A Grund legfrissebb adásában Hoppál Hunor vendége Jeney János térképész volt. November 2-án ültük az első bécsi döntés 85. évfordulóját, amellyel 1938-ban a Felvidék déli részét és Kárpátalját visszacsatolták Magyarországhoz – ennek kapcsán alakult a műsorban a beszélgetés a felvidéki magyarok múltjáról és jövőbeli lehetőségeikről. Mit jelentett a Trianon utáni első revíziós siker az akkori Magyarország számára? Hogyan jellemezhető napjainkban a felvidéki magyarság helyzete? Az idén szeptemberi parlamenti választáson járt a legközelebb a törvényhozási képviselet visszaszerzéséhez a szlovákiai magyar közösség, mégis 4,4%-os eredménnyel ismét kimaradtak a pozsonyi parlamentből. Megpecsételődött az etnikai politizálás sorsa, vagy épp ellenkezőleg, tovább kell küzdeniük az ottani nemzettársainknak? Milyen jogi és társadalmi nehézségekkel kell küzdenie manapság a felvidéki magyaroknak? Ezekről a kérdésekről beszélgetett Hoppál Hunor Jeney Jánossal a legutóbbi Grundban.
Grund minden hétvégén a PS TV műsorán. Kövessetek minket a Facebookon és a PestiSrácok.hu oldalán!
Facebook hozzászólás
Maya Meschini
2023-11-06 at 16:10
Megkell nézni a nem
Magyarok által készitett történelmi tèrképet nem létezik semilyen nagy morva ország
Rezeda Kázmér
2023-11-06 at 11:36
Girolámo: hozzátenném, hogy Szlovákia is rájött, hogy legjobb az osztrák recept. Ott a schilling, aztán az euró, ami leginkább asszimilált. Nemzetközi példák mutatják, hogy, ha az anyaország GDP-je nem 20-25-kal magasabb, és nem tud elviekben egy kényelmesebb anyagi helyzetet ígérni az odatartozás (akkor is, ha soha nem költözik el otthonról), az asszimiláció kivédhetetlen. Románia is ezzel kezd kísérletezni, mi úgy elgyurcsánykodtunk értékes éveket, hogy komolyan iparkodnunk kell, hogy versenyben maradjunk a szomszédokkal.
Girolámo
2023-11-06 at 06:56
A mindennapi megélhetés komoly küzdelemet igényel.
Itthon sem a kollektív szerepek boldogítják az átlagembert,hanem az,ha a lehető legtöbbet megteszi az egyéni érvényesüléséért.
Vannak szerepek,àllások,melyek szép és nemes feladatokat rejtenek-keveseknek.
A legnagyobb oka viszont az elszakított területeink megkötözöttségének a magyarországi példaadási impotencia.
A magyar elit az elmúlt évtizedekben súlyosan leszerepelt,láthatatlanná vált.
Csak a média állandó haláltánca-liberális kézben a nagyrésze-magyar ember szàmára gusztustalan.
Erre a libsik azt mondják,hogy ők sokkal jobban undorodnak mitőlünk és bezárult a kör.
A mai Magyarország nem vonzó,hanem taszító akkor is,ha sokan meggörbülnek érte.Jobboldali kapitalista világban a nyereség tart életben.
Üdvözítő élet itt-ott akad.A budapesti majomfesztivál egy harakiri.
A majomsimogatás pedig ezen nem segít.
Nem újultunk meg,kínlódunk.A vak is látja.
Elvira
2023-11-05 at 22:25
A szlovák agresszióval , a máig érvényes Benes dekrétumokkal szembe mit tehetnek.Mo – on épp úgy meg voltunk félemlitve .A büszke szlováknak semmi köze a Felvidékhez!)
Rezeda Kázmér
2023-11-05 at 21:51
Turnback Elapsed Time: valaki úgy fogalmazott, hogy ők voltak az egykori magyarság leginkább polgárosult részei, így ők tagozódtak be leghamarabb az új állam(ok)ba. Lehet, hogy így van, amit látok/láttam az inkább a kishitűség, kényelem, gyávaság és magukra hagyottság. Emiatt egy szót sem szólhatunk, mindenki megunná a reménytelen helyzetet. A honi történésztársadalom, a szívem csücsökje, az annyit nem bírt kiizzadni magából, hogy kezdjen valamit a nagymorva elmélettel. Így a tótok ma büszke őslakosok ott, a magyarok is elismerik ezt (tudnak másról?), az 1500 éves szlovák múlttal és őshonossággal eddig az ámdebár és jóllehetet sikerült szembeállítani, de azt legalább tudományos alapossággal tették. Még az az élmény is kimarad így ott nekik, hogy az a föld legalább az őseiké volt.
Turnback Elapsed Time
2023-11-05 at 19:19
A magyar nemzethez tartozni nem kötelező.
A felvidéki magyarok abszolút közel vannak az anyaországhoz – mégis feladni látszanak a magyarságukat.
Miért?
Miért??
Miért???