Az uniós fejlesztésekért felelős miniszter leszögezte a PestiSrácok.hu-nak, hogy semmilyen jelzést nem kaptak az Európai Bizottságtól, ezért nem is értik, hogy mi a problémája a bizottságnak az alapítványi egyetemekkel. Ami a tárgyalások során felmerült, mint aggály, a közbeszerzési eljárások és az összeférhetetlenség kapcsán, abban a törvénymódosítások megtörténtek, a két megoldással a bizottság egyetértett, azt elfogadta. A levélben a jogállamiság feltételességi eljárásra hivatkoznak, aminek keretében erről nem volt szó – mondta a PestiSácok.hu-nak Navracsics Tibor az Erasmus-ügyről. Az uniós fejlesztésekért felelős miniszter hozzátette, nem értik azt sem, hogy mi történt ehhez képest, és azt sem, hogy mégis milyen keretek között. A miniszter lapunknak megjegyezte, hogy ez egy diszkriminatív döntés és az Európai Bizottság a tudomány szabadságát is korlátozhatja azzal, ha működési forma alapján különböztet meg egyetemet és egyetemet.
Hétfőn írta meg a Népszava, hogy az Európai Bizottság decemberi döntése alapján kizárná az Erasmus+ csereprogramból és a Horizont kutatási programból azokat az egyetemeket, amelyek alapítványi formában működnek. Ez összesen 21 felsőoktatási intézményt érint, amelyek az elmúlt két év során a modellváltás mellett döntöttek. Fontos megjegyezni, hogy számtalan példa van erre külföldön, más európai országoknak, amelyek esetében nincs szó hasonló döntésről.
A lap azt írta, hogy a finanszírozás leállításáról szóló döntést 2022 december 15-én hozták meg az EU pénzügyminiszterei, amikor a korrupciós veszélyek miatt befagyasztották a Magyarországnak 2021-2027 között járó felzárkóztatási támogatások csaknem egyharmadát. Ezzel együtt utasítást adtak arra, hogy az Unió nem köthet új pénzügyi megállapodást a 2021-es magyar törvény alapján létrehozott közérdekű vagyonkezelő alapítványokkal.
Ez azt jelenti, hogy ha nem sikerül az ügyet tisztázni, az ezután kötendő Eramsus és Horizont projektek lehetnek veszélyben, tehát amelyek 2024-től indulnának, a jelenleg ilyen programokban résztvevő hallgatókat nem érinti a döntés.
A PestiSrácok.hu megkereste Navracsics Tibor uniós fejlesztésekért felelős minisztert, aki korábban éppen az oktatásügyért felelős biztos volt az Európai Bizottságban. Navracsics eddig az RTL Klubnak röviden nyilatkozva annyit mondott, hogy bízik benne, hogy valamilyen félreértésről van szó és nagyon bízik benne, hogy a bizottság nem a magyar diákokkal akarja megfizettetni a magyar kormánnyal fennálló vitájának költségét, és arra is kitért, hogy mindösszesen két vitás kérdés volt az alapítványi egyetemekkel kapcsolatosan, amit rendeztek.
A PestiSrácok.hu-nak a miniszter most részletesen beszélt arról, hogy igenis meglepetésként érte őket az Európai Bizottság levele, és nem is értik, hogy milyen keretek között született ez a döntés, ahogy azt sem, hogy egyáltalán mi a problémája az alapítványi egyetemekkel a bizottságnak. Korábban ugyanis egyetlen tárgyalás alkalmával nem volt szó arról, hogy a közbeszerzési és az összeférhetetlenségi kérdésen kívül, amelyben a bizottsággal egyetértésben a törvénymódosítások megtörténtek, bármilyen más aggályuk lenne a működési formát illetően.
Összesen két pontot említettek a tárgyalások során, mint problematikus ügyet, az egyik az, hogy nem volt számukra világos, hogy a közbeszerzési eljárás hatálya kiterjed-e az alapítványi egyetemek, alapítványok közbeszerzéseire vagy nem. Mi ugyan a kezdetektől fogva mondtuk, hogy kiterjed, azt kérték, hogy tegyük ezt egyértelműbbé. Ezért az egyik törvénycsomagba beterjesztettünk egy olyan módosítást, ami egyértelműen kimondja, hogy a közbeszerzési eljárás az egyetemeket fenntartó alapítványokra is vonatkozik
-idézte fel Navracsics Tibor.
A másik az összeférhetetlenségi kérdéskör volt – tette hozzá – hol egy olyan összeférhetetlenségi nyilatkozatrendszerben született megállapodás, amelynek a lényege az, hogy valaki nem a hivatalából adódóan válik összeférhetetlenné, például a kuratóriumi tagság esetében, esetről esetre kell nyilatkoznia, amennyiben úgy látja, hogy fennáll az összeférhetetlenség veszélye.
