Pesti Srácok

A hatóságok szerint gyermekek is meghaltak Oroszországban a szombati ukrán légicsapásokban

A hatóságok szerint gyermekek is meghaltak Oroszországban a szombati ukrán légicsapásokban

Tovább nőtt az Ukrajnával határos Belgorodi orosz terület azonos nevű székhelyén végrehajtott szombati légicsapás áldozatainak száma: a támadásban tizennyolcan haltak meg, a sebesültek száma száztizenegy - közölte a rendkívüli helyzetek minisztériuma.

Korábban a katasztófaelhárítási tárca még azt jelentette, hogy tizennégy ember - köztük két gyerek - meghalt és száznyolcan megsebesültek szombaton az ukrán hadsereg légicsapásaiban.

A támadás egy nappal azután történt, hogy az orosz hadsereg intenzív légi offenzívát indított ukrán városok ellen.

Az orosz védelmi minisztérium közölte, hogy a támadás nem marad büntetlenül, és Moszkva kérni fogja az eset miatt az ENSZ Biztonsági Tanácsa rendkívüli ülésének összehívását. A Biztonsági Tanács szombaton közép-európai idő szerint 22 órakor ül össze - közölte Oroszország ENSZ-képviselete.

PestiSracok facebook image

A tárca szerint az orosz erőknek sikerült két irányított lövedéket és a rakéták "többségét" elfogniuk, különben sokkal súlyosabb lett volna a veszteség. Több rakéta és repesz azonban Belgorodra hullott.

- közölte Dmitrij Peszkov, az elnök szóvivője.

Az orosz külügyminisztérium Telegram-csatornáján közzétett közleményben szólította fel a világ országainak kormányait és a nemzetközi szervezeteket, hogy ítéljék el az ukrán fegyveres erők által elkövetett "terrorcselekményt".

- idézte a közleményt a TASZSZ orosz állami hírügynökség.

- közölte Alekszandr Bogomaz, a terület állami közigazgatási hivatalának vezetője.

Az orosz védelmi minisztérium közölte, hogy az orosz légvédelmi rendszerek tizenhárom ukrán rakétát semmisítettek meg a terület felett.

A tárca szerint harminckét ukrán drónt is semlegesítettek az ukrán határtól északra fekvő Brjanszk, Kurszk és Orjol, valamint Moszkva térségében.

MTI; Fotó: MTI/EPA/Rendkívüli helyzetek orosz minisztériuma

Ajánljuk még

Pákh Imre a PS-nek: „Kimentem a szüleim sírjához és megesküdtem, hogy a turul újra visszaszáll” (Videó)

Exkluzív 2022 október 21.
Nem a várárokban fekszik, hanem a munkácsi múzeum egyik termében, ponyvával letakarva őrzik az október 13-án a várfokon álló obeliszkről barbár módon levágott turulmadár darabjait – tudta meg a PestiSrácok.hu Pákh Imrétől, aki lapunknak azt mondta: nem nyugszik, míg vissza nem kerül rendeltetési helyére a magyarok eredetét, Kárpát-medencei ezeréves múltját szimbolizáló szobor. A New Yorkban élő magyar üzletember Kárpátaljáról, Munkácsról származik. Édesapja, Pákh Sándor élete egyik legfőbb küldetésének tekintette a munkácsi vár felújítását és a csehszlovákok által 1924-ben ledöntött turul helyreállítását. A vár felújítását és a 25 méter magas obeliszk, rajta a turul elkészítését és felállítását is a Pákh család finanszírozta. Pákh Imrét akkor az ukrán államfő ki is tüntette a kulturális értékmentésért, sőt, mi több, az akkori polgármester díszpolgári címet is adományozott neki. 14 évre rá, 2022 október 13-án másodjára is ledöntötték a turulmaradat. „Aznap kimentem a temetőbe a szüleim sírjához és megesküdtem, hogy újra visszaszáll a turul” – mondta lapunknak Pákh Imre, aki, mint cikkünkből megtudják, nagy valószínűséggel a szobor és az obeliszk jogos tulajdonosa lehet. A szobordöntés számtalan jogsértés lehetőségét felveti, az üzletember mégis a probléma igencsak gáláns megoldását javasolja és magyar jogászokkal vág neki a turul megmentésének.

Bige László zsarolása a magyar élelmiszer-ellátás biztonságát fenyegeti

Exkluzív 2021 november 19.
Bige László zsaroló magatartása már rég túlmutat a politikán; az, amit a baloldali oligarcha művel, már az egész hazai agráriumot, az által a magyar élelmiszerellátást is veszélyeztetheti – véli a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke. Győrffy Balázs a PestiSrácok.hu-nak azt mondta, a gazdatársadalmat már az is felháborította, amikor kiderült, hogy éveken át a kereskedő cégekkel kartellezve lopták meg őket; erre most Bige László még a műtrágya termelésszüneteltetésének lehetőségét is kilátásba helyezte, és ultimátumot adott a magyar gazdáknak, hogy mikor vásárolhatnak műtrágyát. Erre egyetlen napot adott és bejelentette, hogy a maradékot külföldön értékesíti. Az Agrárkamara elnöke szerint ez megengedhetetlen, ezért a kormány beavatkozását kérik. Győrffy Balázs szerint szükség esetén korlátozni kell az exportot, mint az épületfaanyag esetében, a gyárat pedig akár hatósági formában is üzemeltetni. Műtrágyára ugyanis szüksége van az agráriumnak, ez befolyásolja a termés mennyiségét és minőségét; ha a gazdák nem jutnak hozzá a szükséges mennyiségű termőföld-tápanyaghoz, annak drasztikus következményei lesznek az élelmiszerárakban. Márpedig a magyar gazdák már most sem tudnak annyi műtrágyát venni, amennyire szükségük lenne, a korábbi évekhez képest ugyanis a Nitrogénművek Zrt. műtrágyájához négyszeres áron juthatnak csak hozzá.

Hová tűnt a galambászok pénze? – Nyomozás és botrányok sora a sportszövetségnél

Exkluzív 2023 október 27.
Áll a bál a Magyar Postagalamb Sportszövetségnél, miután kiderült, hogy hosszú időn szórhatta el indok nélkül a szövetség pénzét, sok esetben saját családtagjait is haveri körét hizlalva az előző elnökség – tudta meg a PestiSrácok.hu. A zűrös pénzügyek miatt több feljelentés történt a közelmúltban, az elnöknek mégis kemény harcokat kell vívnia az elnökségben egyelőre többségben lévő régi garnitúrával. Azokkal, akik a birtokunkba került számlák alapján rendkívül jól jártak a korábbi időszakban. Többek között közpénzmilliók landoltak Lajosmizse milliárdos vállalkozójánál, a Magyar Postagalamb Szövetség elnökségi tagjánál, de a nemzetközi szövetség elnöke párjánál – aki mellesleg a sárospataki egyetem augusztusban bukott rektora – és annak lányánál is. A konferencia összköltségének pedig a negyedét logóhasználatért fizették ki a nemzetközi szövetségnek. Mindez akkor történik, amikor Magyarország a 2026-es postagalamb-olimpia megrendezésének fő esélyese.