További lépéseket kell tenni azért, hogy a külföldi vállalatok hozzáférjenek Kína piacaihoz, és a kölcsönösség és az egyenrangúság elve alapján kezeljék őket az ázsiai országban – mondta Angela Merkel német kancellár Li Ko-csiang kínai miniszterelnökkel csütörtökön folytatott megbeszélésén a német szövetségi kormány szóvivőjének tájékoztatása szerint.
Steffen Seibert közleménye szerint a videokonferencián, amelyen német részről a kormányfő mellett Peter Altmaier gazdasági miniszter is részt vett, Angela Merkel kifejtette, hogy a piacra jutás, a kölcsönösség – vagyis ugyanazon lehetőségek megnyitása a külföldi vállalatok előtt Kínában, amelyeket a kínai vállalatok élveznek az adott országban – és az egyenjogúság erősítésében “fontos elem” lenne, ha az Európai Unió (EU) és Kína megkötne egy “ambiciózus” beruházási megállapodást. A kancellár kiemelte, hogy Németország a kölcsönösen tisztelt szabályokon és a szabadságon alapuló nemzetközi kereskedelmi rendszerben és a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) megerősítésében, valamint a kétoldalú kereskedelmi kapcsolatok stabilitásában érdekelt. Kereskedelmi és beruházási kérdésekkel kapcsolatban a gazdaság számos ágazatát érintették, köztük a közbeszerzések piacát is.
A kétoldalú kapcsolatok, gazdaság-, és kereskedelempolitikai és nemzetközi ügyek mellett tárgyaltak a koronavírus-világjárvány elleni küzdelemről, a “német-kínai emberi jogi párbeszéd” ügyéről és a “hongkongi helyzetről” is
– áll a közleményben. Németország júliusban átveszi az EU soros elnöki tisztségét Horvátországtól. Az elnökségi programban kiemelt helyen szerepel a közösség és Kína kapcsolatának erősítése. Az eredeti tervek szerint szeptemberben Lipcsében EU–Kína-csúcstalálkozót tartottak volna. Június elején a német kormányszóvivő bejelentette, hogy Angela Merkel, Hszi Csin-ping kínai elnök és Charles Michel, az Európai Tanács elnökének egyeztetése alapján a találkozót a koronavírus-járvány miatt elnapolják. Új időpontot még nem tűztek ki.
Kína 2016 óta Németország első számú kereskedelmi partnere – megelőzve az Egyesült Államokat és Hollandiát –, a kétoldalú kereskedelmi forgalom tavaly 205,9 milliárd eurót (72 ezer milliárd forint) tett ki. A német kormány régóta nehezményezi, hogy míg a kínai vállalatok profitálnak Németország és az EU piaci nyitottságából, a német cégek kínai tevékenységét nehezíti számos korlátozás, és a hazai vállalkozásokkal szemben hátrányos megkülönböztetés. Így például egyes piacokhoz egyáltalán nem férnek hozzá német vállalatok, más területeken – például az autógyártásban – csak hazai cégekkel közösen alapított vállalkozásokat működtethetnek, és egyes piacokon – köztük a pénzügyi szolgáltatások területén – csak kisebbségi tulajdonosok lehetnek az ilyen vállalkozásokban.
Forrás, fotó: MTI
Facebook
Twitter
YouTube
RSS