Nem törlik a Beneš-dekrétumokat a cseh jogrendből

Nem fogja érinteni a második világháború után kiadott Beneš-dekrétumokat a cseh belügyminisztérium arról szóló döntése, hogy törölni fogják a jogrendből azokat a jogszabályokat, amelyek már nem érvényesek. A negyvenkétezer jogszabályt tartalmazó cseh jogból az elöregedett, meghaladott és nem használt szabályokat fogják törölni – írta a Právo című cseh napilap pénteken. A cseh médiában korábban megjelent értesülések szerint a döntés az első körben körülbelül ezer passzus eltörlését jelentené.

Olyan jogszabályokról van szó, amelyek jogilag ugyan nem szűntek meg, továbbra is érvényesek, de reális hatásuk nincs, mert a gyakorlatban már nem hozhatnak létre új jogviszonyokat, illetve nem lehetnek hatással az általuk kialakított jogviszonyokra, mert elavultak” – olvasható a belügyi tárca kormány elé terjesztett indoklásában. A dekrétumok nem képezik revízió tárgyát – jelentette ki Jan Hamáček belügyminiszter a Právonak. Szerinte ezeket a jogszabályokat már nem használják. Kivételt csak néhány történelmi, elsősorban restitúciós ügy képez, amelyekben a bíróságok kötelesek az adott korban érvényes jogszabályoknak megfelelően eljárni. A gyakorlatban nem használt jogszabályok megszüntetése és törlésük a cseh jogrendből már korábban is vitatéma volt a cseh szakértői és politikai körökben, például Csehország EU-csatlakozása idején. Hasonló módon több nyilvános vita volt a Beneš-dekrétumokról is, amelyek alapján a második világháború után kollektív megtorlás érte a csehszlovákiai németeket és a magyarokat.

A cseh parlament képviselőháza 2002. április 24-én politikai nyilatkozatban megállapította, hogy megkérdőjelezhetetlenek, érinthetetlenek és megváltoztathatatlanok azok a jogi és vagyoni viszonyok, amelyek Edvard Beneš volt csehszlovák államfő második világháború után kiadott dekrétumai alapján keletkeztek. A dokumentum kiemelte, hogy az 1940 és 1945 közötti időszakban keletkezett törvények – beleértve Beneš elnök dekrétumait is – a nácizmus vereségének a következményei. Jan Kavan akkori cseh külügyminiszter kijelentette: a nyilatkozat elsődleges célja, hogy megnyugtassák a vagyonuktól megfosztott szudétanémetek kárpótlását követelő ausztriai és németországi felhívások miatt aggódó cseh állampolgárokat.

A második világháború után a cseh határvidékről hárommillió németet telepítettek ki, akiktől előzőleg elvették csehszlovák állampolgárságukat és akiket megfosztottak vagyonuktól. A probléma továbbra is bizonyos feszültségek forrása a cseh-német, illetve cseh-osztrák viszonyban. Bár a Beneš-dekrétumok a németek mellett a magyarokra is vonatkoztak, az új cseh dokumentumok a magyarokat nem említik. Csehszlovákia megszűnése, az önálló Csehország és Szlovákia megalakulása, 1993 után a felvidéki magyarok ügyei prágai vélemények szerint teljes mértékben Pozsonyra tartoznak.

Forrás: MTI; Fotó: Múlt-kor