Nem fogja érinteni a második világháború után kiadott Beneš-dekrétumokat a cseh belügyminisztérium arról szóló döntése, hogy törölni fogják a jogrendből azokat a jogszabályokat, amelyek már nem érvényesek. A negyvenkétezer jogszabályt tartalmazó cseh jogból az elöregedett, meghaladott és nem használt szabályokat fogják törölni – írta a Právo című cseh napilap pénteken. A cseh médiában korábban megjelent értesülések szerint a döntés az első körben körülbelül ezer passzus eltörlését jelentené.
Olyan jogszabályokról van szó, amelyek jogilag ugyan nem szűntek meg, továbbra is érvényesek, de reális hatásuk nincs, mert a gyakorlatban már nem hozhatnak létre új jogviszonyokat, illetve nem lehetnek hatással az általuk kialakított jogviszonyokra, mert elavultak” – olvasható a belügyi tárca kormány elé terjesztett indoklásában. A dekrétumok nem képezik revízió tárgyát – jelentette ki Jan Hamáček belügyminiszter a Právonak. Szerinte ezeket a jogszabályokat már nem használják. Kivételt csak néhány történelmi, elsősorban restitúciós ügy képez, amelyekben a bíróságok kötelesek az adott korban érvényes jogszabályoknak megfelelően eljárni. A gyakorlatban nem használt jogszabályok megszüntetése és törlésük a cseh jogrendből már korábban is vitatéma volt a cseh szakértői és politikai körökben, például Csehország EU-csatlakozása idején. Hasonló módon több nyilvános vita volt a Beneš-dekrétumokról is, amelyek alapján a második világháború után kollektív megtorlás érte a csehszlovákiai németeket és a magyarokat.
A cseh parlament képviselőháza 2002. április 24-én politikai nyilatkozatban megállapította, hogy megkérdőjelezhetetlenek, érinthetetlenek és megváltoztathatatlanok azok a jogi és vagyoni viszonyok, amelyek Edvard Beneš volt csehszlovák államfő második világháború után kiadott dekrétumai alapján keletkeztek. A dokumentum kiemelte, hogy az 1940 és 1945 közötti időszakban keletkezett törvények – beleértve Beneš elnök dekrétumait is – a nácizmus vereségének a következményei. Jan Kavan akkori cseh külügyminiszter kijelentette: a nyilatkozat elsődleges célja, hogy megnyugtassák a vagyonuktól megfosztott szudétanémetek kárpótlását követelő ausztriai és németországi felhívások miatt aggódó cseh állampolgárokat.
A második világháború után a cseh határvidékről hárommillió németet telepítettek ki, akiktől előzőleg elvették csehszlovák állampolgárságukat és akiket megfosztottak vagyonuktól. A probléma továbbra is bizonyos feszültségek forrása a cseh-német, illetve cseh-osztrák viszonyban. Bár a Beneš-dekrétumok a németek mellett a magyarokra is vonatkoztak, az új cseh dokumentumok a magyarokat nem említik. Csehszlovákia megszűnése, az önálló Csehország és Szlovákia megalakulása, 1993 után a felvidéki magyarok ügyei prágai vélemények szerint teljes mértékben Pozsonyra tartoznak.
Forrás: MTI; Fotó: Múlt-kor
ómió
2019-05-18 at 14:31
Valami rasszista souvenir nekik is kell!
khm
2019-05-17 at 18:48
Fosnak a Szudétanémetek kártérítési igényétől.
POROSZLAI RÓBERT
2019-05-17 at 20:21
..meg a miénktől is
khm
2019-05-18 at 12:53
A Mieink igényeitől a tótok fosnak. (tótország kihagyhatta volna a benes dekrétumait,de nem tette.) Az úniós csatlakozásuk szerintem innentől sem valós,de igaz ez a cselákokra is.
Ugyanis alaptörvény ellenes. Pont ahogy a románoké is.
Na ez kellene megfejelni az u-krainai barmokkal….
Manteufel
2019-05-17 at 23:28
Csak 3 millió németet telepítettek ki teljes vagyonelkobzással. Néhányat népirtásszerűen kivégeztek. Ugyanezt tették velünk. Még bocsánatot sem kértek.
Esvány
2019-05-17 at 17:15
Foggal, körömmel ragaszkodnak a rablott javakhoz. De demokratának mondják magukat. Erkölcsi hullák.
Hesslerezredes
2019-05-17 at 15:18
A csehek be vannak szarva – még mindig -, hogy ha törlik ezeket a mocskos törvényeket, akkor kártalanítási perek ezreire, tízezreire kell számítaniuk a kitelepített szudéta-németek leszármazottai részéről, meg esetleg még a felvidéki magyarok részéről is. Attól még az egész jogrendszerükre és saját mai magukra nézve is mélységes szégyen, hogy nem törlik el ezeket a törvénynek nem nevezhető aljasságokat. Valójában a ma élő nemzedékek felvállalják aljas elődeik minden hitványságát. Csak sajnálni tudom őket ezért. Meg azért a bunkóságért, hogy közben nagy havernak gondolják magukat a V4-ekben. A szégyen sarából persze ránk is fröccsen, hogy mi is hajlandóak vagyunk parolázni szaroskezű emberekkel. Hja, a politika… tudom én, de attól még ez gyalázat.
Benedek Károly
2019-05-17 at 15:35
A közös érdekek mentén kötelességünk a saját hazánk érdekében együttműködni
a nagypolitikában, kereskedelemben. Pl.
csakafidesz
2019-05-17 at 16:18
Pontosan. Irtózatos pénzekről van szó. Legkevesebb egymillió ember nyújthatna be kárigényt a szülei után a gyerek is. Ezt 100 évig nem merik eltörölni!
Feher Zsolt
2019-05-17 at 15:13
Egy ällam akor jogällam ha a kollektiv bünösseg elvet nem alkalmazza senkire sem.De mivel ez oriäsi penzmozgässal järna mereven elzärkoznak töle.Pedig lehetne valami mäs rendszerrel is ezeket a rendeleteket hatälytalanitani de a hibäkkal valo szembenezes nehez teher ugylätszik.