Németország lehet az a központi szereplő Európában, amely az egykori NDK révén nemcsak Nyugat-Európát, hanem Közép-Európát is “érti”. Németország így a visegrádi országcsoporttal együtt képviselhetné azt az Európának stabilitást nyújtó megközelítést, amely elutasítja a migrációt, és azt vallja, hogy meg kell védeni a külső határokat, az illegális bevándorlás révén az Európai Unióba igyekvő emberek számára a hazájukban kell megteremteni az élhető élet feltételeit – hangsúlyozta Balog Zoltán miniszterelnöki biztos, a Polgári Magyarországért Alapítvány kuratóriumának elnöke a németországi Stuttgartban, ahol a határnyitás közelgő 30. évfordulója alkalmából a Kereszténydemokrata Unióhoz (CDU) közel álló Konrad Adenauer Alapítvány közreműködésével Szakítás helyett találkozás – Páneurópai piknik 3.0 címmel rendeztek pódiumbeszélgetést. Balog Zoltán jelezte, hogy a rendezvényre való meghívása azt jelzi, hogy Merkel kormányában is vannak, akik úgy látják: “érdemes beszélni a magyarokkal arról, hogy is néz ki a keresztény kultúra védelme és jövője Európában”.
Felidézte, hogy a csaknem négyszáz fős hallgatóság előtt tartott beszélgetésen Guido Wolf CDU-s politikus, Baden-Württemberg tartomány igazságügyi és európai ügyekért felelős minisztere köszönetet mondott a határnyitásért és aláhúzta: meg kell tanulni új módon, partnerként beszélni egymással, és sokkal jobban oda kell figyelni az Európai Unióhoz a kommunizmus vége után csatlakozott országokra. Balog Zoltán azt mondta: Guido Wolf teljes mértékben egyetértett azzal, hogy szakítani kell azon hozzáállással, amely “másodosztályú” és “keleti” európaiként kezeli a kommunista rendszer bukása után csatlakozott közép-európai országokat; véget kell vetni annak, hogy “egyfajta iskolamesterként viselkednek velünk, kioktatnak demokráciából és szabadságból, holott mi sokkal jobban ismerjük a szabadság értékét, hiszen nekünk hiányzott negyven éven keresztül”. Hangsúlyozta: el kell fogadni, hogy ezek az országok “az Európai Unión belül a saját útjukat akarják járni”, és ugyan “természetesen készek a kompromisszumokra, hajlandóak megegyezni, de elvárják, hogy partnerként kezeljék őket”.
“Bízunk benne, hogy új fejezet kezdődik”, érvényesülhetnek a közép-európai országok értékei és az egymással folytatott párbeszéd kommunikációs kultúrája, és nem a “régi”, távozó Európai Bizottság hozzáállása lesz a jellemző
– fejtette ki Balog Zoltán. A hallgatóság gyakran tapsviharral fogadta kijelentéseit.
A rendezvényen hangsúlyozta, hogy Németország lehet az a “központi szereplő”, amely az egykori NDK révén nemcsak Nyugat-Európát, hanem Közép-Európát is “érti”. Németország így a visegrádi országcsoporttal (Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia) együtt képviselhetné azt az Európának stabilitást nyújtó megközelítést, amely elutasítja a migrációt, és azt vallja, hogy meg kell védeni a külső határokat, az illegális bevándorlás révén az Európai Unióba igyekvő emberek számára a hazájukban kell megteremteni az élhető élet feltételeit. Balog Zoltán elmondta, hogy a beszélgetésen a határnyitással kapcsolatos személyes élményeit is felidézte, hiszen 1989-ben a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa megbízásából az NDK-ból menekültek lelkészeként dolgozott a csillebérci menekülttáborban. A társadalmi ügyekért felelős miniszterelnöki biztos hozzátette, hogy előző nap, szerdán egy másik vezető CDU-s politikus, Thomas Bareiss szövetségi parlamenti (Bundestag-) képviselő, a szövetségi gazdasági minisztérium parlamenti államtitkára választókörzetében vendégeskedett, és ünnepi szónoka volt egy rendezvénynek, amely az európai kereszténydemokrácia jövőjéről szólt. Megjegyezte: a meghívás jelzi, hogy Angela Merkel kancellár kormányában vannak, akik úgy látják, “érdemes beszélni a magyarokkal arról, hogy is néz ki a keresztény kultúra védelme és jövője Európában”.
Forrás: MTI; Vezető kép: MTI
Facebook
Twitter
YouTube
RSS