Egy oxfordi tanulmány szerint már most a jövő nyárra halasztott tokiói játékok minden idők legdrágább nyári olimpiája. Bent Flyvbjerg, az oxfordi Said Üzleti Iskola közgazdásza, a tanulmány vezető szerzője azt mondta: a költségek már most 200 százalékosan meghaladták az eredeti elképzeléseket, és ehhez biztosan hozzáadódik “még néhány milliárd dollár” az egyéves halasztás miatt.
Az olimpia a létező legmagasabb kockázatú esemény, amit egy város magára vállalhat. Ez a trend azonban nem folytatódhat, mert ezt egyetlen település sem fogja felvállalni. Egyszerűen túl drága az egész, a rendezők eladósodnak, ezt pedig senki nem engedheti meg magának
– jelentette ki Flyvbjerg. A közgazdász meglátása szerint állami szerepvállalás és garanciák nélkül jelenleg egyetlen helyszín sem tudna házigazda lenni, erre pedig megoldást kell találni, hatékony módszert a költségek csökkentésére.
Sajnos a hivatalos adatközlések sokszor félrevezetőek, a szervezők gyakran félreinformálnak mindenkit a költségekről és a pénzügyi keret túllépéséről
– fogalmazott Flyvbjerg, aki tanulmányában csak a működési és a létesítményépítési költségeket vette számításba, az egyéb infrastrukturális kiadásokat – útfelújítások, repülőtér-építés, egyebek – nem.
A becslésünk konzervatív, mert sok rejtett költség van, amelyekről nem tudunk, továbbá több olyan, amit az összetettsége miatt nem akartunk belevenni a számításba
– jelentette ki az oxfordi szakember. Ezek alapján a tokiói szervezők jelenleg 15,84 milliárd dolláros kiadásnál járnak, ezzel már túllépték az eddigi legdrágábbnak számító londoni olimpia 14,95 milliárd dolláros költségvetését, pedig ebben még nincs benne a halasztás miatti többlet. A szervezők a hivatalos közleményekben eddig 12,6 milliárd dolláros költésről számoltak úgy, hogy a rendezés 2013-as elnyerésekor 7,3 milliárd dollárra becsülték a kiadásokat. Flyvbjerg hozzátette: a fenti összeg akár a duplája is lehet a járulékos építkezések, fejlesztések miatt. Kiemelte: a költségek drasztikus növekedéséhez hozzájárulnak a növekvő biztonsági igények, illetve a Nemzetközi Olimpiai Bizottság egyre részletesebb elvárásai anélkül, hogy a NOB anyagilag jobban segítené a rendezőket. A mostanihoz hasonló tanulmány már a 2012-es londoni és a 2016-os riói olimpia kapcsán is készült, de a most kiadott átfogóbb képet ad, ugyanis 1960-tól kezdve vizsgálja a házigazdák kiadásait.
A koronavírus-járvány miatt jövő nyárra halasztott ötkarikás játékok a tervek szerint 2021. július 23-án kezdődnek és augusztus 8-ig tartanak majd.
Forrás: MTI; Vezető kép: MTI/AP/Thanászisz Sztavrakisz
J.G.
2020-09-04 at 15:51
TI MOST A MOMENTUMOS IDIÓTÁK ALÁ ADJÁTOK A LOVAT?
A következő Olimpiánkat is fúrják meg azzal, hogy drága és tönkremegy belé az ország.
VAN NEKTEK ESZETEK?
Joris
2020-09-04 at 13:56
A sok mihasznája. Mindenre van manapság research. El vagyunk látva unásig hajórakományra való, semmire sem jó kutatásokkal. Ismerős. Nálunk is ontják magukból a jómadarak tanulmányaikat, melyekre a lőtéri macska sem kíváncsi. Aztán kereszthivatkozzák egymást: és hipp-hopp, máris kidukál kinek-kinek valamilyen kitüntetés vagy cím-és rang.