Magyarország és Lengyelország óriási győzelmet aratott az uniós költségvetéssel kapcsolatos vitában. Az unió soros elnökének szerepét betöltő Németország kormányfője, Angela Merkel kancellár elfogadta Orbán Viktor és Mateusz Morawiecki feltételeit; ezzel elhárul a lehetősége annak, hogy homályos politikai feltételek – különösen a bevándorlással és a genderkérdésekkel kapcsolatban – alapján próbáljanak megbüntetni országokat.
Orbán Viktor a járványkezeléssel kapcsolatos kormányülés végeztével hivatalos közösségi oldalán közzétett videobejegyzésében üzent brüsszeli útja előtt. A miniszterelnök azt írta:
Irány Brüsszel. Este tárgyalások, holnap partraszállás.
Sajtóhírek szerint a miniszterelnök optimizmusára az adott okot, hogy lengyel kollégájával közösen nemrégiben sikerült kiegyezniük Angela Merkellel, az unió soros elnöki tisztét betöltő Németország kancellárjával az uniós jogállamisági és költségvetési kérdésekről.
Ismert: Deák Dániel politológus hivatalos közösségi oldalán azt írta, komoly áttörést ért el Orbán Viktor és Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő az Angela Merkellel, az unió soros elnöki tisztét betöltő Németország kancellárjával folytatott tárgyalások során, az európai uniós költségvetéssel kapcsolatos vitás kérdésekről. Sajtóhírek szerint már abba is belementek a németek, hogy gyakorlatilag két évre felfüggesztenék a jogállamisági mechanizmust, magyarán 2022-ig biztosan nem érné semmilyen szankció Magyarországot.
Ez komoly siker a kormánynak, ugyanakkor nagy pofon a baloldalnak
– írta közösségi oldalán Deák. Hozzátette, hogy még ugyan nem elfogadott, de sajtóhírek szerint a várható eredmények közé tartozik, hogy a jogállamisági mechanizmusról szóló jogszabályt ellátnák egy záradékkal, amelyben hangsúlyozzák, hogy csak akkor alkalmazhatók a szankciók, ha a jogállamiság sérelme az EU pénzügyi érdekeivel összefüggésben valósul meg, és nem használják önkényesen, politikai célokra (például családjogi vagy migrációs viták kezelésére), valamint megerősítenék az úgynevezett vészfékmechanizmust, amely szerint az Európai Bizottság szankciós javaslatát az állam- és kormányfők elé lehet terjeszteni. Ez jelenleg is szerepel a javaslatban, de ennek megerősítését kéri Varsó és Budapest. Harmadik pontként pedig a jogállamisági feltételrendszer alkalmazását felfüggesztenék addig, amíg az Európai Bíróság meg nem állapítja, hogy összefér-e a jogszabály az uniós joggal. Ez akár kétéves bírósági eljárást is jelenthet, emellett a politikai élét csökkentené a dolgoknak, jogi viták lennének inkább. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte:
ez még nem a megállapodás, csak sajtóhírek, a holnap kezdődő uniós csúcson további tárgyalások várhatóak. Ugyanakkor már most kijelenthető, hogy komoly eredményeket értek el a magyarok és a lengyelek!
Az Alapjogokért Központ az értesüléseket azzal is kiegészítette, hogy a vonatkozó rendeletet még alkalmazása előtt megvizsgálja az Európai Bíróság. Hozzáteszik: az esetleges szankciókat a Bizottságnak, az EP-nek és a Tanácsnak is jóvá kell hagynia, vagyis az állam- és kormányfőknek is. Ugyanakkor arra is kitérnek, hogy fontos előrelépés lenne az Ursula von der Leyen által korábban emlegetett kitétel, amely szerint a szóban forgó állam az Európai Unió Bíróságán is megtámadhatná a kilátásba helyezett szankciókat, amit a végrehajtó szerv, az uniós bizottság csak az ítéletet követően alkalmazna.
