Zrínyi Miklós költő, hadvezér, politikus a XVII. század kiemelkedő személyisége, a magyar nyelvű hadtudomány megalapozója, alakja az önzetlen hazaszeretet jelképe – fogalmazott a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára pénteken a Somogy megyei Őrtiloson.
Németh Szilárd az egykori Zrínyi-Újvár helyszínén felállított emlékoszlop avatásán azt mondta: Zrínyi olyan hazafi volt, aki büszke volt horvát származására is, ez az identitás pedig ma is fontos üzenetet hordoz a Kárpát-medencében élők számára. Mint kifejtette, Zrínyi Miklós katonai pályafutásának legfontosabb célja az ország újraegyesítése, az oszmán hatalom kiűzése volt a Magyar Királyság területéről. Ennek a küzdelemnek szimbóluma volt Zrínyi-Újvár, amelyet a saját költségén és saját birtokán épített fel, az akkor török területen lévő Mura-parton 1661-ben. A vár egyszerre szolgálta a Muraköz, a szlavón vidék és Stájerország védelmét, de 1664-ben innen indította dicsőséges téli hadjáratát, amellyel számos végvárat felszabadított a törökök alól.
A vár európai történelmi szerepe vitathatatlan, holott csak három évig állt. Ez Zrínyi egyetlen magyarországi hadtörténeti emléke, amiért kiérdemelte tavaly a nemzeti emlékhellyé nyilvánítását
– hangsúlyozta Németh Szilárd.
Zrínyi egy erős, keresztény Magyarországban hitt, és ma is ebben hiszünk. Óriási a tét, nem az összevissza beszéd, a hamis prédikátorok és a kiszámíthatatlanság ideje van ma; ez a tavasz a biztonság és a stabilitás, a felelős döntések ideje, hogy eldöntsük, merre halad Magyarország
– fogalmazott az államtitkár.
Móczár Gábor, a Nemzeti Örökség Intézetének főigazgatója arról szólt, hogy Zrínyi Miklós a hazáért, a török uralom alóli felszabadításért élt, amiért kész lett volna meg is halni. Zrínyi-Újvárat dicsőséges szerepe ellenére a törökök végül 1664-ben elfoglalták, a haza egyesítésére így még további 50 esztendőt kellett várni. A főigazgató említést tett arról is, hogy jelenleg Magyarországon 21 nemzeti és 55 történelmi emlékhely van, amelyeket különleges emlékoszlopok, sztélék jelölnek. Ezek a helyek lehetőségek arra, hogy a látogatók megtapasztalják a magyar történelem kiemelkedő eseményeit.
Cseresnyés Péter, Nagykanizsa térségének fideszes országgyűlési képviselője, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára azt mondta: bátorságról, bölcsességről, hozzáértésről, kezdeményezőkészségről, kockázatvállalásról és sikerekről ad számot ez az emlékoszlop, arról, hogy a magyar nemzettest egyik tagja minden erőforrását a haza érdekében mozgósította. Közölte: a magyarság több mint ezer éve két világ határán létezik, kelet és nyugat találkozásánál, és a kettős természetünk, a kultúránk, a történelmi és társadalmi fejlődésünk alatt eldőlt, hogy mi a nyugatot választjuk.
A nyugat azonban a mai formájában a magyarság önrendelkezési vágyát, a nemzeti, keresztény alapokon felépített önazonosságát nem tudja sem lenyelni, sem kiköpni
– fogalmazott. Jelezte ugyanakkor, hogy a délszláv háború után ismét harcok dúlnak néhány száz kilométerre a határainktól, a Nyugat pedig ezzel újra olyan helyzetbe került, amelyben nem magától értetődő a biztonság és a békesség.
Szászfalvi László (KDNP), a térség országgyűlési képviselője arról beszélt, hogy tisztelet és hála nélkül nincs történelem, hagyományok, kultúrák, múlt, de mindezek nélkül nincs jelen és még inkább nincs jövő sem.
Zrínyi Miklós, a XVII. század polihisztora ma is fénylő csillaga a történelmünknek, ismét egyik kiemelkedő alakja, aki a jövő nemzedéke előtt is példakép. A magyarság sziklaszilárd kősziklája, a keresztény Európa, a keresztény vallás bástyája, aki áldozatot hozott, szolgálta a népét, a magyarságot és a keresztény Európát
– emelte ki a képviselő.
Fotó: MTI/Varga György (a kép egy 2021-es Zrínyi-megemlékezésen készült – a szerk.)
Orientál
2022-03-19 at 12:00
Namond Ahogy írod legyenek a Zrinyik a te példaképeid is úgy ahogy az enyémek is mert bennük az egyenes jellemük és a keresztény Európa közös megvédésük velünk együtt tette őket magyarrá.
