Dr. Czuczor Gergely történelemtanár, a Történelemoktatók Szakmai Egyesületének alelnöke reagált Repárszky Ildikó, a Budapesti Fazekas Mihály Gimnázium vezető tanárának a történelem érettségivel kapcsolatos észrevételeire. A tanárnő, aki a Történelemtanárok Egyletének alelnöke, többek között nehezményezte, hogy a történelem érettségi kérdései nem a kádári diktatúra egyoldalú vulgármarxista megközelítését tükrözik, és pozitív kontextusokat kapcsolnak például a Horthy-korszak eseményeihez. Dr. Czuczor Gergely reagálása következik.
Már maga a telex.hu cikk címe is amolyan „kultúrharcos” felütéssel kezd és véleményt formál: „Az érettségin volt olyan kérdés, ami hiteltelen képet próbált sulykolni a Horthy-korszakról”. Innentől válik érdekessé, hogy a negatív, lejárató pecsétet miként próbálja meg szakmainak szánt érvekkel alátámasztani. Vegyük sorba, melyek ezek a dehonesztáló címet alátámasztó, szakmailag kifogásolható érvei Repárszky Ildikó kolléganőnek:
Lengyelország elfoglalását mutatja a második világháború elején, de Kelet-Poroszország lemaradt róla. A térkép így csak „lóg a levegőben”, nem alkalmas a történelmi folyamat értelmezésére.
Ezzel szemben a 8. feladat B) jelű térképe teljesen világos. Lengyelország területét mutatja az 1939-es német támadás következtében megszállt területről, ez a képaláírásban is egyértelműen szerepel. Ennek a 8/e) jelű részfeladatnak nem volt célja a korábban is német kézben lévő területeket bemutatni, hiszen azt készség szinten képes lehetett összevetni az azonos oldalpáron szereplő A) jelű térképpel. A kérdéses feladatrész pont arra irányítja rá a figyelmet, hogy Lengyelországgal kapcsolatban csak ürügy volt a danzigi korridor elfoglalása, a valóságban a lengyel állam megszüntetése volt a fő cél.
Nézzük a 9. feladat kapcsán elhangzott inkriminált állítás kapcsán megfogalmazott érveket! Repárszky Ildikó tanárnő szerint
…kifejezetten hibás, történelmietlen és nem hiteles az, amit a feladat sulykol, miszerint a földreform megoldotta volna a parasztság problémáit a Horthy-korszakban.
A feladatban ez szerepel: „mely társadalmi rétegek életére gyakoroltak közvetlenül pozitív hatást a felsorolt intézkedések”. Tehát nem szerepel sehol a feladatban, hogy „megoldotta” a réteg problémáit. Azzal viszont logikailag lehetetlen vitatkozni, hogy javított a parasztság helyzetén. A Horthy-korszak kapcsán kialakult történelmi kép alapján még a liberális megmondóemberek is elismerik, hogy az akkori kormányzati politika nyomán a parasztság helyzete nem volt változatlan, vagy „nyomorba döntő”. Ez utóbbi frazeológia a kommunista korszak kedvelt történelmi szóhasználata volt minden konzervatív, nemzetben gondolkodó, kereszténységhez ragaszkodó kormányzattal szemben. Tehát a tanárnő véleménye alapján a címben megfogalmazott állítás – „kifejezetten hibás, történelmietlen és nem hiteles az, amit a feladat sulykol, miszerint a földreform megoldotta volna a parasztság problémáit a Horthy-korszakban” – legenyhébben is minimum csúsztatásnak mondható. A feladat logikai párokat szeretne látni a diákoktól az ábrázolt két kép – A) földművesek, valamint B) öntödei munkások – és a felettük felsorolt öt intézkedés között. A józan értelmező nem próbál olyat belelátni a hivatkozott feladatba, ami nincs benne, csupán a logikailag összeillő állításokat, mint például a „földreform”, vagy a „fizetett szabadság, nyolcórás napi munkaidő és minimálbér bevezetése” társítja a képhez.
A magyar történelemtanítás egykori marxista hátterű társadalomszemlélete okán előállt korábbi, hibás világot hánytorgatja fel a kolléga a 13. feladat úgynevezett rövid esszéje kapcsán:
A csalóka feladat a hűbériséggel kapcsolatos esszékérdés volt. Repárszky Ildikó tapasztalatai szerint a diákok ezt a megfelelő időben megtanulják az iskolában, az érettségire azonban sokan elfelejtik a lényegét, és összekeverik a jobbágy-földesúr viszonnyal.
Azért, mert a kolléga pályafutása során esetleg korábban előfordulhatott olyan, hogy a diákok valamit hibásan és rosszul tudtak a hűbériség fogalmát illetően, azért azt nem lehet kérdezni az érettségin? Én inkább azt javaslom, hogy a korábban esetleg rosszul bemutatott középkori társadalomképet kell helyretenni, ahogy ezt az OFI-s történelemkönyv teszi. A diákok tudásában a hűbériség és az úrbériség fogalmának esetleges összekeverését súlyos hibának tartom. Ennek tisztázása a 9. évfolyamon elhangzó tanórák dolga.
A középszintű feladatsor a jogszabályoknak mindenben megfelelt, én magam semmiképpen sem nevezném azt nehéznek. A tesztfeladatok többségében egyszerű forrás / ábra / képelemzési kérdések kerültek elő. Az esszékérdések témaválasztása követte a korábban megszokott hangsúlyokat. Mindenki találhatott közülük olyat, amely közelebb állt hozzá. Véleményem szerint összességében a jogszabályoknak megfelelő, a vizsgázók felkészültségét megfelelően mérő feladatsort kellett megoldani az idei érettségizőknek.
Dr. Czuczor Gergely, történelemtanár
a Történelemoktatók Szakmai Egyesületének alelnöke
Facebook
Twitter
YouTube
RSS