Magyarország győzött
Még a 444.hu is arról ír, hogy az Orbán és Morawiecki, valamint Angela Merkel között kötött megállapodás alapján
Magyarország és Lengyelország lényegében megkapta, amit akart. Az Európai Parlament pedig szinte mindent elveszített, amit november elején szuszakolt bele a jogállamisági mechanizmusnak nevezett törvénytervezetbe.
A megállapodás tervezete az Origo információi szerint a következő pontokat tartalmazza:
- Iránymutatást kell készíteni a rendelet alkalmazásának módszertanáról. Ezt az iránymutatást az Európai Bizottság a tagállamokkal szoros együttműködésben kell hogy kidolgozza.
- Ezt az iránymutatást bármelyik ország megtámadhatja az Európai Bíróságon. Ameddig a bíróság nem dönt, addig a Bizottság semmilyen intézkedést nem javasolhat.
- A bíróság döntése után is csak akkor tehet bármilyen javaslatot a Bizottság, ha az uniós jogban meghatározott, már eddig is rendelkezésre álló eljárások (például a közös rendelkezésekről szóló rendelet, a költségvetési rendelet, a kötelezettségszegési eljárás) nem tenné lehetővé az uniós költségvetés hatékonyabb védelmét.
- Az intézkedéseknek arányban kell lenniük az esetleges sérelmek uniós költségvetésre gyakorolt hatásával, és egyértelmű okozati összefüggésnek kell lennie a sérelem és az általa az unió pénzügyi érdekeire gyakorolt negatív következmények között. Vagyis nem elég a Bizottságnak azt mondania, hogy “a jogállamiság sérült”, bizonyítania is kell, hogy ennek negatív hatása van az unió költségvetésére.
- Homogén, zárt listában kell felsorolni azokat az eseteket, amelyekben az eljárás megindítható. Vagyis az elfogadott lista nem bővíthető, nem egészíthető ki. Ez a lista csak konkrétumokat tartalmazhat.
- Mielőtt bármilyen eljárás elindul, az érintett tagállammal alapos párbeszédet kell folytatni, lehetővé téve, hogy kijavítsa az esetleges hiányosságokat.
- A Bizottság abszolút felelőssége, hogy megállapítsa, valóban szükség van-e az intézkedésekre, és világossá kell tennie, hogy saját információk alapján hoz döntést, vagy harmadik féltől kapott információk alapján. Az Origo szerint ez arról szól, hogy Sorosék ne tudjanak titokban lobbizni.
- Ezt erősíti az is, hogy a Bizottság teljes felelősséggel tartozik a megállapításai és az azokat megalapozó információk pontosságával és relevanciájával kapcsolatban.
- Az elfogadott intézkedéseket az érintett tagállam kezdeményezésére legkésőbb egy éven belül felül kell vizsgálni. Ha a Bizottság nem javasolja az intézkedések visszavonását, ezt meg kell indokolnia.
- Ha az érintett tagállam ezt kéri, az ügyet az Európai Tanácsnak napirendre kell venni, és konszenzusra kell törekednie.
- A rendelet szorosan kapcsolódik az új költségvetéshez, ezért 2021. január 1-jétől lép életbe, az intézkedések pedig csak az új többéves pénzügyi kerettel kapcsolatos költségvetési kötelezettségekre vonatkozhatnak.
Egyértelmű garanciák
A kidolgozott megállapodással
MAGYARORSZÁG ÉS LENGYELORSZÁG A SZERZŐDÉSEK TISZTELETBEN TARTÁSÁRA KÉNYSZERÍTI BRÜSSZELT.
Egyértelműen deklarálták, hogy
A RENDELET CÉLJA AZ EU KÖLTSÉGVETÉSÉNEK VÉDELME A CSALÁSSAL, KORRUPCIÓVAL ÉS AZ ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGGEL SZEMBEN, NEM VONATKOZHAT HOMÁLYOS POLITIKAI ELVEKRE, PÉLDÁUL A BEVÁNDORLÁSSAL, VAGY A GENDERIDEOLÓGIA ELFOGADTATÁSÁVAL KAPCSOLATBAN.
