Ma megjelent, és november 11-től várhatóan 2020. január 15-ig lesz majd nyitva az a 20,42 milliárd forintos keretösszegű új uniós pályázat, amely a megújuló energia használatát és az energiahatékonyságot növelő épületenergetikai fejlesztések támogatását célozza a mikro-, kis- és középvállalkozások számára – hangzott el a Pénzügyminisztériumban tartott sajtótájékoztatón. Jó hír a cégeknek, hogy a nyáron megjelent kisebb napelemes pályázathoz képest most bővült a támogatható fejlesztési célok köre, és bővült a támogatható vállalkozások köre is – írja a Portfolio.hu.
A ma megjelent újabb pályázat a nyári napelemes pályázat „nagytestvére” lehet: a GINOP-4.1.4-19-es kiírás 3-100 millió forint közötti vissza nem térítendő támogatást kínál átlagosan 55 százalékos támogatási intenzitás mellett a közép-magyarországi régión kívül megvalósuló megújuló energiás és energiahatékonysági fejlesztésekhez. Míg tehát a nyári kiírás (GINOP-4.1.3-19) a kisebb céges fejlesztéseknél segít, addig a most megjelenő kiírás tipikusan a nagyobb projektekhez jöhet jól.
Rákossy Balázs, a Pénzügyminisztérium európai uniós források koordinációjáért felelős államtitkára bevezetőjében emlékeztetett arra, hogy a mostani újabb uniós pályázat a több, mint 2700 milliárd forintos forráskerettel rendelkező Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program negyedik alprogramjában jelenik meg, amelyben 59,5 milliárd forint áll rendelkezésre a vállalkozások energetikai fejlesztéseinek támogatására. Eddig már három pályázat jelent meg ebből az 59,5 milliárd forintos keretből, és jelenleg egy van még nyitva belőle: május közepén hirdették meg a „kistestvér” napelemes pályázatot (GINOP-4.1.3-19) 15 milliárd forintos kerettel, amely június közepén nyílt meg és 1,5-3 millió forintos támogatást kínál (azóta már közel 24 milliárd forintra emelkedett a támogatási keret). Az államtitkár jelzése szerint ma az ennél nagyobb támogatási igényű fejlesztésekre szolgáló pályázat jelent meg, ráadásul kibővített célrendszer és jogosultsági rendszer mentén.
Mire lehet pályázni?
- napkollektoros rendszerek telepítésére és fejlesztésére
- brikett, pellet, faapríték, faelgázosító kazánrendszer kiépítésére
- napelemes rendszer telepítésére
- hőszivattyú-rendszerek alkalmazására fűtésre és/vagy hűtésre és/vagy használati melegvíz-termelésre és/vagy fűtésrásegítésre
- az épületek hőtechnikai adottságainak javítására, hőveszteség csökkentésére (szigetelés, nyílászáró, ablakcsere, stb.)
- épületek fűtési, hűtési és használati melegvíz-rendszereinek korszerűsítésére
- meglévő beltéri világítási rendszerek energiatakarékos átalakítására
- kiskapacitású napelemes rendszer telepítésére hálózati villamosenergiatermelés céljából, kizárólag fejlesztésben érintett épület és az abban folyó gazdasági-termelési folyamatok villamosenergia-ellátásához (önállóan nem támogatható ez a tevékenység!)
- az épületek nyári hővédelmének javítására, árnyékoló- vagy árnyékvető szerkezetek beépítésére (ez sem önállóan támogatható tevékenység!)
Mit kell még tudni a pályázatról?
Kaderják Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium energiaügyekért felelős államtitkára a pályázat bemutatása kapcsán rámutatott, hogy egyszerre hármas célt szolgál, hiszen 1.) segíti a magyar mikro-, kis- és középvállalkozásokat az energetikai rezsijük csökkentésében, 2.) klímavédelmi szempontból is jelentős eredményeket hoz (csökken az energiafogyasztás és a károsanyag-kibocsátás), 3.) a nemzeti szintű energiafüggetlenséget is segíti (csökkenti az energiaimportot). További fontos részletekre is felhívta a figyelmet a pályázat kapcsán:
- bővült a támogatható vállalkozások köre: mezőgazdasági termékek feldolgozásával foglalkozó, de nem mezőgazdasági főtevékenységű középvállalat is pályázhat, emellett nonprofit vállalkozások, szövetkezetek és olyan cégek is indulhatnak, amelyek a bérelt ingatlanjukon szeretnének fejlesztést megvalósítani. (A pályázó cégeknek legalább 1 lezárt üzleti évvel rendelkezniük kell, egyéni vállalkozók és egyéni cégek is indulhatnak.)
- megszűnt a komplex fejlesztési előírás: nem szükséges a vállalkozóknak a megújuló energiával, vagy energiahatékonysággal kapcsolatos fejlesztéseket egyszerre végrehajtani, van lehetőség tehát külön-külön is megvalósítani például egy napelem-telepítést, illetve csak egy szigetelési-nyílászárós-ablakcserés fejlesztést (a komplex fejlesztési elvárás korábban több céget is eltántorított). Ha viszont az igénybevevő meg akarja csinálni a komplex fejlesztést, akkor az az elvárás, hogy legalább két fokozattal javuljon az adott épület energetikai minősítése (kizárólag napelemes rendszer telepítésénél nem kötelező ez a szabály).
