A magyarok határozottan nemet mondanak a sorkatonaságra
Miután Brüsszel háborús készülődése új szintre emelkedett, itthon beindult a háborús propaganda. A Tisza Párt felvetette a sorkatonaság visszaállításának lehetőségét, a lépés azonban jelentős társadalmi ellenállásba ütközik: a magyarok 80 százaléka elutasítja az intézkedést.
„Európa harcban áll” – jelentette ki Ursula von der Leyen szeptemberi beszédében. A nyilatkozat mérföldkőnek tekinthető: azóta Brüsszel és a tagállami vezetők egy része amellett érvel, hogy az EU és Oroszország közötti fegyveres konfliktus elkerülhetetlen, így az Uniónak át kell állnia a hadigazdaságra. A jövőbeli fegyveres konfliktusba vetett hit mostanra olyan erőssé vált, hogy Dánia minisztere abszurdnak nevezte azt, hogy a magyar miniszterelnök nem akarja behozni a háborút az EU-ba. De ezek a nyugati országok úgy akarják visszaállítani a sorkatonaságot, hogy semmilyen alapot nem teremtenek meg hozzá és vágóhídra akarják küldeni a saját népeiket.
Fotó: Olivier Hoslet
Nem a sorkatonaságra
Fotó: Századvég
Mivel a harcokhoz nemcsak fegyverre, hanem katonákra is szükség van, egyre több tagállamban intenzív vita kezdődött a kötelező sorkatonaság visszaállításáról. Németországban például már megkezdődtek a tárgyalások és a kormánykoalíció tagjai egyetértésre jutottak abban, hogy több katonára van szükségük, mert – ahogyan Friedrich Merz kancellár fogalmazott – „Európa még nem áll háborúban, de ez már nem is béke”. Október végére Horvátországban – az Európai Néppárthoz tartozó HDZ javaslatára – a parlament elfogadta, hogy tizenhét év után állítsák vissza a kötelező szolgálatot. A kérdést Lengyelország is napirendre tűzte.
A háborús készülődés a magyar közéletben is megjelent. Ruszin-Szendi Romulusz, a Tisza Párt politikusa egy zalaegerszegi fórumon úgy fogalmazott, hogy „ha baj van, mindenkit be kell rántani azonnal”. A nyilatkozat ellentétben áll a magyar polgárok elvárásaival. A Századvég új kutatása rámutat, hogy a hazai felnőtt lakosság négyötöde ellenzi a sorkatonaság bevezetését.