A megállapodás kötelezi Brüsszelt, hogy tartsa tiszteletben az országok szuverenitását, nemzeti identitását és hatásköreiket. Egyértelművé teszi a megállapodás azt is, hogy önmagában az úgynevezett “jogállamisági elvek” megsértése miatt nem lehet elindítani az eljárást, ezeket a kérdéseket ugyanis a hetes cikkely és az annak nevében elindított eljárások már kezelik. Hatalmas eredmény az is, hogy Magyarország és Lengyelország az Európai Bíróságnál megtámadhatja a rendeletet, és amíg a bíróság nem hoz döntést, a Bizottság semmilyen javaslatot nem tehet.
A MEGÁLLAPODÁS EGYÉRTELMŰ GARANCIÁKAT TEREMT A POLITIKAI VISSZAÉLÉSEKKEL SZEMBEN.
Nem lehet homályos általános hiányosságokra hivatkozni. Konkrét jogsértéseket kell feltárni, a lehetséges jogsértéseket előre listázni kell; ami nem kerül a listára, azt nem is lehet számonkérni.
A LISTÁRA SEMMIKÉPPEN NEM KERÜLHET OLYAN PONT, AMI NEM KAPCSOLÓDIK AZ EU KÖLTSÉGVETÉSÉHEZ, KÜLÖNÖSEN NEM KERÜLHET A MIGRÁCIÓVAL VAGY GENDERÜGYEKKEL KAPCSOLATOS POLITIKAI ELVÁRÁS.
Fontos az is, hogy ezt az eljárást csak akkor lehet alkalmazni, ha már minden más lehetőséget kimerített a bizottság. Vagyis a magyar és a lengyel kormány ebben a kérdésben is arra kényszeríti Brüsszelt, hogy betartsa saját szabályait. Fontos, hogy az Európai Bizottság teljes politikai felelősségel tartozik az általa javasolt intézkedésekkel kapcsolatban. Vagyis nem történhet meg az, ami az elmúlt években rendszeresen megtörtént Brüsszelben, hogy Soros György és szervezetei titkos találkozókon lobbizzanak különböző biztosoknál a nekik kedvező döntések meghozataláért.
Az is fontos eredmény, hogy ugyan a rendeletet lehet minősített többséggel módosítani, de
AZ EURÓPAI TANÁCS KÖVETKEZTETÉSEIT TOVÁBBRA IS EGYHANGÚAN KELL ELFOGADNI.
Kiemelten fontos eredmény, hogy sikerült a jogorvoslat lehetőségét fenntartani: vagyis
AMÍG AZ EURÓPAI BÍRÓSÁG NEM DÖNT A KIFOGÁSOKRÓL, SEMMIT NEM LEHET ELFOGADNI.
Ez várhatóan másfél évig tart majd. Utána is csak az unió költségvetésével kapcsolatos szabálytalanságok esetén lehet határozatot hozni, hiába igyekezett Brüsszel ebbe belevenni a migrációval és a genderideológiával kapcsolatos kérdéseket, ezt a magyar és a lengyel kormány visszaverte. Az ügyben az Origo forrásai szerint ennél többet nem lehetett volna elérni, ennél erősebb szöveget nem lehetett elfogadtatni. A megállapodásnak jogi relevanciája van, mert bekerül az ülés jegyzőkönyvébe, amikor a Tanács a rendeletet elfogadja. Emellett erős politikai elköteleződést jelent és egyetlen politikai szereplő sem veheti semmibe.
AZ EURÓPAI TANÁCS KÖVETKEZTETÉSEIT EGYHANGÚSÁGGAL FOGADJA EL, ÉS AZOK CSAK EGYHANGÚSÁGGAL MÓDOSÍTHATÓAK, TOVÁBBRA IS.
Forrás: Origo/444; Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher
Facebook
Twitter
YouTube
RSS