Ne hagyják vérezni a kereszténység szívét – Az iraki keresztények jelene és jövője

Ha Rómát a kereszténység fejeként emlegetjük, akkor az egyház szíve a Közel-Keleten van, és ez a szív vérzik. Ha a világ keresztényei hagyják ezt a szívet vérezni, az veszélybe sodorhatja az egész civilizációt – hangzott el az iraki kereszténység jelenéről és jövőjéről szóló előadáson, Budapesten. Louis Raphael I Sako káld pátriárka arról beszélt, valós erkölcsi és anyagi segítségre van szükségük, mert a hiten kívül semmijük nem maradt.

Az Iraki  kereszténység jelene és jövője címmel tartott előadást a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karán Louis Raphael I Sako káld pártiárka. Az esemény része annak az előadássorozatnak, amelynek központi témája a közel-keleti kereszténység helyzete.

Mint arról beszámoltunk, egy korábbi előadásban III. Ignác József, a szír katolikus egyház vezetője arról beszélt, egy dráma közepében él, ő éppúgy, mint a Közel-Kelet egész keresztény közösség. Szintén az előadássorozat részeként a magyar állampolgárságot kapott Henri Boulad, egyiptomi jezsuita szerzetes arról beszélt, a jótékonyság politikai ruhát öltött, azaz a jótékonyság köpenyébe burkolózva érnek el egyesek kártékony politikai eredményeket, hozzátéve, ahhoz nem kell számológép, hogy lássuk, milyen jövő vár Európára.

A kereszténység szíve vérzik

Török Tamás helyettes államtitkár köszöntő beszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy a közel-keleti válság előtt közel másfél millió keresztény élt a területen, mára ez a szám fél millióra apadt. Hozzátette, megindult a visszaköltözési folyamat, amelyhez a magyar kormány is segítséget kíván nyújtani, az erről szóló megállapodásokban a városok és kórházak újjáépítésének támogatásában egyeztek meg.

Dr Christiaan Alting von Geusau, az ICLN elnöke arról beszélt, élő vértanúként tekint Sako pátriárkára, akinek egyháza annyit szenvedett, hangsúlyozva, hogy a pátriárka még a legnagyobb veszélyek közepette is a megbékélésről prédikál. Von Geusau arról is beszélt, ha Rómát úgy emlegetjük, mint az egyház feje, akkor az egyház szíve a Közel-Keleten van, és ez a szív vérzik. Hangsúlyozta azt is, ha a világ keresztényei hagyják ezt a szívet vérezni, akkor ez a vérzés szétáramlik, és veszélybe sodorja az egész civilizációt. Hölvényi György EP-képviselő köszöntőjében örömét fejezte ki, hogy sikerült az érdeklődést és a szolidaritást felébreszteni Európában és Magyarországon, és hogy személy szerint ő is segíthet a közel-keleti kereszténység képviselésében az Európai Parlamentben. Hangsúlyozta, „segíteni akarunk, testvérként a hitben”.

Hölvényi György; Fotó: mandiner.hu

Mélyek a kereszténység gyökerei

Louis Raphael I Sako káld pártiárka előadásában háláját fejezte ki azért az aggódásért és támogatásért, amelyet hazánkban tapasztal, hozzátéve, hogy abban reménykedik, hogy egy bölcs és egységes jövőkép alakul ki, amelynek segítségével vérontás nélkül valósul meg a stabilitás a Közel-Keleten. A pátriárka arról is beszélt, hogy az egykori Mezopotámia területén az első századtól kezdve élnek káld keresztények, amely az egyik legrégibb keresztény egyház, tehát mélyek a kereszténység gyökerei ezen a területen. A Szaúd-Arábiából érkezett muzulmánok egy ideig kisebbségben éltek itt.

Mára a kereszténység létszáma 4-500 ezerre apadt – folytatta beszédében Sako. Az iraki keresztények abszolút kisebbségben élnek itt, 120 ezer keresztény kényszerült otthonát és vagyonát hátrahagyva elmenekülni, pusztán a vallása miatt. A káld pátriárka hangsúlyozta, a közel-keleti keresztények szenvedése arra tanít, és arra szólít fel, hogy vissza kell térnünk a hitünkhöz. Hozzátette, a jelenlegi a káld egyház történetének legsúlyosabb üldöztetése, a keresztények a radikális muszlim csoportok miatt veszítik el örökségüket, 4-5. századi templomaikat.

Az iszlám nem tud szembesülni a modernitással

Sako pártiárka kiemelte, a szélsőséges iszlám ideológia a muszlimok számára is problémát jelent, hiszen emiatt nem tudnak szembesülni a modernitással. Az iszlám számára csak egyetlen vallás létezik, és egyetlen, a valláson alapuló törvény, emiatt a nem-muzulmánokat másodrendű állampolgárként kezelik. Sako szerint nem lehetséges a béke és a biztonság megteremtése egyfajta polgári rendszer kialakítása nélkül, amely a valóságot a megfelelő helyen kezeli. Hozzátette, az ISIS fölötti győzelem önmagában nem oldja meg a térség problémáját, hiszen annak ideológiája még mindig erős, ezért a muzulmánok számára is fontos, hogy saját maguk is szembeszálljanak a fundamentalista nézetekkel. A pátriárka arról is beszélt, megoldandó probléma az elrabolt vagyonok kérdése éppúgy, mint a megbocsátás képessége.

A hiten kívül semmijük nem maradt

A káld egyházfő szerint mivel a probléma alapvetően politikai, ezért a megoldásnak is politikainak kell lennie. Olyan demokráciát kell létrehozni, amely egyenlőként tekint állampolgáraira a vallási hovatartozás figyelembevétele nélkül. Arról is beszélt, a kivándorlás azokon a területeken is folyik tovább, ahol jómódban élnek a családok, mert félnek a kínzásokról, gyilkosságokról rablásról és erőszakról szóló hírek miatt. Sako kiemelte, az ISIS az egész világról toborozza a katonáit, az egész világra veszélyes, Németországra éppúgy, mint Franciaországra. Zárszavában a pátriárka arról beszélt, valós erkölcsi és anyagi támogatásra van szükségük a szolidaritáson, hogy újjáépíthessék falvaikat, hiszen a hiten kívül semmijük sem maradt, ugyanakkor meg van győződve arról, hogy a jövő sokkal jobb lesz.

Mint megírtuk, Orbán Viktor miniszterelnök az iraki Tell-Aszkuf megrongált lakóházainak helyreállításához nyújtott magyar kormányzati hozzájárulásról írt alá dokumentumot Lui Rafael Sako babiloni káld katolikus pátriárkával kedden az Országházban.

Vezető kép: alchetron.com