Országgyűlés – Szabó Tímea oktatott magyargyűlöletből és rákos fideszesekről fantáziált (Frissítve)

Az Országgyűlés ma reggel kezdte tárgyalni a kormány 2021-es költségvetésről szóló javaslatát. A Ház aktuális ülésének harmadik napja reggel nyolc órakor kezdődött az ügyészség napjára, valamint a magyar haditengerészekre való megemlékezéssel. A program, úgy tűnik, nem volt elég szaftos az ellenzéknek, az ülés elején teljesen üresen maradt a Ház bal patkója. A vezérszónoki felszólalásra megérkező jobbikosok aztán elkezdték az összeesküvés-elméleteiket prédikálni a költségvetés kapcsán, elmagyarázva, hogy a gazdasági stabilitás pusztán egy burzsoá trükk. Bár Potocskáné Kőrösi Anita arról beszélt, hogy a költségvetés bünteti a magyar embereket, felszólalását hallgatva egészen más vélemény fogalmazódhat meg a hallgatóban arról, hogy mi is az igazi büntetés. A bohózatot aztán egészen új szintre emelte Gyurcsány, aki nemcsak megszakértette az összes válságot, de még egy magyarországi polgárháborúról szóló vágyvezérelt vízióját is megosztotta a plénummal. A hírhedten magyargyűlölő Szabó Tímea sem akart lemaradni az ellenzéki nagyotmondó versenyben, ezért bedobta: Orbán és kormánya a “lopás” költségével bizonyította, hogy nem szereti a magyar embereket.

Úgy tűnik, az ellenzéknek nem volt testhezálló a korai kezdés az Országgyűlés mai plenáris ülésén, ahol a jövő évi költségvetést tárgyalják. A fontos napirend ellenére ugyanis egy baloldali politikus sem hallgatta meg a beterjesztői beszédet és az ÁSZ kommentárját a javaslattal kapcsolatban. Ezek szerint ennyire fontos az ellenzéki oldalon a felkészülés egy költségvetési vitára. Az üres ellenzéki padsorokról Dömötör Csaba posztolt a Facebookon, azt írta:

A parlamentben ma megkezdődött a jövő évi költségvetés vitája. A baloldali pártok így vesznek részt benne.

Bánki: A megszorítások csak csődhöz vezetnek

Bánki Erik, a Fidesz-frakció vezérszónoka arról beszélt, hogy a 2021-es költségvetés egyfelől kiemelt célnak tekinti, hogy annyi munkahelyet teremtsenek, amennyit a koronavírus elpusztított, másfelől pedig továbbra is kiemelt célnak nevezte a családok védelmét, így ezen a téren a kormány továbbra is kiemelt támogatásokat biztosít. Elmondta: GDP-arányosan 20 százalékot tesz ki a gazdaságvédelmi akcióterv. Bánki szerint ekkora forrásokat Európában Magyarországon kívül csak két ország mozgósított a gazdasága védelmére. Hozzátette: ennek tükrében több, mint 2500 milliárd forintot csoportosítanak 2021-ben a gazdaság újraindítására. Elmondta továbbá, hogy a kormány kiáll az adócsökkentés mellett, ugyanis

a 2010 előtti balliberális kormányzás idején láthattuk, hogy a megszorítások nem vezetnek sehova. Illetve legfeljebb az ország totális csődjéhez.

A vezérszónok megjegyezte, hogy a kormány nemcsak a szavak szintjén van a megszorítások ellen. Ezt bizonyítja Bánki szerint az is, hogy a kormány fokozatosan visszaépíti a szocialisták által elvett 13. havi nyugdíjat. Az aktív állományú munkavállalókat sem hagyta magára a fideszes politikus szerint a kormány; mint kifejtette, jelenleg nincs olyan munkavállaló Magyarországon, aki a 2010-es keresetének duplájánál kevesebbet keresne.

Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

A stabilitás csak kommunikációs trükk

Potocskáné Kőrösi Anita, a Jobbik frakcióigazgatója kellően megalapozta a hangulatot a laposföld-hívőket megszégyenítő összeesküvés-elmélettel, amelyben kifejtette: azzal, hogy a kormány a tavaszi ülésszakban nyújtja be a jövő évi költségvetés javaslatát, a stabilitás látszatát kívánják fenntartani, ami nyilvánvalóan csak egy kommunikációs trükk. Ahogy az is csak egy fideszes trükk, hogy az önkormányzatok 16 százalékkal több pénzből gazdálkodhatnak, mint idén. Főleg azért, mert a frakcióigazgató szerint majd úgyis csak az kap pénzt, akinek a kormány adni akar. Láthatóan igyekezett minden ellenzéki címszót belepréselni felszólásába a jobbikos vezérszónok, egy gyors váltással ugyanis Potocskánénak kijött az, hogy nincs jogállam, mert csak propaganda van. Hogy a kettő közt milyen összefüggés fedezhető fel, azt nem vezette le nekünk, földi halandóknak. Végezetül véleménybuborékából kiszólva felvilágosította a kormányoldalt, hogy ők egy párhuzamos valóságban élnek, amelyet a propaganda táplál.

Nyilván az embereket akarjuk büntetni

Potocskáné Kőrösi Anita és Z. Kárpát Dániel jobbikos vezérszónokok arról beszéltek, hogy a költségvetési javaslat a “bosszú költségvetése”. Erre Hargitai János úgy reagált, hogy nem meglepő, hogy a két “újbaloldali” képviselő ilyen retorikát használ, ironikusan megjegyezve, hogy

nyilván az embereket akarjuk büntetni, azért csinálunk költségvetést.

Hozzátette: ha már az újbaloldali képviselők is ilyenekről beszélnek, kíváncsian várja, hogy mit mondanak “azok, akik tegnap is baloldaliak voltak”. Az ő válságkezelési módszerükre emlékeztetve kifejtette: a baloldali módszer az volt, hogy Magyarország teljesen elveszítette a gazdasági önállóságát. Thatcher idézve megjegyezte:

az a baj a szocialistákkal, hogy előbb vagy utóbb kifogynak a mások pénzéből.

Hargitai hozzátette: amikor a külföldi hitelek elfogytak, akkor a Gyurcsány–Bajnai-kormányok is így jártak, ekkor jöttek a megszorítások.

Magyar gyerekek tízmilliói éheznek, mert Mészáros Lőrinc

Tóth Bertalan, miután megérkezett munkahelyére, egyből elmondta, hogy azért rossz a költségvetés, mert Mészáros Lőrinc. Mindezt kiegészítette egy asztrológiai eszmefuttatással, amelynek során arról értekezett, hogy főleg a jövőt nehéz megjósolni, nem a múltat. Az MSZP elnökének zavaros felszólalásából viszont megtudtuk, hogy miután Mészáros Lőrinc és a haverok már rég elloptak mindent is, ezért szerinte gyerekek százezrei éheznek Magyarországon. De nemcsak a gyerekekért aggódott Tóth Bertalan: szocialistához méltatlan módon az igazságos nyugdíjakat kérte számon a kormányon. Gyurcsány, ha befáradt volna a parlamentbe, valószínűleg lejjebb csúszott volna a székben. A szocialista politikus viszont még itt sem állt meg a szocialista hagyományok felrúgásával, ugyanis az egészségügyi költések növelését követelte, sőt, a válságkezelésben is kiosztott néhány kéretlen tanácsot.