Az Európai Bizottság mind a kettőről nem csak, hogy tudott, de egyet is értett ezzel a két megoldással, más kérdés kapcsán az alapítványi egyetemek egyáltalán nem kerültek szóba. Mi sem pontosan tudjuk, hogy mi történt ehhez képest. Szeretnénk minél hamarabb kideríteni és tárgyalni. Megtudni, hogy egyáltalán mi számukra a problematikus, mert most ezt sem tudjuk
-fogalmazott az Európai Bizottsággal hazánkat érintő eljárásokban folyamatosan tárgyaló miniszter.
Navracsics Tibor lapunknak kifejtette, hogy az Európai Bizottság leveléből még az sem derül ki, hogy egyáltalán milyen keretek alapján történt a döntés. A bizottság a jogállamiság feltételességi eljárásra hivatkozik, csakhogy Navracsics állítása szerint annak keretében az alapítványi egyetemről nem volt szó.
Nem is tudjuk, hogy mit kérnek annak érdekében, hogy az esetleges jövőbeni felfüggesztés hatálya megszűnjön
-hangsúlyozta.
Kíváncsiak voltunk, hogy a kormány, illetve Navracsics Tibor mit sejt a háttérben. Ha a tárgyalások során nem is volt szó az alapítványi egyetemekről, amit kifogásoltak, az pedig Brüsszel számára is megnyugtatóan megoldódott, akkor mégis mi történhetett, esetleg valamilyen lobbitevékenység állhat a nem várt, megdöbbentő döntés mögött.
A területfejlesztésért és az uniós források felhasználásáért felelős miniszter azt mondta, általában az a gyakorlat, hogy ha Brüsszelben bármilyen tapasztalat, vagy külső jelzés esetén aggályok merülnek fel, akkor hivatalos jelzéssel élnek a kormány felé. Az Erasmus kapcsán semmilyen jelzés a döntést közlő levelet megelőzően nem érkezett.
Az Európai Bizottság minket az Erasmussal kapcsolatban semmiről sem tájékoztatott. Ilyen értelemben meglepetés volt a döntés. De nem is az a lényeg, hogy mennyire megdöbbentő, hanem hangsúlyozom, az, hogy máig nem tudjuk, mi az oka ennek a döntésnek
-fogalmazott a miniszter. Hozzátette, egyelőre még nyomozzák, hogy mi lehetett az előzmény, esetleg valaki vagy valakik úgymond közbenjárhattak-e.
Nagyon fontos hangsúlyozni, hogy az Erasmus esetében az idei programokat a döntés már nem érinti. Esetleg 2024-től lehet következménye, de arról meg még tárgyalások sincsenek. Február végétől májusig zajlanak majd azok a tárgyalások, amelyek a 2024-es Erasmus programokat teszik ki. A levél tartalma tehát a jelenleg erasmusos diákokat és programokat nem érinti.
Az Európai Bizottság minket erről nem értesített az Erasmussal kapcsolatban. Ilyen értelemben meglepetés volt a hétfői hír. De nem is ez a lényeg, hanem hangsúlyozom, az, hogy máig nem tudjuk, mi az oka ennek a döntésnek.
Navracsics kiemelte azt is, hogy az alapítványi egyetemek idestova másfél- két éve működnek ebben a formában, attól függően, melyikről beszélünk.
Az ég világon semmi baj nem volt velük kapcsolatban. Sem a gazdálkodással, sem mással
-jelentette ki a politikus.
Mint mondta, a következő lépés az, hogy magyarázatot kérnek a bizottságtól, hogy mi ez az új szempont, egészen pontosan mit akarnak és kérik, hogy üljenek le tárgyalni a kérdésben, egyeztessenek, miként lehetne az újabb aggályaikat elhárítani.
Navracsics Tibort duplán is érinti az Erasmus-ügy, nem csak oktatási ügyekkel foglalkozó volt uniós biztosként és jelenleg az Európai Bizottsággal tárgyalásokat folytató, uniós fejlesztésekért felelős miniszterként. Navracsics ugyanis a veszprémi Pannon Egyetemet fenntartó alapítvány kuratóriumi elnöke is.
Megkérdeztük, hogy a Pannon Egyetemért aggódik-e az események miatt, valamint, hogy őket mennyire érinti ez a mostani uniós döntés.
A Pannon Egyetem is részt vesz nagyon sikeres uniós projektekben. Az intézmény gazdálkodásának a jelentős részét azok a bevételek adják, amelyeket különböző kutatási projektekben nyer el
– hangsúlyozta Navracsics.
Majd megjegyezte, hogy nem csak a Pannon Egyetemre, egy-egy egyetemre, hanem az egész magyar felsőoktatásra nézve óriási csapás lenne, ha az alapítványi egyetemeket kizárnák az Erasmus és Horizont programokból.
Arról nem is beszélve, hogy ez egy diszkriminatív döntés, hiszen az az egyetemi hallgató, nem tehet arról, hogy ő most alapítványi egyetemre jár vagy nem. Az Európai Bizottság a tudomány szabadságát is korlátozhatja azzal, ha működési forma alapján különböztet meg egyetemet és egyetemet
-húzta alá a miniszter.
Vezető kép: Facebook
Facebook
Twitter
YouTube
RSS