Történelmi siker: a magyar–lengyel álláspont diadalmaskodott Brüsszelben

Sajtóinformációk szerint Angela Merkel, az Európai Unió soros elnökének szerepét betöltő Németország kancellárja elfogadta Orbán Viktor miniszterelnök és Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő feltételeit, az uniós jogállamisági vitában, ami különleges alaphangot adhat az uniós állam- és kormányfők csütörtök délután kezdődő, kétnapos csúcstalálkozójának. A hivatalos napirendi pontok között nem szerepel, mégis az egyik legfontosabb téma a 2021-ben kezdődő hétéves időszakra szóló EU-s költségvetés (MFF) és a Next Generation EU (NGEU) nevű helyreállítási alap megvitatása lesz, amelyek együttesen 1824 milliárd eurót tesznek ki. A kétnaposra tervezett csúcstalálkozó lehet a szemben álló felek utolsó nagy összecsapásának helyszíne, mielőtt az EP plénuma jövő hétfőn dönt a magyar-lengyel vétó mentén kialkudott új költségvetési feltételekről, valamint a jogállamisági feltételekről. A jobboldali elhajlással egyáltalán nem vádolható Politico a csúcstalálkozó kezdete után egy órával már kész tényként közölte a magyar–lengyel–német megállapodást, és a vétózó államok győzelmeként aposztrofálta azt. Csütörtök estére kiderült: minden tagállam elfogadta a magyar–lengyel álláspontot, így kikerül a jogállamisági feltétel az új, hét évre szóló uniós költségvetésből, a brüsszeli liberálisok kezei közül pedig kicsúszik az ideológiai bunkósbotként használt jogállamisági mechanizmus.

Már csütörtökön megszületett a megállapodás

Megszületett a megállapodás az Európai Unió következő többéves költségvetéséről és a koronavírus utáni helyreállítási alapról a tagállami vezetők csütörtöki brüsszeli csúcstalálkozóján – jelentette be a Twitteren Charles Michel, az Európai Tanács elnöke.

Deal on the #MFF and Recovery Package #NGEU

Now we can start with the implementation and build back our economies.

Our landmark recovery package will drive forward our green & digital transitions. #EUCO

— Charles Michel (@eucopresident) December 10, 2020

A részletekről Kovács Zoltán számolt be a Hír TV-ben. Az államtitkár elmondta: az, hogy megállapodás született, azt jelenti, hogy a magyar–lengyel szövetség sikerrel járt. Vagyis az összes tagállam elfogadta a magyar–lengyel–német egyezséget. Az EP ellenállásával kapcsolatban Kovács elmondta: lehetnek még akadékoskodó szélsőségesek, az egyes intézmények között pedig egy “meccs” zajlik. Sassoli nyilatkozatát – amelyben jelezte, hogy még átgondolják a tervezet elfogadását – az államtitkár úgy kommentálta: a bosszúhadjárat, ami 10 éve zajlik Magyarország ellen, változatos eszközökkel folytatódni fog. Kérdésre válaszolva ugyanakkor elmondta: úgy gondolja, hogy az EP már nem tudja megtorpedózni a megállapodást. Kovács Zoltán megerősítette: a jogállamisági mechanizmus elindításához nem elég csak vélelmezni, vagy rámutatni, hogy az adott tagországban sérültek a demokratikus alapelvek; a nevesített országgal szemben csak a teljes eljárás lefolytatása után alkalmazhatók a szankciók. A jogállamisági mechanizmus csak gazdasági kérdésekben léphet életbe, és akkor is megtámadható az uniós bíróságon. Politikai kérdésekben – például a migráció kapcsán – azonban nem lesz használható. A megállapodáshoz egy olyan záradékot is csatolnak, amely szerint az uniós források felügyeletét szolgáló jogállamisági mechanizmus csak akkor lesz elindítható, ha egy tagállam intézkedése konkrétan sérti az EU pénzügyi érdekeit. Ennek értelmében pedig a mechanizmust nem lehet politikai célokra használni.

