Pesti Srácok

Egyre kevesebb ukrán kér menedékjogot Európában

Egyre kevesebb ukrán kér menedékjogot Európában

Az Európai Tanács honlapján megjelent hír szerint egyre kevesebb ukrán kér menedékjogot Európában. 2023 februárjában 26 uniós országból 19-ben csökkent az ideiglenes védelemről szóló határozatok száma – írta meg a KárpátHír.

Az Ukrajnából érkező menekültáradat legnagyobb visszaesése Lengyelországban és Németországban történt. A közzétett adatok szerint 2023 februárjában Németország adta a legtöbb ideiglenes védelmi státuszt az ukránoknak (25 125). Ezt követi Lengyelország (24 905), Csehország (9775) és Románia (7920). A menekültáradat azonban most egész Európában csökkent. A lap hozzátette, hogy 2023. február végén a legtöbb ideiglenes védelmi státusszal rendelkező ukrán menekült Németországban (1 000 530) és Lengyelországban (989 080) volt. Ilyen arányban csökkent az ukránok ideiglenes védelemről szóló határozatok száma:

  • Lengyelországban 3540-re;
  • Németország 3080-ra;
  • Csehország 2630-ra;
  • Románia 1035-re.

Néhány országban azonban nőtt az ukrán menedékkérők száma: Írországban 540-nel, Finnországban pedig 520-szal kértek többen menedékjogot.

PestiSracok facebook image

Forrás: Mandiner; Fotó: MTI/AP/Libkos

Ajánljuk még

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.

Kicsoda Veszprémi Jimmi, aki az energolosoknak is dolgozott egy bűnbánó pentító vallomása szerint? (videó)

Az alvilág titkai 2025 április 6.
Elfogta a rendőrség Veszprémi Jimmit, valamint három másik olyan gyanúsítottat, akik összefüggésbe hozhatók a '90-es évek leszámolásos, valamint olajos ügyeivel. A Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) és a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) nyomozói nem adják fel, az el nem évült ügyekben folyamatosan kutatják a bizonyítékokat. A történtek alapján kimondható: az elmúlt hónapokban újabb bizonyítékok kerültek elő a leszámolásos maffiaügyekben. Vélhetően újabb pentítók szólalhattak meg. Kicsoda Veszprémi Jimmi, akire már 2000-ben rávallott egy maffiózó?

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)