Nógrádi: Putyin nagyot hibázott, Ukrajna magától szétesett volna

Nagyon kemény tél elé nézünk. Magyarországon a gázellátás teljesen megoldott, Nyugat-Európa viszont most mindenfelé rohangál, hogy gázt vegyen – nyilatkozta Nógrádi György a Magyar Hírlapnak. A biztonságpolitikai szakértő szerint hiába képez ki a Nyugat újabb 150 ezer ukrán katonát, ugyanis ha még két évig eltart a háború, abba Európa beleroppan. Putyin egyébként stratégiailag nagyot hibázott, mert Zelenszkij hihetetlenül népszerűtlen volt a háború előtt, ráadásul Ukrajna puskagolyó nélkül is összeomlott volna – állítja Nógrádi.

Kemény tél elé néz Európa, Magyarországnak viszont nincs mitől tartania, mert a gáztározóink fel vannak töltve, azonban Németország például bajban van.

A német vezetés Hollandiába, Észak-Afrikába, Norvégiába, az Arab–Perzsa-öböl térségébe ment, hogy gázt vegyen. Mindenütt tudott valamennyit vásárolni. Most már ott tartunk, hogy Von der Leyen azt mondta, a közös gázbeszerzés nagyon jó, de sokkal drágább, és nincs elegendő. Németországban óriási válság van

– nyilatkozta a Magyar Hírlapnak Nógrádi György. Az Európai Unió ráadásul vasárnap jelentette be, hogy 150 ezer ukrán katonát képeznek ki két év alatt. Ez csodás, de ha a háború tovább tart, még több mint két évig, akkor abba Európa beleroppan. A szankciós politika nem érte el a célját, és amit meghirdettek, az stratégiailag tévedésnek minősült. Ukrajnában a GDP 30 százalékot esett, az ország fizetésképtelen; ha nem kap nyugati támogatást, pénzt, fegyvert, lőszert, két nap alatt összeomlik.

Kijev, 2022. október 10. Megsérült épületek Kijevben 2022. október 10-én, miután az orosz erők rakétatámadást intéztek az ukrán főváros ellen. Legalább nyolc ember életét vesztette, 24 pedig megsebesült. Fotó: MTI/EPA/Szerhij Dolzsenko

Már ki akarnak egyezni Putyinnal

Hatalmas bajban vannak a közvetetten érintett országok és ezt érzik a vezetőik is.

Tény az, hogy Zelenszkij hiába ad bármilyen interjúkat, ma már egyre több nyugati ország meg akar állapodni Oroszországgal – Zelenszkij nélkül

– állítja a biztonságpolitikai szakértő. Nógrádi felhívja a figyelmet egy érdekes előzményre a háború kapcsán.

Minden azzal kezdődött, hogy Koszovót kiszakították Jugoszláviából, majd ezt azzal magyarázták, hogy egy nép önrendelkezési joga fontosabb, mint az államhatárok. Az oroszok ekkor azt mondták, hogy ezt ők is megjegyzik. Erre a Nyugat úgy reagált, hogy ez csak egyszeri és megismételhetetlen volt. Aztán jött az orosz válasz, ami lényegében a mai fegyveres konfliktus előzményének tekinthető. Ugyanúgy, ahogy a Nyugat Koszovót kiszakította 1999-ben, az oroszok kiszakították 2014-ben a Krímet puskalövés nélkül

– emlékeztetett.

Kercs, 2022. október 8. A Krími híd tüzét oltják helikopterről Kercs térségében 2022. október 8-án, miután az orosz Nemzeti Terrorizmusellenes Bizottság állítása szerint felrobbant egy teherautó az Ukrajnától elcsatolt Krímet és Oroszországot a Fekete- és az Azovi-tenger között összekötő átkelő közúti oldalán. Az útpálya érintett szakasza beomlott, a vasúti híd szerkezete is megsérült. Fotó: MTI/AP

Putyin stratégiai hibát követett el

Azonban a háborút az orosz elnök elhibázta. Kilenc napos villámháború volt a terv, de az oroszok vereséget szenvedtek még Kijev elérése előtt, mert nem voltak felkészítve. Ráadásul Putyin nem mérte fel jól, hogy érdemes-e háborút indítania vagy sem

– mondja Nógrádi.

Az én megítélésem, hogy Putyin stratégiailag hibázott, Zelenszkij népszerűsége 10 százalékon volt február 24-én. Az ország a gazdasági összeomlás szélén állt. Ha nem támadnak az oroszok, Ukrajna szétesik. Ma megjósolhatatlan, hogy mi lesz a háború végkimenetele. Putyint az orosz nép nem tudja megbuktatni, mert nincs abban a helyzetben. Putyint csak a saját belső köre, a gazdasági, politikai, katonai elit tudja megbuktatni

– zárja mondandóját a szakértő.

Forrás: magyarhirlap.hu; Nyitó kép: Kashira, 2022. április 22. Az ukrajnai háborúban az orosz hadsereg járműveit jelölő Z betűt festették egy teherautó elejére, amely Vlagyimir Putyin orosz elnököt ábrázoló falfestmény mellett halad el a Moszkvai területen fekvő Kashirában 2022. április 20-án. Fotó: MTI/EPA/Makszim Sipenkov