Orbán Viktor: Győzött a józan ész

Azt hiszem, megvolt az utolsó kör is itt, a magyar delegáció termeiben, összejöttek azok a miniszterelnökök, akik a végső döntést meghozták és lefutottuk az utolsó kört is, megvan a megegyezés, pillanatokon belül be is jelentik

– mondta Orbán Viktor miniszterelnök a közösségimédia-oldalára feltöltött videóban arról, hogy az unió vezetői megállapodtak a költségvetésről. A kormányfő elmondta, hogy három dolgot értünk ma el:

• Megvédtük az európai alkotmányt.
• Elhárítottuk a veszélyt, hogy költségvetési eszközökkel rákényszerítsenek a magyarokra, amit nem akarnak (vagyis kikapcsoltuk a politikai bunkósbotként használt jogállamisági mechanizmust).
• Megvédtük a magyarok pénzét.

Végezetül a kormányfő úgy fogalmazott:

Szép esténk volt, ha nem is kell még kinyitni, mert kell még várni pár percet, de behűteni már be lehet a pezsgőt.

Este fél 9 előtt pár perccel Orbán Viktor újabb videót tett közzé közösségi oldalán. Ebben elmondta: az utolsó körökön is túl vannak, a megállapodás megszületett.

A partraszállás sikerült

– fogalmazott. A miniszterelnök bejelentésével hivatalossá vált: győzelemre jutott a magyar-lengyel álláspont, az EU pedig meghajolt a két ország akarata előtt.

Egyhangú döntéssel született megállapodás

Egyhangúlag fogadta el a költségvetési keretmegállapodást, valamint a jogállamisági feltételrendszert az Európai Tanács – jelezte Twitter-oldalán Steffen Seibert, Angela Merkel német kancellár szóvivője.

A megállapodást ráadásul nemcsak a kormányfők támogatták: a megegyezést üdvözölte Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke is, aki Németországnak gratulált a Magyarországgal és Lengyelországgal kötött megállapodáshoz.

Europe moves forward!#EUCO agreement on the next EU budget & #NextGenerationEU.

€1.8 trillion to power our recovery and build a more resilient, green and digital EU.

Congrats to the German presidency of the Council @EU2020DE !

— Ursula von der Leyen (@vonderleyen) December 10, 2020

Út a sikerhez – ez történt a csütörtöki csúcstalálkozón

Mint ismert, döntés a csütörtöki-pénteki csúcsértekezleten születik, a megelőző konzultációkon a 27 európai ország között teljeskörű egyetértés alakult ki abban, hogy jó és mindenki által támogatható az a megoldás, amelyet a német kormány, az Európai Tanács soros elnöke, illetve a lengyel és a magyar kormány alakított ki az új EU-s költségvetés, valamint a jogállamisági mechanizmus kapcsán. Deutsch Tamás, a magyar kormánypártok brüsszeli képviselője úgy fogalmazott az ügyben:

Magyarország győzött az uniós költségvetéssel kapcsolatos vitában; mindez azt bizonyítja, hogy Brüsszelben is ki lehet, sőt ki is kell állni a magyar érdekekért.

Sajtóhírek szerint egyébként az unió soros elnökségét ellátó Németország abba is beleegyezett, hogy két évre felfüggesztenék a jogállamisági mechanizmus alkalmazását, vagyis 2022-ig biztosan nem érné semmilyen szankció Magyarországot. A magyar–lengyel vétó tehát, úgy tűnik, már a csúcstalálkozó előtt sikeres volt. A sajtóba kiszivárgott megállapodás alapján a jogállamisági mechanizmusnak nevezett büntetőeljárást nem lehet tisztán politikai célok mentén használni, azt csak uniós források elcsalása esetén alkalmazható. Ennek kapcsán pedig tavaly maga Angela Merkel fogalmazott úgy, hogy Magyarország kiválóan használta fel az EU-s pénzeket.

