Menekültáradat, káosz, meglepő tálib előre nyomulás – talán így lehetne néhány gondolatban összefoglalni az elmúlt napok történéseit Afganisztánban, ahol a radikális iszlamisták már Kabul környékén járnak, az ország jelentős részét ellenőrzésük alá vonva. A NATO vezető hatalmait váratlanul érte a tálib térhódítás, és azonnal megkezdték kimenekíteni a velük szövetséges afgán tisztviselőket. Bár az Egyesült Államok, Kanada valamint az Egyesült Királyság is több tízezer menekült befogadását vállalta, ám a helyzet romlásával egyre több migráns veszi az irányt Európa felé. Ez pedig komoly biztonsági kockázattal jár, még szerencse, hogy az uniós hatóságok szerint a menekültáradatra felkészült a kontinens, és a Frontex is megerősítette a tengeri határok védelmét.
Komoly migrációs nyomással jár az amerikai csapatok távozása Afganisztánból. Az ország második legnagyobb városa, Kandahár fölött a szélsőséges tálibok csütörtökön vették át az irányítást. Az afgán kormányerők egyelőre tartják még frontot a reptéren, ami a második legnagyobb amerikai katonai támaszpont volt húsz éven át, Herátot azonban – a harmadik legnagyobb afgán várost – háromhetes ostrom után vették be a radikális iszlamisták, hiába védték a helyi lakosok, köztük nők. A NATO a velük szövetséges afgán tisztviselőket elkezdte kimenekíteni az országból, azonban a rendezett kivonulás mellett tömeges migráció indult el a szélsőségesek által elfoglalt területekről.
Nem hagytunk cserben senkit, ez nem evakuálás, nem nagyszabású kivonás, csak lecsökkentjük az amerikai civilek létszámát
– nyilatkozta a kivonulás kapcsán Ned Price amerikai külügyi szóvivő. A tények nem erről tanúskodnak, az országban egyre nagyobb fejetlenség van kialakulóban a tálibok térnyerése miatt. A fővárosba csak az elmúlt napokban több ezer menekült érkezett. Az Egyesült Államok mellett más nyugati országok is a menekültek tömeges befogadását tervezik, ami egyáltalán nem a “rendezett létszámcsökkentés” jele. Marco Mendicino kanadai bevándorlási miniszter bejelentése szerint országa több mint húszezer afgán migráns befogadására készül.
Tudjuk, hogy elkeserítő a helyzet. Ráadásul óráról órára rosszabb lesz
– mondta a miniszter. Harjit Sajjan kanadai védelmi miniszter pedig részletek említése nélkül arról számolt be, hogy kanadai különleges alakulatok működnek közre Afganisztánban az áttelepítések lebonyolításában. Mint mondta, jelentős kihívásokkal szembesülnek. A helyzet az európai államokra is kihat. Az ATV értesülései szerint az EU határvédelmi ügynöksége, a Frontex megerősítette a tengeri határok védelmét a várható menekültáradatra felkészülve.
Húsz év sem volt elég arra, hogy Afganisztánt stabilizálja az Egyesült Államok
Az afganisztáni kivonulást többen az USA vietnami vereségéhez hasonlítják. A húszéves amerikai megszállás alatt, óriási anyagi források ráfordítása és hatalmas véráldozatok mellett sem sikerült stabilizálni az országot. A két évtizedes harc semmiféle eredményt nem hozott az Egyesült Államok és szövetségesei számára, a tálibok napok alatt vették vissza a hatalmat. (Még Szabó Tímea hathatós segítsége sem volt elég hozzá, pedig nagyon büszke volt arra, hogy az új afgán kormány felállításában tevékeny szerepet vállalt…)
Az USA 20 év alatt 88 milliárd dollárt költött az afgán hadsereg kiképzésére. Húsz év után kivonultak – az afgán hadsereg 1 hónap alatt omlott össze. A tálibok elfoglalták az ország második legnagyobb városát, Kandahart. Már száz kilométerre sincsenek a fővárostól, Kabultól. Hamarosan újabb álprobléma jelentkezik majd Európában. De nem baj, a sok-sok haladó, balos főpolgármester majd szivárványosra világítja a fővárosok városházáit, és minden rendben lesz.
– mindezt Jeszenszky Zsolt fogalmazta meg az afgán helyzettel kapcsolatban közösségi oldalán.
Trump: hiányzom már?
A volt amerikai elnök élesen bírálta utódát, amiért Biden “tragikus zűrzavart” okozott Afganisztánban. Ismert, a Donald Trump-féle adminisztráció kezdeményezte a tálibokkal folytatott tárgyalásokat, melynek eredményeként az Egyesült Államok kilépett a térségben uralkodó fegyveres konfliktusból. A tálibok gyors előretörése láthatóan váratlanul érte az amerikai külügy tisztviselőit, hiszen arra a teljes kivonulást rögzítő határidő előtt három héttel került sor.
Tragikus a zűrzavar Afganisztánban, teljesen nyitott a határ, megtört az ellenőrzés, a bűnözés rekordszinten, az olaj ára az egekben, emelkedő infláció, és az egész világ kihasználja ezt – kezdek már hiányozni?
– tette fel a kérdést kissé cinikusan Donald Trump, a volt amerikai elnöknek markáns véleménye van a kialakult káoszról. Utódja, Joe Biden viszont csak azt hangoztatja: egyáltalán nem sajnálja, hogy az Egyesült Államok otthagyja Afganisztánt, és bár a háború támogatottsága az USA-ban mindig is alacsony volt, az az átlagos amerikaiakat is arculcsapásként érte, hogy a kivonulás befejezésének napja éppen a tragikus WTC elleni terrortámadás, azaz a szeptember 11-i merénylet huszadik évfordulójára esik. Az Európát és Amerikát fenyegető menekültáradat mellett a NATO “szövetségeseinek” tervezett kimenekítése is számos biztonsági kérdést vet fel, a több tízezer migráns ugyanis bár szervezett formában, de ellenőrizetlen módon hagyja el a térséget, így továbbra is komoly veszélyt rejt annak a lehetősége, hogy az Iszlám Állam hívei, katonái az újabb menekülthullámot kihasználva jussanak el Európa számos országába, ahol újabb terrortámadásokat is végrehajthatnak.
PS-összeállítás, Fotó: MTI/EPA/ANA-MPA/Dimítrisz Toszidisz
Facebook
Twitter
YouTube
RSS