Az utóbbi időben újra felerősödtek azok a hangok, amelyek különböző megfontolásokból próbálnak félinfomációkat hitelesként bemutatni a jegybanki alapítvány üzleti döntéseivel kapcsolatban. A Magyar Nemzeti Bank az alábbiak szerint szeretné tájékoztatni a félinformált újságírókat – közölte az mnb.hu.
Az oldal azt írja: a Magyar Nemzeti Bank működésének törvényes kereteit az Alaptörvény és az MNB-törvény jelöli ki. Utóbbi szerint a jegybank – elsődleges céljának veszélyeztetése nélkül – a rendelkezésére álló eszközökkel támogatja a gazdasági növekedést és a Kormány gazdaságpolitikáját [MNB törvény 3. § (2) bekezdés]. Ezért a jegybank deklarált stratégiai célja 2013 óta, hogy elsődleges céljának veszélyeztetése nélkül a korábbi időszakoknál aktívabb szerepet vállaljon a gazdaság élénkítésében és így a közjó szolgálatában. Ez egy olyan segítő jegybanki politikát jelent (például az idén 250 milliárd forintot fizetett be a jegybank központi költségvetésbe), amely a törvény megfogalmazásából következően nemcsak lehetőség, hanem jogszabályi kötelezettsége is a jegybanknak – írja az mnb.hu.
Emlékeztettek: az MNB – élve a törvényben biztosított lehetőséggel – az elmúlt években, évtizedekben számos különböző célú alapítványt hozott létre, az alapítványi célok megvalósítása érdekében pedig alapítói vagyont biztosított. Ezért az alapítványok tekintetében olyan finanszírozási modell került kialakításra, amely az alapítói vagyon nagyságát a célok hosszú távú megvalósításához igazítja, azzal a kikötéssel azonban, hogy az alapítói vagyon alapító okiratban meghatározott részének csak a hozamát engedi meg az alapítványi célokra felhasználni. Ezzel ugyanis hosszútávon kiszámítható finanszírozás biztosítható az alapítványok által ellátott feladatokra – fűzték hozzá.
Az alapítványi vagyonrendelés finanszírozási hátteréről szólva azt mondták: a sikeres monetáris politika adta, hiszen az időben meghozott, szakmai (kamatcsökkentési sorozat, célzott intézkedések) döntéseknek köszönhetően az MNB már 2013-ban nyereséges lett, amit azóta is rendre tart. Mindez lehetővé tette egy nagyszabású közgondolkodási program megindítását és ennek érdekében az alapítványok létesítését. A Magyar Nemzeti Bank nyomatékosította: alapítói jogai nem terjednek ki az alapítványok cél szerinti tevékenységéhez kapcsolódó konkrét üzleti döntések meghozatalára, befolyásolására.
Az alapelvekben 2020-ban sem történt változás, így a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány, valamint a tulajdonában lévő gazdasági társaságok továbbra is önálló jogi személyiséggel rendelkező szervezetek, amelyek függetlenek az alapítótól, és ennek megfelelően az üzleti döntéseiket is a Magyar Nemzeti Banktól teljesen független tisztségviselőik hozzák – írták. Felhívták a figyelmet: a GTC S.A. nevű lengyel cég szigorúan ellenőrzött, a varsói tőzsdén jegyzett vállalat, amelyet a lengyel pénzügyi felügyelet is rendszeresen monitoroz, így a felelős befektetői döntéseiket – például a Növekedési Kötvényprogramban való részvételt is – a jogszabályi lehetőségeik mentén tudják megtenni. A Magyar Nemzeti Bank pedig minden sikeres vállalatot támogat, amely a magyar gazdaság és így a magyar közjó fejlődését szolgálja. Minden ezzel ellentétes vélekedés pedig piaci spekuláció, ami alkalmas felesleges hangulatkeltésre és mások félrevezetésére – áll az mnb.hu cikkében.
Forrás: mnb.hu; Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
Yoggi
2020-11-28 at 21:39
Ehhez a magyarázkodáshoz hozzátéve majd az alaptörvény módosítást, az alapítványokba pumpált közpénz elveszti közpénz jellegét. A sok szemellenzős meg tapsol neki. Bravó!
Akik nem érti, hogy ezzel mi a probléma, azok nem értik a jogállami deficitet sem.