Orbán: megküzdöttünk a jogainkért, visszautasítottuk mindazt, ami nem elfogadható nemzeteink számára

Megküzdöttünk a jogainkért, visszautasítottuk a zsarolást és mindazt, ami nem elfogadható nemzeteink számára, a vita ugyanis nem csak a jogállamisági mechanizmus körül folyt, tétje az Európai Unió jövője volt – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök Brüsszelben csütörtökön. A Lengyelország brüsszeli uniós képviseletén Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnökkel közösen tartott sajtótájékoztatóján a kormányfő azt követően nyilatkozott, hogy az Európai Tanács csúcsértekezletén megállapodás született az unió hosszútávú költségvetéséről és a hozzá kapcsolódó helyreállítási csomagról. A kormányfő nyilatkozatában hangsúlyozta, az elért eredményeknek nagyobb horizontja van, mégpedig az Európai Unió egységének megvédése. A megállapodás jó eredményt jelent Európa jövője szempontjából, ugyanis nyilvánvalóvá vált, hogy az Európai Unió csak nemzetek közösségként tud működni – emelte ki Orbán Viktor.

Tényként kezeli a magyar–lengyel sikert a Politico

A délután 13 órakor Brüsszelben kezdődő csúcstalálkozó kezdete után pontosan egy órával tett közzé egy írást a brüsszeli ügyekben bennfentesnek számító Politico, amelyben kész tényként kezelik, hogy Merkel nyomására az EU elfogadja a magyar–lengyel vétó feltételeit. A lap egyébként tudni véli azt is, hogy az érdekelt felek megállapodást írnak alá a csütörtöki csúcstalálkozón a tervezet kapcsán, amelynek a sajtóba kiszivárgott részletei szerint a jogállamisági feltételeket csak uniós források elcsalása esetén lehet alkalmazni, politikai bunkósbotként azonban nem. A Politico cikkében úgy fogalmaz:

a csúcstalálkozón aláírásra kerülő terv egyelőre lehetővé teszi mindkét fél számára az arcvesztés elkerülését és a részleges (vagy a teljes) győzelem megszerzését.

Hozzáteszik: a magyar–lengyel szövetség esetében gyakorlatilag teljes győzelem, hiszen maradéktalanul megkapják a nekik járó juttatásokat, valamint a jogállamisági mechanizmust is sikerült kikerülniük. Az alig részrehajló, “Európa egzisztenciális krízise” címmel megjelentett cikkben arról írnak, hogy a kompromisszum megakadályozza az Európai Bizottságot abban, hogy elvághassa az uniós forrásokat Magyarországtól, ráadásul az esetleges jogállamisági eljárások ideje alatt sem bújhat ki az unió a források folyósításának kötelezettsége alól. A Politico értesülései szerint tehát ha indul is a jövőben bármilyen téren jogállamisági eljárás Magyarország ellen, az EU akkor sem függesztheti fel a folyósítást, amíg el nem ítélik hazánkat.

Merkel már belement az egyezségbe, de vajon követik-e “gyermekei a “Muttit”?

Kész lehet a megállapodás

Bár az Indexnek nyilatkozó Roy Kenkel holland diplomata szerint még nem lefutott a lengyel–magyar vétó körüli vita, a német Deutschlandfunk rádió már tegnap megosztott egy általa hitelesnek mondott megállapodás-tervezetet. Ennek teljes szövegét közzétették egy tweetben. A bejegyzésben olvasható dokumentumban többek között az is szerepel, hogy a jogállamisági mechanizmus elindításához nem elég csak vélelmezni, vagy rámutatni, hogy az adott tagországban sérültek a demokratikus alapelvek, a nevesített országgal szemben csak a teljes eljárás lefolytatása után alkalmazhatók a szankciók. Ez egybevág a Politico fent idézett értesülésével, amelyben úgy fogalmaztak: a jövőben bármilyen téren jogállamisági eljárás indul egy ország ellen, az EU akkor sem függesztheti fel a források folyósítását, amíg el nem ítélik az adott országot. A Politico értesülései szerint a kész dokumentumot már a csütörtök-pénteki uniós csúcson aláírhatják.

The compromise on #RuleOfLaw that was worked out with Poland and Hungary. pic.twitter.com/EUpIgKdx9h

— Peter Kapern (@PeterKapern) December 9, 2020

A dokumentumban szintén megerősítést nyer az a sajtóinformáció is, miszerint a jogállamisági mechanizmust csak akkor indítják el, ha az adott tagország döntései sértik az Európai Unió pénzügyi érdekeit, és azt nem lehet politikai célokra használni, így például a bevándorlásról, vagy genderjogokról szóló vitákban sem alkalmazható.

