Országgyűlés: az ellenzék továbbra is tagadja a valóságot, nekik semmi sem jó
Kedden az Országgyűlés a kormánypártok javaslatára határozatban szab feltételeket a kormánynak ahhoz, miként támogathatja az Európai Unió (EU) koronavírus-járvány okozta gazdasági károk enyhítését célzó hitelfelvételét. A reggel kilenc órakor kezdődött ülés napirend előtti vitával kezdődött. Az uniós hitelről szóló vita után a kabinet rövid távú szálláshelykiadással összefüggő törvénymódosító indítványáról tárgyalnak. A kormány lehetővé tenné, hogy az önkormányzatok rendeletben állítsanak éven belüli időkorlátot a magánszálláshelyek kiadására. A javaslatok összevont vitái után mindkét előterjesztés esetében megtartják a zárószavazást is. A napirend előtti vitán a politikusok többek között gazdaságvédelmi intézkedésekről, a zöldfelületek védelméről, az önkormányzatokról és a vásárosnaményi ruhagyár dolgozóiról is beszéltek.
Az első felszólaló a párbeszédes Burány Sándor volt, aki bírálta a kormány gazdaságvédelmi intézkedéseit, kár hogy a politikus nem készült fel rendesen, hiszen akkor tudhatná, hogy uniós szinten a magyar gazdaságot sújtotta egyik legkevésbé a járvány.
A járvány gazdasági hatásainak enyhítése, semlegesítése fontos cél Európában, mert a járvány a munkahelyeket is veszélybe sodorta. Elsősorban azon kell gondolkodni, hogy mely intézkedésekkel lehet megőrizni a munkahelyeket és segíteni az állásukat elvesztőkön. Emellett a terhek könnyítésén kellene dolgoznia a kormánynak, ehelyett szigorítanak a katán, megnehezítve az adónemet igénybe vevők helyzetét. A kormány nem az adóterhek mérséklésén dolgozik, hanem megbüntette a kisvállalkozókat"
– fogalmazott a politikust, akinek fejében Tállai Andrásnak, a Pénzügyminisztérium államtitkárának kellett rendet tennie.
Az államtitkár úgy fogalmazott, hogy a baloldali politikus megint azt követeli, hogy minél több és hosszabb időre segélyt adjanak az embereknek, ez örök vita a kormány és az ellenzék között. A kormány szerint nem segélyt kell biztosítani az embereknek, hanem a munkahelyek megőrzésére, újak létrehozására kell összpontosítani, a gazdaságvédelmi akcióterv is ezen elv alapján készült el. Hozzáfűzte: az elmúlt idő azt mutatja, hogy az akcióterv működik, sok munkahelyet mentettek meg az intézkedésekkel. Tállai András szerint a kata eredeti célja a kisvállalkozások segítése volt egyszerűsített adózással, nem pedig azoknak a vállalkozásoknak szánták, amelyek nagy cégeknek számláznak, az utóbbiakat érinti a mostani változás.
Ezek után Schmuck Erzsébet következett, az LMP-s politikus azt mondta, hogy a kormány nem tartja fontosnak a zöldfelületek védelmét, az elmúlt időben a kiemelt beruházásoknak sok fa és zöldfelület esett áldozatul. Pedig a szélsőséges időjárási viszonyok is azt mutatják, hogy a klímaválság súlyosbodik. Azt állította, hogy a zöldfelületek megóvása és növelése a klímasemlegesség miatt is lényeges, és az embereknek is egyre fontosabb cél. A zöld politikusnak Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti és stratégiai államtitkára válaszolt, aki azt mondta, hog a teremtett világ védelme a kormánynak kiemelten fontos, a környezeti örökségünk védelme nem politikai divat kérdése.
A kormány ennek érdekében cselekszik, újabb és újabb lépéseket tesz, ellentétben a baloldallal. A baloldal nem támogatta azt a célt, hogy Magyarország 2050-re klímasemleges országgá váljon, nem szavazta meg a vonatkozó törvényt. Nem elég klímavészhelyzetet hirdetni és nem csinálni semmit, ezzel szemben a kormány sok konkrét intézkedést hoz"
– közölte.
A DK jött ezután, Varju László azt vizionálta, hogy a járvány idején a kormány magukra hagyta az önkormányzatokat. Egészen komikus jelenetek következtek ezután, hiszen a gyurcsányista politikus azt mondta, hogy az önkormányzatok a kormány helyett végezték munkájukat, álltak helyt, de köszönet helyett folyamatos megszorításokkal kell megküzdeniük.
