Merkel: a helyreállítási alap nélkül az EU összes gondja súlyosbodna

Nem lehet megoldani az Európai Unió (EU) valamennyi problémáját a koronavírus-világjárvány hatásainak ellensúlyozására tervezett helyreállítási alappal, nélküle viszont a közösség minden gondja tovább súlyosbodna – mondta a júliusban kezdődő soros EU-elnökségre készülő német kormány vezetője egy hétvégi lapinterjúban, amely hat európai újságban, köztük a német Süddeutsche Zeitungban jelent meg.

Angela Merkel a járvány kezdete óta adott először adott interjút. Hangsúlyozta, hogy a koronavírus-járvány páratlan nagyságú kihívás és együtt jelentkezik “korunk két nagy diszruptív (a megszokott rendet felforgató) jelenségével, a klímaváltozással és a digitalizációval, amelyek amúgy is megváltoztatják életünket és gazdaságunkat”. Arra a kérdésre, hogy a válságok sűrűsödése fenyegeti-e az EU fennmaradását, azt mondta, hogy a legvégső kérdések gyakori boncolgatása helyett inkább dolgozni kell, az erős európai belső piac megőrzése és a közös fellépés a világban pedig valamennyi tagország elsőrendű érdeke. A tagállamoknak nyújtandó támogatásokból és hitelekből álló helyreállítási alapról kiemelte, hogy a tervezett válságkezelő eszköz nem alkalmas az EU összes gondjának megoldására, de a hiánya minden problémát felerősítene. Az EU gazdasági helyzete nagyon sok mindent meghatároz, például a nagy munkanélküliség politikailag robbanékony helyzetet idézhet elő az adott tagországban, ami növelné a demokrácia fenyegetettségét – fejtette ki a német kancellár, hozzátéve: sikeres gazdaság kell ahhoz, hogy az EU megállja a helyét. Kiemelte: mivel a tagországokat eltérően sújtja a járvány, az alap forrásait máshogy kell elosztani, mint a közös költségvetés forrásait. Azt is figyelembe kell venni, hogy az eleve nagy államadóssággal rendelkező tagországoknak egy újabb hitel “kevésbé észszerű” segítség, mint a vissza nem térítendő támogatás – tette hozzá Angela Merkel, aláhúzva: dolgozik mindazon tagországok meggyőzésén, amelyek eddig elutasították a vissza nem térítendő támogatás gondolatát és csak a hitelezést fogadták el. A “különleges kihívás különleges megoldást követel” – mondta.

Arra a kérdésre, hogy Németország miért vált ki a segítségre szoruló tagországokat csak hitelekkel támogatni hajlandó, úgynevezett fukarok frakciójából, elmondta, hogy a járvány sok helyütt, például Olaszországban és Spanyolországban hatalmas gazdasági és egészségügyi terheket, a sok haláleset miatti érzelmi megpróbáltatásokat okoz és ebben a helyzetben Németország nem teheti meg, hogy csak saját magára gondol, hanem készen kell állnia a “rendkívüli szolidaritásvállalásra”.

Természetesen a saját érdekünkben is cselekszünk. Német érdek, hogy legyen egy erős belső piac, az EU pedig összenőjön és ne széthulljon

– mondta Angela Merkel. Németországnak az is fontos, hogy a válságkezelő program maradjon az EU működését szabályozó szerződések keretén belül. Az EU szerkezetét rögzítő szerződések, a hatáskörök és ellenőrzési jogkörök rendszerének változtatása bizonyára napirendre kerül a következő években, de ezeket a kérdéseket igen óvatosan kell megközelíteni – tette hozzá.

A német kancellár a többi között arról is szólt, hogy az év végéig tartó soros elnökség alatt “magától értetődő módon” a jogállamiság ügyével is foglalkoznak majd. Ezzel kapcsolatban kiemelte, hogy mindenkori ellenzéknek méltányos, fair lehetőségekkel kell rendelkeznie a kormányra kerüléshez. Mint mondta, ez ott kezdődik, hogy megfelelő felszólalási időt kell biztosítani az ellenzéknek a parlamentben, a közszolgálati médiában pedig legalább ugyanannyi időt, mint a kormánypártoknak. Szólt arról is, hogy a járvány miatt ugyan el kellett halasztani a soros elnökség egyik legfőbb programját, a szeptemberre Lipcsébe tervezett EU-Kína csúcstalálkozót, de ki kell dolgozni egy közös európai politikai álláspontot az ázsiai országgal folytatott viszony alakításához. Ennek az EU-s Kína-politikának tükröznie kell a közösség érdekeit és értékeit – mondta a kancellár, aláhúzva, hogy kifejezésre kell juttatni az emberi jogok és a jogállami elvek érvényesülésével és a Hongkong jövőjével kapcsolatos aggodalmakat. Hozzátette, hogy Kína a gazdasági együttműködésben vagy a klímaváltozás elleni küzdelemben az EU partnere, de gyökeresen eltérő politikai rendszere miatt “vetélytárs” is. A német kancellár egyebek mellett szólt az Oroszországhoz fűződő viszonyról is, kiemelve: kormánya felismerte, hogy a “hibrid hadviselés” és a “destabilizálás” az orosz vezetés tevékenységének jellemző mintázata. Ugyanakkor egy sor ok, például Oroszország szíriai és líbiai befolyása miatt mindig törekedni kell a konstruktív párbeszédre.

Forrás: MTI