Az uniós országvezetők csütörtök kora délután megérkeztek az EU-csúcs brüsszeli helyszínére, ahol Orbán Viktor miniszterelnök is rövid doorstep nyilatkozatot tett. A kormányfő úgy fogalmazott:

fontos megbeszélések előtt állunk, azt gondolom, hogy centikre vagyunk a megegyezéstől.

Orbán Viktor a találkozó helyszínére érkezve elmondta: szép reményekkel várja az egyeztetést, az országvezetők pedig egyenesen a józan ész győzelméért, Európa egységéért küzdenek. Angela Merkel kancellár elmondása szerint maga is rengeteget dolgozott a tegnap nyilvánosságra hozott magyar–lengyel–német kompromisszumon. A friss jogállamisági javaslattal kapcsolatosan a holland Mark Rutte volt kevésbé derűlátó: mint azt Brüsszelben mondta, még nem tudja eldönteni, hogy tetszik-e neki a tervezet.

Kezdődik az egyeztetés

A miniszterelnök Instagram-oldalán tett közzé egy rövid videót, amelyben arról beszélt: perceken belül kezdődik az egyeztetés.

A barátokat összegyűjtöttük, az ellenségeinket pedig semlegesítettük

– fogalmazott a kormányfő, mielőtt a “Farkasverembe” indult. A videó ITT tekinthető meg.

Az ellenzéki média kármentő funkcióba kapcsolt

Ahogy egyre több csatornán szivárognak a hírek a magyar–lengyel sikerről, az ellenzéki oldalon a tudósítások egyre inkább a bizonyítvány magyarázásába csaptak át. Élen jár ebben a hamvából újjáéledt Telex, amely annyira bizonyítani próbálta, hogy nem is igazi győzelem a megegyezés, hogy az európai liberálisok bukását Merkelre kenik rá, és még Gyurcsánynak is odaszúrnak. Szerintük ugyanis Angela Merkel német kancellár számára “kimozgást hozhat a feszítő helyzetből, hogy politikai karrierjének végén nem úgy adja majd át az uniós elnökséget Portugáliának, hogy az európai szövetségnek sem költségvetése, sem pedig válságkezelési terve nincs a koronavírus okozta, a 2008-asnál is durvább gazdasági krízis idején”.

Vagyis a Telex szerint a szocialistáknál sokkal súlyosabb nehézségekkel néz szembe jelenleg az Orbán-kormány a válság nyomán, mégis sikerül lenyomnia Európa vezető hatalmát. És az ország is működőképes marad. Ezen kommentár tükrében nehéz komolyan venni a további sorokat, amelyekben a siker mértékét relativizálják.

A portál az összefoglalóban úgy nyilatkozik a jelenleg vitatott egyezményről, hogy inkább stabilizálja Orbán pozícióit itthon, mintsem gyengítené.

Egyrészt a vétó visszavonásával erősödik a forint, másrészt a magyar kormányfő nem került perifériára Európában, és még gyakorlati nyereségeket is elkönyvelhet

– írják összefoglalójukban.

Orbán megint nem szigetelődött el

Bár a tárgyalások még folynak, de nem merész dolog kijelenteni, hogy a lengyel–magyar együttműködés ismét sikert hozott, amit még az ellenzéki sajtótermékek is elismernek – mondta a brüsszeli eseményekre reagálva a XXI. Század Intézet vezető elemzője. Deák Dániel a körvonalazódó uniós megállapodás fejleményeit összegezve elmondta: a tegnap kiszivárgott német EU-elnökség javaslatából kikerült minden olyan, hazánkra nézve kedvezőtlen feltétel, amit korábban a balliberális többségű Európai Parlament belefoglalt. Magyarország és Lengyelország pedig nagyon sok garanciát kapott arra vonatkozóan, hogy a jogállamisági mechanizmus ne politikai nyomásgyakorló eszköz legyen.

