Németh Szilárd: Zrínyi a magyarság szimbolikus képviselője

Zrínyi Miklós költő, hadvezér, politikus a XVII. század kiemelkedő személyisége, a magyar nyelvű hadtudomány megalapozója, alakja az önzetlen hazaszeretet jelképe – fogalmazott a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára pénteken a Somogy megyei Őrtiloson.

Németh Szilárd az egykori Zrínyi-Újvár helyszínén felállított emlékoszlop avatásán azt mondta: Zrínyi olyan hazafi volt, aki büszke volt horvát származására is, ez az identitás pedig ma is fontos üzenetet hordoz a Kárpát-medencében élők számára. Mint kifejtette, Zrínyi Miklós katonai pályafutásának legfontosabb célja az ország újraegyesítése, az oszmán hatalom kiűzése volt a Magyar Királyság területéről. Ennek a küzdelemnek szimbóluma volt Zrínyi-Újvár, amelyet a saját költségén és saját birtokán épített fel, az akkor török területen lévő Mura-parton 1661-ben. A vár egyszerre szolgálta a Muraköz, a szlavón vidék és Stájerország védelmét, de 1664-ben innen indította dicsőséges téli hadjáratát, amellyel számos végvárat felszabadított a törökök alól.

A vár európai történelmi szerepe vitathatatlan, holott csak három évig állt. Ez Zrínyi egyetlen magyarországi hadtörténeti emléke, amiért kiérdemelte tavaly a nemzeti emlékhellyé nyilvánítását

– hangsúlyozta Németh Szilárd.

Zrínyi egy erős, keresztény Magyarországban hitt, és ma is ebben hiszünk. Óriási a tét, nem az összevissza beszéd, a hamis prédikátorok és a kiszámíthatatlanság ideje van ma; ez a tavasz a biztonság és a stabilitás, a felelős döntések ideje, hogy eldöntsük, merre halad Magyarország

– fogalmazott az államtitkár.

Móczár Gábor, a Nemzeti Örökség Intézetének főigazgatója arról szólt, hogy Zrínyi Miklós a hazáért, a török uralom alóli felszabadításért élt, amiért kész lett volna meg is halni. Zrínyi-Újvárat dicsőséges szerepe ellenére a törökök végül 1664-ben elfoglalták, a haza egyesítésére így még további 50 esztendőt kellett várni. A főigazgató említést tett arról is, hogy jelenleg Magyarországon 21 nemzeti és 55 történelmi emlékhely van, amelyeket különleges emlékoszlopok, sztélék jelölnek. Ezek a helyek lehetőségek arra, hogy a látogatók megtapasztalják a magyar történelem kiemelkedő eseményeit.

Cseresnyés Péter, Nagykanizsa térségének fideszes országgyűlési képviselője, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára azt mondta: bátorságról, bölcsességről, hozzáértésről, kezdeményezőkészségről, kockázatvállalásról és sikerekről ad számot ez az emlékoszlop, arról, hogy a magyar nemzettest egyik tagja minden erőforrását a haza érdekében mozgósította. Közölte: a magyarság több mint ezer éve két világ határán létezik, kelet és nyugat találkozásánál, és a kettős természetünk, a kultúránk, a történelmi és társadalmi fejlődésünk alatt eldőlt, hogy mi a nyugatot választjuk.

A nyugat azonban a mai formájában a magyarság önrendelkezési vágyát, a nemzeti, keresztény alapokon felépített önazonosságát nem tudja sem lenyelni, sem kiköpni

– fogalmazott. Jelezte ugyanakkor, hogy a délszláv háború után ismét harcok dúlnak néhány száz kilométerre a határainktól, a Nyugat pedig ezzel újra olyan helyzetbe került, amelyben nem magától értetődő a biztonság és a békesség.

Szászfalvi László (KDNP), a térség országgyűlési képviselője arról beszélt, hogy tisztelet és hála nélkül nincs történelem, hagyományok, kultúrák, múlt, de mindezek nélkül nincs jelen és még inkább nincs jövő sem.

Zrínyi Miklós, a XVII. század polihisztora ma is fénylő csillaga a történelmünknek, ismét egyik kiemelkedő alakja, aki a jövő nemzedéke előtt is példakép. A magyarság sziklaszilárd kősziklája, a keresztény Európa, a keresztény vallás bástyája, aki áldozatot hozott, szolgálta a népét, a magyarságot és a keresztény Európát

– emelte ki a képviselő.

Fotó: MTI/Varga György (a kép egy 2021-es Zrínyi-megemlékezésen készült – a szerk.)