Németország kitiltja a nyugat-balkáni menedékkérőket – a térség országai biztonságosak

A Nyugat-Balkán országai már régen biztonságosak, az ottani társadalmi-gazdasági gondokra nem ad megoldást a menekültjog – mondta egy interjúban a német bevándorlási, menekültügyi és társadalmi integrációért felelős államminiszter. A menekültügyi hatóság vezetője úgy nyilatkozott, hogy csaknem az összes nyugat-balkáni menedékkérőt kitiltják az országból.

Aydan Özoguz államminiszter szerint a menekültjog nem ad megoldást a Nyugat-Balkán társadalmi-gazdasági gondjaira. „A menekültügyi rendszeren keresztül nem vezet út, ha valami egészen másról van szó“, mint amiről a nemzetközi menekültügyi előírások szólnak – húzta alá. A miniszter támogatja azt a javaslatot is, hogy további nyugat-balkáni államokat kell a biztonságos származási országok közé sorolni a térségből származó menedékkérők számának csökkentése céljából.

Az államminiszter az interjúban arról is beszélt, hogy Németországnak is fontos, de a romák társadalmi integrációjának “házi feladatát” az uniós tagjelölt nyugat-balkáni országoknak még az EU-csatlakozás előtt el kell végezniük.  A Nyugat-Balkánról származó menedékkérők ügye azért kiemelten fontos Németországban, mert a térség országainak állampolgárai alkotják a menedékkérők legnagyobb csoportját, nagyjából 40 százalékát, és körükben az elfogadott kérelmek aránya a 0,5 százalékot sem éri el, de ellátásukról az eljárás végéig gondoskodni kell. A német kormány adatai szerint a romák aránya nagyjából egyharmados a nyugat-balkáni menedékkérők között.

Jelenleg 94 ezer nyugat-balkáni származású menedékkérő ügyén dolgoznak, és az eljárás végén “csaknem valamennyien tájékoztatást kapnak a kérelem elutasításról szóló határozat mellé arról, hogy németországi beutazási és tartózkodási tilalmat rendeltünk el ellenük” – mondta egy hét végi lapinterjúban Manfred Schmidt, a szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatal (BAMF) elnöke.

A belügyminisztérium már a múlt héten bemutatott egy videót a szövetségi rendőrség kitoloncolási gyakorlatáról, és ezt hamarosan szinkronizálva elterjesztik a hat érintett ország – Albánia, Bosznia-Hercegovina, Koszovó, Macedónia, Montenegró és Szerbia – médiájában. A rendőrségi videó és a többi ismeretterjesztő médiakampány célja az, hogy ne induljanak el emberek a Nyugat-Balkánról annak reményében, hogy Németországban menedékjogot kapnak. A már Németországban tartózkodó menedékkérőket pedig igyekeznek rábeszélni arra, hogy vonják vissza kérelmüket, és távozzanak önként, megkímélve ezzel magukat a kitoloncolás akár több ezer eurós költségétől, amelyet behajthatnak rajtuk.

A biztonságos származási országok közé sorolás is a menekültügyi rendszer tehermentesítését szolgálja. Az átminősítés a gyakorlatban azt jelenti, hogy a BAMF alaposabb vizsgálat nélkül, “ránézésre” elutasíthatja a kérelmet, és távozásra kötelezheti a kérelmezőt. A hat érintett állam közül hármat – Bosznia-Hercegovina, Macedónia és Szerbia – tavaly minősítettek át biztonságos származási országgá. A BAMF szerint az intézkedés hasznos, mert visszaveti az ezekből származó menedékkérők számának növekedését. (Az idei első fél évben “csupán” 23 százalékkal nőtt a biztonságos nyugat-balkáni országokból származó menedékkérők száma éves szinten, míg a másik három országból 515 százalékkal többen érkeztek, mint egy évvel korábban).

Az átminősítéshez viszont szükséges a törvényhozás mindkét házának (Bundestag, Bundesrat) hozzájárulása, és az Angela Merkel vezette konzervatív-szociáldemokrata nagykoalíciónak a tartományi kormányok képviselőiből álló Bundesratban nincs többsége, az ellenzék pedig egyelőre megosztott a kérdésben. A menekültválság kezeléséről legközelebb szeptember 9-én tanácskoznak a legmagasabb szinten, a szövetségi kormány és a tartományi kormányok úgynevezett menekültügyi csúcstalálkozóján.

Forrás: MTI
Fotó: sueddeutsche.cpm