Ennek értelmében tehát a jogállamisági mechanizmust lényegében csak az EU-s pénzeket érintő csalásokra, korrupcióra és összeférhetetlenségekre lehet majd használni, így nem alkalmazható önkényesen olyan politikai célok elérésére, mint például családjogi vagy migrációs viták kezelése. Emellett fontos megjegyezni azt is, hogy a jogállamisági mechanizmus a már lekötött pénzeket és az eddigi kifizetéseket sem érintheti, csak a jövőben indított programokra vonatkozik

– magyarázta az elemző, aki szerint mivel a magyar és a lengyel kormány a németekkel már megállapodott, innentől a labda a hollandok, illetve az Európai Parlament asztalán pattog, és kizárólag rajtuk múlik a megállapodás. A XXI. Század Intézet munkatársa kijelentette: ez egy hatalmas győzelem Magyarország és Lengyelország számára.

A szuverenista, nem meghunyászkodó politika – amely ugyan sokszor eredményez konfliktusokat – ezúttal is meghozta az eredményét

– fogalmazott Deák Dániel. Ennek köszönhető az is, hogy a korábbi tervekkel ellentétben lényegesen több forrást kapjon Magyarország, és így sikerült most elérni azt is, hogy a jogállamisági mechanizmus ne lehessen politikai nyomásgyakorlási eszköz.

A liberális brüsszeliták felrúgnák a megállapodást

Az Európai Parlamentnek (EP) időre van szüksége, hogy megvizsgálja a soros német uniós elnökség jelenlegi javaslatát a jogállamisági mechanizmusról, mielőtt arról döntést hozna

– jelentette ki David Sassoli, az uniós parlament elnöke a csütörtökön kezdődő EU-csúccsal kapcsolatos sajtótájékoztatóján. A liberális politikus jelezte: kitart amellett, hogy az uniós forrásokat jogállamisági feltételekhez kössék. Arra az újságírói kérdésre válaszolva, hogy elégedett-e a német soros elnökség, valamint a magyar és lengyel kormány között létrejött, a jogállami mechanizmussal kapcsolatos szerdai megállapodással, Sassoli leszögezte:

Nem fogadunk el semmilyen változtatást azon az előzetes egyezményen, amelyet a parlament kötött a német elnökséggel. Nagyon sokat dolgoztunk az európai polgárok érdekében azon, hogy a hosszú távú uniós költségvetés és a koronavírus-járvány okozta gazdasági károkat kiegyenlíteni hivatott helyreállítási alap pénzforrásainak kifizetése jogállamisági feltételekhez kapcsolódjon. Ez a továbbiakban sem lehet kérdéses.

Hozzátette: reméli, hogy az uniós tagállamok vezetőinek sikerül olyan egyezségre jutnia, amelyhez az Európai Parlament is beleegyezését tudja adni. Sassoli keménykedése azonban annyiban csak színháznak tűnik, hogy mint azt egy csalódott posztban Gyöngyösi Márton, a Jobbik listázós ötletfelelőse is kifejtette, névleg szerepelni fog az alkuban a jogállamiság kifejezés, annak azonban semmi foganatja nem lesz.

Mindenki megkapja, amire vágyik. Azok a nyugati politikusok, akik mindenképpen szerették volna leírva látni, hogy jogállamisági kritérium, azok most látni fogják. Benne lesz. Kérdés, hogy mennyit ér a gyakorlatban

– emlékezett meg csalódottan a magyar sikerről Gyöngyösi.

Orbán Viktor: Szép esténk lesz

Nem sokkal Sassoli keménykedő kijelentését követően Orbán Viktor újabb videót osztott meg közösségi oldalán, amelyben arról beszél: kemény tárgyalások zajlanak, de úgy gondolja, szép esténk lesz. A bejegyzéshez azt írta:

hatlapos ulti. A józan ész győzelme a tét.

A kormányfő elmondta, hogy nehéz egyértelműen felmérni a helyzetet, de arról biztosított mindenkit, hogy a magyar pozíciók erősek. Orbán Viktor egy kártyás hasonlattal is élt a felvételen:

egy hatlapos ulti van a kezemben, negyvennel és két ásszal. Ezt azért így meg lehet oldani.

Forrás: Politico, Magyar Nemzet, Deutschlandfunk, Telex