Minderről a miniszterelnök részletesen a péntek reggeli rádióinterjújában beszélt.
Orbán Viktor a Kossuth Rádióban többek között arról beszélt, hogy ő maga hetek óta csak a magyar gazdaság kérdéseivel foglalkozik, a brüsszeli “keresztre feszítési kísérlet, az kitérő volt”.
Mi összeraktuk az első nagy akciótervet, amellyel a magyar gazdaságnak fogunk új lendületet adni
– jelentette ki, hozzátéve, csütörtökön a gazdasági kabinet vezetőjével tekintette át az elgondolásokat, körvonalazódnak az intézkedések, amelyek közül a megfizethető lakhatás megteremtését, a bérek emelését és a kisvállalkozások “méretnövekedésének” elősegítését emelte ki.
Óriási lendületet adunk a magyar gazdaságnak, mindegy, mit mond Európa, mi fenntartjuk a gazdasági semlegességet, tehát nyugatról is, meg keletről is csak azt fogadjuk el, ami jó a magyaroknak, és ami ellentétes az érdekeinkkel, azt el fogjuk utasítani
– jelentette ki Orbán Viktor, hozzátéve, hogy ez 3-6 százalékos gazdasági növekedést fog eredményezni, ami már a jövő évben érezhető lesz. Az idei két utolsó negyedév növekedése a kormányfő szerint „valahol az egy és a két százalék között lesz”, de jövőre „óriási lendületet fogunk venni”. Három “beavatkozási pontot” nevezett meg: a megfizethető lakhatás biztosítását, a béremelést és a kisvállalkozók segítését.
A lakhatással kapcsolatban azt ígérte, “lesz egy nagy lakás-boom”, ugyanakkor azt is: “hátha Budapest is mond már végre valamit” ebben a kérdésben, hiszen a legnagyobb baj e téren a fővárosban van. Nekünk vannak terveink, készen állunk a tárgyalásra – jelentette ki, megemlítve, az elgondolások között kollégiumépítés éppúgy szerepel, mint a fiatalok megfizethető lakhatáshoz juttatása, akár bérlés útján. Hozzátette: a kormány támogatni fogja a Magyar Falu programban a falusi lakás- és házépítéseket, valamint el fogják hárítani a bürokratikus akadályokat annak útjából, hogy az emberek lakhatásuk megteremtésére használhassák fel megtakarításaikat.
Jól haladnak a tárgyalások a szakszervezetekkel, úgy látom, hogy meg tudnak állapodni majd a minimálbérről és meg tudunk állapodni majd a béremelések mértékéről
– fogalmazott Orbán Viktor a tervcsomag második pontjáról, kijelentve, nem tartja irreálisnak azt a célt, hogy egymillió forintos átlagkereset legyen Magyarországon. Jelezte azt is: a diákhitel mellé létrehozzák a szakmát tanulók munkáshitelét. Harmadik pontként említette, hogy méretnövekedéshez kívánják segíteni a kisvállalkozókat, „akiket meggyötört az infláció, meggyötört a háború, a szankciók, és meggyötört a Covid is”.
Elmondta, a munkanevén „Demján Sándor Program” keretében tőkét és kedvezményes hiteleket juttatnak a kis- és középvállalkozásoknak, „hogy egy lépéssel stabilabbak és nagyobbak legyenek”. Ezek együtt meglendítik a magyar gazdaságot, ami 2025 első és második negyedévében nagyon világosan látszik majd, úgyhogy én erre összpontosítok, aztán a brüsszeliek meg egyék meg, amit főztek – jegyezte meg.
A felsorolt intézkedések megvalósításához szerinte a magyar gazdaság saját belső növekedéséből kell kitermelni a forrásokat, úgy, hogy közben az államadósságot is és a költségvetési hiányt is csökkenteni kell. “Ez lehetséges. Ezt kiszámoltuk, ezt megterveztük, ez jól halad” – mondta, jelezve, hogy a gazdasági miniszter csütörtökön “bemutatta a számokat, a trendeket, az egész elgondolást”, ennek alapján hamarosan egy általános kormányhatározat jelenik meg, ami feladatokat ad ki, rá egy-két hétre pedig a konkrét intézkedések is jöhetnek. Hozzátette: a kormánynak konzultálnia kell az érdekképviseletekkel, a gazdasági élet szereplőivel, aztán “végső soron majd az emberekkel” is meg kell beszélniük ezeket az intézkedéseket.
Egyfajta új egyezséget szeretnénk létrehozni ahhoz, hogy a magyar gazdaság lendületet vegyen”, hiszen ha új gazdaságpolitika kell – márpedig a világ változása miatt nekünk is alkalmazkodnunk kell -, “ahhoz kell egy új egyezség is”
– fogalmazott. Orbán Viktor a szeptemberi fogyasztási adatot biztatónak nevezte, és szerinte a majdnem 10 százalékos magyar reálbérnövekedés Európában is példátlan. Ugyanakkor arra a felvetésre, hogy a reálbérnövekedés ellenére lassabban indul be a fogyasztás, azt mondta: a fogyasztásról szóló vitát nem tartja egészségesnek, szerinte az emberek majd eldöntik, mit akarnak csinálni a pénzükkel.
Úgy vélte: a gondot szerinte nem ez, hanem az európai járműipar termelésének lelassulása okozza, Magyarország ugyanis “járműipari nagyhatalom”, egyike annak a három országnak – Németország és Kína mellett – ahol a nagy német autómárkák mindegyike jelen van. Szerinte ugyanakkor a következő év második felében újra lendületet kap majd a magyar gépjárműgyártás, amint világpiac is úgy alakul, hogy ezekre az autókra szükség lesz. Ezért – folytatta – meri vállalni azt, hogy a következő évben a 3-6 százalék közötti sávba emeli a kormány a gazdasági növekedést. Kérdésre válaszolva úgy fogalmazott: “fényesek” a magyar gazdaság hosszabb távú kilátásai.
(MTI / Kiemelt kép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher)
Facebook
Twitter
YouTube
RSS