Ennek oka, hogy Orbán Viktor miniszterelnök nem tudja feldolgozni a Fidesz tavaly őszi vereségét"
– mondta Varju.
Újra Tállai András következett, aki szerint az ellenzéknek tavaly ősszel sikerült elnyernie néhány önkormányzat vezetését, és azóta azt gondolják, hogy az önkormányzati gazdálkodás csak kéregetésről és a kormányra mutogatásról szól.
Ez a pozíció felelősséggel jár, nem könnyű feladat, de nem lehet azt csinálni, hogy amint nehézség merül fel, a kormánytól kérnek pénzt. A járvány mindenkinek nehézséget jelent"
– mondta.
Az MSZP-s Gurmai Zita napirend előtti felszólalásában egy vásárosnaményi esetről beszélt, azzal kezdte, hogy míg a kormánykommunikációban az áll, hogy a vezetés a magyarok érdekeit védi, a keményen dolgozó kisemberekét, mégis tétlenül nézi. Állítása szerint a szabolcsi településen egy külföldi cég tönkreteszi az embereket. A városban egy ruhagyár 530 dolgozója veszítette el az állását. Schanda Tamás szerint fontos téma ez, ezért szomorú és felháborító, hogy a képviselő politikai haszonlesésére használja fel az emberek szerencsétlen helyzetét.
Az érintett munkavállalókkal a foglalkoztatójuk tisztességtelen módon bánt el, olyan helyezett teremtett, amelyben az állam nem tud közvetlenül segíteni a munkavállalóknak, mert nem szűnt meg a munkaviszonyuk, így a szükséges támogatásokat nem lehet biztosítani nekik. Ez felelőtlen és elítélendő döntés, és olyan lehetőségeket kell keresni, amelyekkel mégis segíteni tudnak a dolgozóknak"
– közölte, majd hozzátette, hogy a magyar foglalkoztatási adatok kifejezetten jónak számítanak európai összehasonlításban, és már elkezdődött a kilábalás a járvány teremtette helyzetből.
A jobbikos Brenner Koloman beszédében amiatt sopánkodott, hogy a hétvégi uniós csúcs előtt Kövér László házelnök és Orbán Viktor miniszterelnök nem hívta össze az úgynevezett konzultációs testületeket, amelyeken a kormányfő hagyományosan beszámol a kormány tervezett álláspontjáról. Brenner szerint a koronavírus gazdasági hatásaival kapcsolatos európai uniós gazdasági intézkedésekről szóló határozati javaslat kizárólag asztalcsapkodásra jó, nem pedig egy olyan új kiegyezésre, amire az Európai Uniónak szüksége volna.
A határozati javaslat veszélyezteti a magyar polgárok EU-s pénzét"
– közölte.
Orbán Balázs, a Miniszterelnökség államtitkára válaszában közölte, hogy a magyar parlamentarizmus szép gesztusának nevezte, hogy a kormány az uniós tárgyalásokon a parlament által megjelölt stratégiához és állásponthoz tartja magát.
Angela Merkel német kancellár azt mondta, hogy Magyarország jól használta fel a strukturális és kohéziós alapokat - emlékeztetett. Igazságtalan, hogy ezt követően Brüsszelben olyan költségvetésre tesznek javaslatot, ami a forrásokat jól felhasználó országokat bünteti, a rosszul felhasználókat pedig jutalmazza"
– fogalmazott.
Az államtitkár azzal folytatta, hogy a jogállamiság értéke fontos dolog, de az uniós javaslatnak ez a része egy politikai pallos, amit a jobboldali, keresztény kormányok ellen használnak.
Mi köze van a jogállamiságnak ahhoz, hogy mi van a magyar tankönyvekben, miért kell abba belekötni, hogy a kormány szerint a család egy alkotmányos érték"
– kérdezte az államtitkár, aki szerint itt van egy olyan pillanat, amikor ennek megálljt lehet parancsolni.
A Pride feldúlja a békés, békeszerető emberek hétköznapjait, a homoszexualitás magánügy és érthetetlen, hogy a szervezők miért sértik meg provokatív módon a nemzeti jelképeket.
Rétvári Bence KDNP-s politikus azt mondta beszédében, hogy a homoszexualitás magánügy, ezért nem értik, hogy miért kell nyárról-nyárra feldúlni a békés, békeszerető emberek hétköznapjait és provokatív módon megsérti nemzeti jelképeket. A jobboldali politikus elmondta, hogy a szervezők egy szivárvány alá elhelyezett Szent Koronát választottak az idei melegfelvonulás jelképének. Állítása szerint a csendes többség tagjai, a józan gondolkodású emberek nem értik, hogy miért kell minden nyáron nemzeti és keresztény jelképeket megsérteni. Hozzátette, hogy ezek a felvonulások elsősorban nem a melegek elfogadásáról szólnak, hanem egy felvonulási lehetőséget jelentenek a talajt és témát vesztett baloldali és liberális erők számára.