- lényeges, hogy a GINOP szabályrendszere miatt csak a közép-magyarországi régión kívüli projektek támogathatók; a ma megjelenő pályázat november 11-én nyílik és a tervek szerint 2020. január 15-én zárul.
- legfeljebb 55%-os a támogatási intenzitás, ami úgy jön ki, hogy fajlagos költségátalányt alkalmaz a kiíró. (Ez azt jelenti, hogy adott beépített névleges kapacitásra meghatározott egy előzetes piaci felmérés alapján egy fajlagos árat a kiíró, és ha ezen az árszinten csinálja meg a fejlesztést a pályázó, akkor az elszámolható költségek 55%-át kapja meg vissza nem térítendő támogatásként, ha viszont olcsóbban is ki tudja hozni az adott fejlesztést, akkor a teljes beruházási költségéből utólag nézve a megkapott támogatás az 55%-ot is meghaladhatja.)
Forrás: Portfolio.hu; Fotó: MTI/Komka Péter
eretnek
2019-10-15 at 06:34
Megtérülés tekintetében jó lenne előre látni 20-15 évet az elektromos áram ára dolgában.
Nagyon nyomják az elektromos autók népszerűsítését.
Ne gondolja senki, hogy az államok lemondanak majd a jövedéki adó kieső bevételéről.
Anno a gázprogram előtt azon városiak, akiknek volt olyan szerencséje, hogy gázzal tudott fűteni, annak töredékébe került a fához, szénhez képest. Aztán mikor az országban lett mindenhol gáz, eltelt pár év és….
Megterules
2019-10-10 at 07:03
Kérdés a 75”-os tévének meg a házi mozinak meg az ezer felesleges kacatnak mennyi amegtérülési ideje? Vagy például
Egy autónak luxus extrákkal? a megtérülési idő számítás nem csak egy matematikai művelet…
Ragnar
2019-10-09 at 20:24
Előttem szólok jól mondják a napelem nem éri meg mert drága és nem térül meg a beruházás. Továbbá veszélyes hulladék lesz az élettartama végén és az újrahasznosításra sincs jelenleg technológia. 20 év alatt minimum 10-szer biztos fog jégverést is kapni és akkor cumi. Sokkal inkább házi szélerőmű vagy földszondás hőszivattyú.
Hamza Barnabás sándor
2019-10-03 at 16:56
Örük ésnagyonjónaktalálom
Hamza Barnabás sándor
2019-10-03 at 16:53
Nagyojonak találom és élniszeretnék a lehetöségel Napelemes ingyenes hozájuthatnek és a kazánfütés korszerüsitéséhez tiszeletel Hamza Barnabás Sándor
Hamza Barnabás sándor
2019-10-03 at 16:45
Nagyon jónak találom és ha vanrálehetöség élniszeretnék vele a Napelemes ingyenlehetöségel és a kazánátalakitásával tiszteletel Hamza Barnadás Sándor
csakafidesz
2019-10-01 at 22:25
Könnyű kiszámolni, hogy megéri-e. A napelem élettartama, elosztva a megtermelt energiával. Akkor kijön, hogy egész élete (megléte) alatt nem termelte gazdaságosan az áramot, mert ha ezt az ELMŰ-től megveszem akkor sokkal kevesebbe kerül kilowattonként. Ráadásul a hálózati áram biztonságosabban megvan, folyamatosan annyi amennyi kell.
Királytigris
2019-10-02 at 19:01
Korrekt!
Arról már nem is beszélve, hogy 15 év múlva lerohad a tetőről, utána meg veszélyes hulladéknak számít, és hogy fogják kezelni, mit fognak vele csinálni, erre még terv sincs.
Viszont vannak körök akiknek ez egy ragyogó üzlet.
Theo
2019-10-05 at 01:02
Mindegy, hogy mennyi a megterules, ha most van ra penz, de tudjuk, hogy kesobb meg viszont majd csokken a jovedelmunk. Az energia ara pedig nagyon elszaladhat, ha nem ez a kormany lesz. Volt mar olyan, hogy egy 50 negyzetmeteres lakas futeset alig tudtuk kifizetni. (csak villany volt benne). Ilyen esetekbem ha van napelem, akkor az a tulelest biztosithatja.
Gomboc7
2019-10-02 at 20:19
Hát akkor nem jól számoltad. 10-11 év a megtérülése.
Királytigris
2019-10-03 at 09:56
Ez attól függ, hogy mekkora az áramfogyasztásod. Nálam ez a megtérülés 20 év felett van.
Szakembert kérdeztem, a megtérülésről. A válasza az volt, hogy biztosan még nem tudják, csak elméleti számítások vannak.
Szerintem, majd úgy 10-15 év múlva lehet biztosat tudni, amikor kezdenek lerohadni a tetőkről.