Novák Katalin: Az emberi jogok nem szép szavakat jelentenek, hanem küzdelmet a mindennapokért

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) és a Magyar ENSZ Társaság az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának 75. évfordulója alkalmából nemzetközi kerekasztal-beszélgetést szervezett. Az eseményen részt vett Novák Katalin köztársasági elnök, Nadia Murad Nobel-békedíjas emberi jogi aktivista, valamint Bogyay Katalin, a Magyar ENSZ Társaság elnöke.

Az, hogy ekkora érdeklődés mutatkozik a mai vita iránt, azt mutatja, hogy az emberi jogok nem valami elméleti, papírra írt szép szavak, hanem folyamatos küzdelmünk a mindennapokért

– emelte ki az eseményen Novák Katalin köztársasági elnök. Hangsúlyozta: soha semmilyen emberi jogot nem szabad természetesnek venni, ugyanis hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy ha jóléti társadalmakban élünk, akkor az alapvető jogok mindannyiunk számára megadattak, és nem kell erre naponta törekednünk. Mint mondta, ha az elméletek nincsenek gyakorlatba ültetve, akkor semmit sem érnek. A köztársasági elnök kielemte, hogy mekkora felelősségünk van a saját hazánkban élő társaink iránt.

Nekünk is felelősséget kell vállalnunk magyar anya- és nőtestvéreinkért

– emelte ki Novák Katalin.

Nadia Murad Nobel-békedíjas emberi jogi aktivista volt a kerekasztal-beszélgetés másik résztvevője. Muradot 2014-ben az Iszlám Állam elrabolta, amikor is rendszeresen megerőszakolták és szexrabszolgaként tartották fogságban. Majd sikerült megszöknie és megfogadta: ha kiszabadul, tanúskodik az Iszlám Állam ellen és kiharcolja, hogy felelősségre vonják őket. A beszélgetésben az aktivista kiemelte, hogy az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatáról csak 2015-ben halott, amikor már teljesen elvesztette az egész családját, a barátait. Felelevenítette, hogy amikor végigolvasta az egyes cikkeket, az járt a fejében, mennyire hálás, hogy végre tudomást szerezhetett erről a dokumentumról, és akkor tűzte ki célul, hogy általa is egyre többen férhessenek hozzá az alapvető emberi jogaikhoz. Felhívta a figyelmet, hogy ami ma a világban történik, nincs túl messze tőlünk; példának Ukrajnát és a Közel-Keletet emelte ki.

Bogyay Katalin, a Magyar ENSZ Társaság elnöke a PS-nek nyilatkozva hangsúlyozta:

a legfontosabb, hogy a fiatalokat megtaláljuk, hogy a diákokkal elkezdjünk dolgozni, mert igazából, hogyha ők megértik ennek a jelentőségét, részesei lesznek mind annak, ami egyébként értük van.

Mint mondta, az ENSZ-nek a filozófiája alapvetően az, hogy egy jobb világot kell hagynunk magunk mögött az új generációnak, ezért volt fontos neki, hogy az egyetemekkel és ifjúsági szervezetekkel felvegye a kapcsolatot, amikor kinevezték a Magyar ENSZ Társaság elnökének. Utalva Nadia Muradra, úgy fogalmazott:

Az ember azt gondolhatja magában, hogy honnan van ennyi ereje ennek a kis hölgynek, aki föláll, tanul és viszi az egész világban azt a gondolatot, hogy igenis arra van szükség, hogy elmondjuk, ami történik velünk. Megírta az élettörténetét, és azon dolgozik, hogy azok az emberek, akiknek eltörölték a kultúráját, a vallását, azok újraépíthessék saját magukat. Tehát mit csinál? Hitet ad, jövőt ad az új generációnak. Ezért hívtuk meg őt díszvendégnek.

Bogyai Katalin kifejtette azt is, hogy mindenkinek mást jelent az aktivizmus:

Hogyha az aktivizmus alatt azt értjük, hogy az adott egyén tudatosan vesz részt az életben, a társadalom alakításában, a környezetének a megszervezésében, a családi kapcsolataiban, a barátokkal való együttműködésben, a világra való rácsodálkozásban, akkor gyakorlatilag mindenki aktivista. Tehát nem kell ahhoz kimenni felvonulni transzparensekkel, hogy valaki aktivista legyen.

Hozzátette: tudatosan kell élni az életet, és nem hagyni, hogy a körülmények olyan helyzetbe, megaláztatásba döntsék az egyént, amit esetleg, ha tudatosan, rákészülve, odafigyelve élte volna az életét, nem történtek volna meg.

Koller Boglárka, az NKE nemzetközi rektorhelyettese a PS-nek nyilatkozva kiemelte: szerencsére attól a helyzettől, amit a könyvében is Nadia Murad leír – miszerint elrabolták, hogy szexrabszolgaként tartották és szörnyűségeket élt át –, mi távol vagyunk. Hozzátette ugyanakkor, hogy vannak olyan magyar nők, akik sajnos ezt a fajta kiszolgáltatottságot átélik. Mind a Közel-Kelet, mind Ukrajna kapcsán a rektorhelyettes hangsúlyozta: szerencsére Magyarország határain belül nem kell ilyen konfliktusokat megélni, de azért az látszik, hogy a nők kizsákmányolásának fegyverként való használata most is zajlik, abban a pillanatban is, amikor beszélgetünk.