Namond
2022-03-19 at 05:12
Nézzük_magát_a_dolgot 2022-03-18 at 19:19
Ha már…
– a költő Zrínyi VII. Miklós, gróf 1620. május 3.-án született, életében horvát bán, Zala és Somogy vármegyék örökös főispánja volt.
– Anyja Széchy Magdolna volt, aki nem sokkal Zrínyi Péter születése után még 1621-ben, gyermekágyi lázban meghalt.
– Apjuk 1626. december 18-i halála után, apjuk unokatestvére, Batthyány Ferenc németújvári udvarába kerültek, ahol a gróf osztrák-cseh származású felesége, Lobkowitz-Poppel Éva nevelte fel őket.
– A fiúk leveleikben „anyjuknak” szólították Poppel Évát, s a valóságban is annak tekinthették.
Nem hiszem, hogy egyéves korára megtanult beszélni. Terhes anyja mellett valószínűleg dajkája gondozta.
A Zrínyiek a bribiri Subich hercegek családjából erednek.
Zrin, Sztupnica és Pedalj várak királyi adománylevelét, 1347. július 31-én írta alá, Nagy Lajos király, Subich IV. György részére, aki Zrínyinek is kezdte hívni magát. (Zrín 1546-ig maradt a család székhelye, amikor is elfoglalták a törökök.)
A Zrínyiek horvát hercegek és a magyar területen (akkor) levő Csáktornya 1554-beni, I.Ferdinánd, mint magyar király adománya után magyar grófok lettek.
(Habsburg I.Ferdinánd osztrák főherceg, magyar, cseh és német király, 1556-tól német-római császár)
Kétségtelen, hogy Zrínyi VII. Miklós horvát és magyar főrend, horvát és magyar állami tisztségviselő, a bécsi német-római császári udvar tagja is volt.
Orientál
2022-03-18 at 19:43
Zrínyi a hazafias összefogás nagy egyénisége.
Nézzük_magát_a_dolgot
2022-03-18 at 19:19
Tisztelt Nomond! Helytelen és kegyeletsértő is ilyet leírnia: “…horvát Zrínyit…”. Helytelen, mert a 8 évszázados szimbiózisban élő Magyar-Horvát államalakulat polgáraként vegyesházasságban született, apja a horvát eredetű Zrínyi György, apai ősei évszázadokon át magas magyar tisztségeket töltöttek be. És főleg, anyja Rimaszécsi Széchy Magdolna volt, fiát magyarnak nevelte. És kegyeletsértő is, mivel Zrínyi Miklós szabadon választotta magyar mivoltát, anyanyelve is magyar volt. Öccse Zrínyi Péter pedig szabadon választotta horvát identitását, korán elvesztve édesanyjukat, Széchy Magdolnát, akitől nem örökölhette magyar anyanyelvét.
Namond
2022-03-18 at 18:28
Rendben, de rögzítsük a Magyar Korona alá tartozó horvát Zrínyit, a horvátokat sosem akarata senki magyarrá válásra és magyar beszédre kényszeríteni.
Dettó a Magyar Korona alá, a mai Ukrajnából beköltözött szlovákok, akik megtarthatták nyelvüket, pedig az európai – francia és német – gyakorlat ezzel ellentétes volt.
Magyar György
2022-03-18 at 18:23
Hajrá Zrínyi!
De az “Adriai tengernek Syrenaia” Groff Zrini Miklós nem egy szűkmagyar volt, hanem egy tág látókörű, összekötő személyiség, ahogyan Vladtepesch is írja!
Vladtepesch
2022-03-18 at 17:13
Nobozmeg
2022-03-18 at 14:59
Igen, de Jellasics szobrát mostmár elfordították és kardjával nem Budapest, hanem Belgrád irányában “vág” (tényleg!). :))))))
Orientál
2022-03-18 at 15:27
Ez a hősünk nem az mint a jelenlegi vezető politikusaik a horvátoknak akik állandóan bóvli pénzösszegért akarják visszaszerezni a MOL tulajdonában lévő horvátországi részvényeket.
Nobozmeg
2022-03-18 at 14:59
Vladtepesch2022-03-18 at 14:22
“…meg a horvátságé is, legalább annyira.
De legalább van egy olyan hős, aki biztosan nem elválaszt, hanem összeköt minket egy szomszéd néppel, mégha erről a mai horvátok elfelejtkezni is látszanak.”
.
Így igaz! Sajnos, egy másik nemzeti hősük, akinek még szobra is van, az Josip Jelačić…
Vladtepesch
2022-03-18 at 14:22
…meg a horvátságé is, legalább annyira.
De legalább van egy olyan hős, aki biztosan nem elválaszt, hanem összeköt minket egy szomszéd néppel, mégha erről a mai horvátok elfelejtkezni is látszanak.