Rétvári Bence kijelentette: ezt azonban nem kell mindig, mindenáron eltűrni. A CitizenGo nevű szervezet az úgynevezett Értékvédők tíz pontjával reagált a melegfelvonulás szervezőinek lépésére, a tíz pontot több, mint száz közéleti személyiség és 23 ezer polgár támogatta. A válaszadó Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára volt, aki hangsúlyozta, hogy le kell választani a csendes többséget a harsány és provokatív kisebbségtől. Az államtitkár azt mondta, hogy utóbbiak tagadják a hagyományos családfelfogást és nem a tiszteletről szóló rendezvényeket szerveznek, hanem provokálják a többségi társadalmat.
Kiemelte, hogy az alaptörvény alapján mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához, de a véleménynyilvánítás nem korlátlan. A Szent Korona a nemzet méltóságát jeleníti meg, ezért minden sértő környezetben való felhasználása ellentmond az alaptörvénynek.
Halász János (Fidesz) arról beszélt, hogy a járvány szempontjából is Magyarország az egyik legbiztonságosabb ország, de amíg nincs vakcina, addig a járványügy készültséget fent kell tartani.
Most a legfontosabb feladat a gazdaság újraindítása"
– jelentette ki, majd emlékeztetett a hitelfizetési és kilakoltatási moratóriumokra, a lejáró gyes-, gyed jogosultságok meghosszabbítására és a munkahelyvédelmi intézkedésekre.
Eközben a baloldali pártok nem, hogy nem segítették, de szándékosan hátráltatták a védekezést, pedig a széthúzás helyett most összefogásra van szükség. Most meg kell akadályozni, hogy külföldről behurcolják a vírust, a járványt a határokon kívül kell tartani - szögezte le. A Fidesz frakció ezért teljes erejével támogatja a kormány legújabb járványügyi intézkedéseit"
– közölte.
Menczer Tamás a külgazdasági és külügyi tárca államtitkára azt felelte, hogy a védekezés első fázisa az emberek és a kormány összefogásának köszönhetően volt sikeres. Hozzátette, ez azért is kiemelendő, mert korábban is nagyon sok volt és mindig nagyon sok a bizonytalanság.
Az operatív törzs és a kormány időben hozta meg az intézkedéseket. A baloldal nem, hogy nem vett részt a védekezésben, de azt akadályozták és a védekezés résztvevőit támadták"
– fogalmazott.
Dobrev Klára a nemzeti érdeket abban látja, hogy felajánlja a hazát Brüsszelnek
Dobrev Klára, Gyurcsány Ferenc felesége azt mondta, hogy a DK nem vesz részt a szavazáson, ezt azzal indokolta, hogy a szavazás nem az újjáépítési alapról szól, hanem arról, hogy "Orbán Viktor korlátlanul garázdálkodik uniós pénzeken". Apró Piroska lánya nemzeti érdekről beszélt, amit ő kicsit másképp értékel, mint a magyarok többsége. Dobrev beszédében gyakorlatilag felajánlotta a hazát és a szuverenitást Brüsszelnek.
A II. világháború végén Európa romjain született meg az a gondolat, amit itt most védünk. Kik alkották meg ezt?"
– kérdezte Dobrev, mire egy képviselő bekiabálta, hogy "nagyapád", utalva erre Apró Antal kommunista politikusra.
A békeprojekt, amire az Európai Unió épült még nem fejeződött be. Európának egy nemzeti nacionalista önzés helyett párbeszédre van szüksége"
– közölte, majd azzal folytatta, hogy nem lehet szuverén módon kezelni a járványhelyzetet, abban uniós közös munkára van szükség.
Dobrev Klára szerint Orbán Viktor gyengíteni akarja az összetartó uniós politikát, ezért zsarolásba kezdett. Azt állította, hogy Orbán Viktor fegyvert szegez egy fegyvertelen fejéhez, mivel az Európai Unió nem akar háborút.
Magyarországon nincs jogállam"
– mondta az ellenzék kedvenc szólamát Dobrev Klára, majd azt vizionálta, hogy a Fidesz attól fél, hogy nem tudja tovább zsarolni majd a jövőben az Európai Uniót.