Menczer Tamás: a külgazdaság áll a magyar külpolitika fókuszában

A magyar külpolitika fókuszában a magyar érdek védelme és a külgazdaság áll, mert azon keresztül tartható fenn a beruházások és az export növelése – jelentette ki a Külgazdasági és Külügyminisztérium kétoldalú kapcsolatokért felelős államtitkára a Makronóm Intézet konferenciáján, szerdán, Budapesten. Menczer Tamás hangsúlyozta, hogy a beruházások és az export növelésén keresztül biztosítható a magyar munkahelyek megőrzése és olyan intézkedések fenntartása, mint a családtámogatások, a 13. havi nyugdíj vagy a fiatalok adókedvezménye.

Ennek a külgazdasági fókuszú külpolitikának köszönhető, hogy évről évre rekord összegű, 2022-ben 6,5 milliárd euró értékű, 2023-ban pedig várhatóan 13 milliárd forint értékű magyarországi beruházásról született, illetve születik döntés

– tette hozzá. Megjegyezte, hogy Magyarország egy közepes méretű nyitott gazdaság, amelynek fejlődéséhez a beruházások fokozása kell, és a Nyugatról érkező beruházások mellett fontosak a Keletről, illetve a Délről érkezők is. Példaként említette, hogy az elmúlt négy évben keleti országokból, Kínából, illetve Dél-Koreából érkeztek a legnagyobb értékű beruházások, darabszám szerint pedig Nyugatról, főleg Németországból.

Ezeknek is köszönhető, hogy az elmúlt évben a magyar export értéke elérte a 142 milliárd eurót, és ezzel Magyarország exportteljesítménye a 34. a világban, miközben a lakosságszám alapján csak a 95.

– emelte ki Menczer Tamás, hozzátéve, hogy 2010-hez képest megduplázódott az ország exportteljesítménye, ami hozzájárult egymillió új munkahely létrehozásához. Az államtitkár egyben kifogásolta, hogy Brüsszel a kínai gazdasági kapcsolatok korlátozására törekszik. Leszögezte: a magyar álláspont ezzel szemben az, hogy nem az együttműködés Kínával, hanem éppen az együttműködés hiánya jelenthet veszélyt. Felhívta a figyelmet arra, hogy 2022-ben az EU és Kína közötti kereskedelmi forgalom 860 milliárd euró volt, miközben ebből Németország, Olaszország és Franciaország együttesen 50 százalékkal részesedett, a magyar részesedés alig több mint 1 százalék volt. Arról is beszélt, hogy a magyar ipar gerincét az autóipar adja, amely félmillió embernek ad munkát, ugyanakkor az autókat a nyugati, az akkumulátorokat viszont a keleti országokban gyártják. Ezért folyik óriási verseny a kínai és dél-koreai akkumulátorgyártó cégek beruházásaiért világszerte.

A magyar baloldal állításával szemben a magyar munkahelyek megtartásához szükség van ezekre a beruházásokra

– emelte ki. Biztonságpolitikai kérdésekről szólva úgy fogalmazott, hogy a háborúk és a válságok korát éljük, amikor felelős döntések szükségesek. A közel-keleti válsággal kapcsolatban kijelentette, hogy a magyar kormány Izrael mellett áll; elismeri az önvédelemhez való jogát, és az eszkaláció helyett a deeszkalációt szorgalmazza. Az ukrajnai háborúról pedig azt mondta, hogy a harcok miatt soha nem volt olyan közel a harmadik világháború kirobbanásának veszélye, mint napjainkban.

Ebben a helyzetben a magyar kormány álláspontja az, hogy a konfliktusnak nincs megoldása a harctéren, csak a tárgyalóasztal mellett

– jelentette ki.

Az orosz vezetőkkel, Vlagyimir Putyin elnökkel és Szergej Lavrov külügyminiszterrel azért tárgyal Orbán Viktor miniszterelnök, illetve Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, mert a magyar álláspont szerint a kommunikációs csatornák nyitva tartása nélkül nem képzelhető el a béke

– mondta. Arra is kitért, hogy Magyarország energiabiztonsága nem megoldható az orosz gáz és olaj nélkül, mert a gáz 85 százalékát és az olaj 80 százalékát Oroszországból kapja.

Ezen tárgyalások eredménye az is, hogy a magyar gazdaság működtetése szempontjából kulcsfontosságú orosz gáz és olaj stabilan érkezik

– tette hozzá. Migrációs kérdésekről úgy vélekedett, hogy Európa bevándorláspárti felén semmi változás nem történt az elmúlt nyolc évben a migrációs politikában, és Magyarországgal ellentétben Brüsszel semmit sem tesz a helyzet megváltoztatásáért. Emlékeztetett arra, hogy az elmúlt napokban Franciaországban és Belgiumban is bevándorlók európai polgárokat gyilkoltak meg, miközben az európai polgárok azt várnák a politikusoktól, hogy védjék meg őket.

Magyarország elutasítja a migránsok szétosztásának a tervét, és a magyar kormány szerint az az egyetlen álláspont a helyes, hogy egyetlen illegális migráns sem jöhet be

– mondta Menczer Tamás.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Máthé Zoltán