helyet foglal el az Európai Unióban.
Ez nem csupán erkölcsi kötelezettség. Ez jogi kötelezettség is
– áll a francia-német közleményében. Pénteken hasonló szellemű nyilatkozatot tett Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke.
Jogi agresszió
Zbigniew Ziobro lengyel igazságügyi miniszter pénteken a varsói alkotmánybíróság előző napi döntését kommentálta sajtóértekezletén. A taláros testület úgy találta: összeegyeztethetetlenek a lengyel alkotmánnyal az uniós alapszerződések egyes előírásai, illetve az, ahogyan ezeket az Európai Unió Bírósága értelmezi. Az alkotmánybíróság
sem kevesebbet, sem többet nem állapított meg annál a ténynél, hogy az alkotmány – nem pedig a nemzetközi szerződések vagy alapszerződések – számít a legmagasabb rangú jogi aktusnak Lengyelországban
– értelmezte az ítéletet Ziobro. A döntés szerinte nagyon fontos
a Berlin, valamint más európai fővárosok által támogatott uniós szervek növekedő jogi agressziója
fényében.
Lengyelország nem gyarmati ország
Ezen agresszió célja az, hogy Lengyelországot mintegy gyarmati országnak kezeljék, mely alkotmánya felett még magasabb rendű jogi aktusok állnak, ezeket pedig a lengyel állampolgárok által meg nem választott szervek hozták meg – érvelt Ziobro.
Képmutatással és cinizmussal vádolta meg a lengyel ellenzéket, nevezetesen a fő ellenzéki pártot, a Polgári Platformot irányító Donald Tusk volt kormányfőt. Bírálta, hogy jelenleg az uniós alapszerződések elsőbbségét hangoztatják, miközben nemrégen még a kormányellenes tüntetések jelképeként éppen a lengyel alaptörvényt használták.
Az ellenzéki többségű lengyel parlamenti felsőház, a szenátus pénteken megszavazta a Lengyelország EU-tagságáról szóló határozatot, melyben a lengyel alkotmány alapelveit, valamint az állami érdeket sértőnek minősítették a csütörtöki alkotmánybírósági döntést. A szenátorok aggodalmukat fejezték ki, hogy az ítélet “jogi értelemben előrejelzi Lengyelország kilépését az EU-ból”. A határozat mellett a száz fős szenátusban 51 honatya szavazott, 47-en ellenezték ezt, ketten nem voltak jelen.
Morawiecki: a tisztelet közösségét akarjuk
Az alkotmánybíróság csütörtökön azt követően döntött, hogy Mateusz Morawiecki kormányfő márciusi indítványára megvizsgálta az uniós jog és a lengyel alkotmány elsőbbségének kérdését. Morawiecki csütörtök éjjeli Facebook-bejegyzésében megírta: az ítélet megerősítette azt, ami “betű szerint levezethető a lengyel alkotmányból”. Rámutatott: hasonló következtetésre jutottak az utóbbi években több uniós tagállam alkotmánybíróságai is. Aláhúzta: Lengyelország helye az európai nemzetek családjában van és lesz, de megengedhetetlen, hogy
másodrangú államként kezeljék. A tisztelet közösségét akarjuk, nem pedig az egyenlők és egyenlőbbek társaságát
– fogalmazott.
Ez a mi közösségünk, a mi uniónk is, az ilyen EU-t akarjuk, az ilyen EU-t fogjuk továbbá is formálni
– olvasható Morawiecki bejegyzésében.
Forrás: MTI, fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
Facebook
Twitter
YouTube
RSS