Gyurcsány: Ide nekem a világkormányt

Az ellenzéki limonádé bohózat sztárja egyértelműen Gyurcsány Ferenc volt, aki válságtörténeti áttekintést tartott a kormányoldalnak. Kezdetként a harmincas évek nagy gazdasági válságról tartott történelemórát, majd egy huszárvágással – saját, nem kevés tapasztalatából merítve – a kormány válságkezelésére tért át. A DK elnöke rendkívül hiteles módon arról beszélt, hogy a kormány nem vonta le a válság tanulságait, amit ő természetesen megtett. Kár, hogy a maga idejében ez nem sikerült neki. Most viszont megtudhattuk, hogy a munkanélküliség is a kormány hibája, nem a válság az oka, és nem lát visszautat. Gyurcsány a költségvetés vitájába a tőle megszokott módon egy teljesen oda nem passzoló történetszálat is behozott, a Pesti úti idősotthont. Véleménye szerint igazságtalan, hogy a kormány kritizálja az intézményt fenntartó, emberek tucatjainak haláláért felelős Karácsony Gergelyt; szerinte az egész nyomozás csak politikai haszonszerzés.

Fotó: MTI/Kovács Tamás

A jövő évi költségvetésre visszatérve aztán Gyurcsány elmesélte a jelenlévő képviselőknek legféltettebb vízióját is, miszerint Magyarország hamarosan az Egyesült Államok sorsára jut a kormány politikája miatt. Itt azonban nem ért véget próféciája: merjünk kicsik lenni, merjünk a “fejlett Nyugat” szárnyai alá menekülni, szerinte ugyanis csak ez lehet a túlélés kulcsa. Hozzátette: a válság szerinte azt bizonyítja, hogy szükséges egy “közös Európa”, esetleg egy világkormány.

A magyargyűlölő Szabó Tímea szerint a kormány nem szereti a magyarokat

Szabó Tímea sem akart lemaradni az ellenzéki nagyotmondó versenyben, ezért bedobta: Orbán és kormánya a “lopás” költségével bizonyította, hogy nem szereti a magyar embereket. Mindez igencsak magas labda attól a Szabó Tímeától, aki néhány hete még a határon túli magyaroknak szánt védőeszköz-adomány ellen szólalt fel a parlamentben. Hozzátette: ő úgy látja, hogy Orbán egyfajta “fordított Robin Hood”, aki a szegényektől lop és a gazdagoknak ad. A közmunkát nem tartja megoldásnak, konstruktív ötletet pedig nem osztott meg a plénummal, ugyanakkor felszólította a kormányt, hogy próbáljanak meg ők havi 54 ezer forintból megélni. Saját magára viszont természetesen nem tartotta kötelező erejűnek ezen javaslatát. Zárásképpen egy kiadós egészségügyezés után még ízlésesen lamentált egy sort arról, hogy mi lenne, ha rákot diagnosztizálnának a fideszes politikusoknál.

Szabó Tímea néhány hete még a határon túli magyarok támogatása ellen szólalt fel. Ma már a magyarság hősének próbálja beállítani magát. Fotó: MTI/Kovács Tamás

Hiteltelenek az ellenzék kritikái

Az ellenzék kritikáira Witzmann Mihály fideszes országgyűlési képviselő reagált, aki elmondta: a koronavírus-járvány okozta helyzet összefogást követel meg, ezért reményét fejezte ki, hogy az ellenzék félreteszi pártpolitikai érdekeit és a javaslat mellett szavaz. Hozzátette: már csak azért sem tartja hitelesnek a baloldal kritikáit a tervezettel szemben, mert a korábbi, balliberális, szocialista kormányzás alatt láthattuk, milyen válságkezeléssel szolgálhat az ellenzéki oldal. Kifejtette: a jelenlegi kormány – ellentétben a balliberális kormányokkal – nem a megszorításokban hisz, hanem az emberek és a hazai vállalkozások megsegítésével kezeli a vírus miatt kialakult válsághelyzetet.

Aradszki András, KDNP-s képviselő az ellenzéki kritikákra reagálva elmondta: igaztalan a baloldali pártok azon kritikája, miszerint a kormány “kivérezteti az önkormányzatokat”.

Nemcsak nem vérezteti ki az önkormányzatokat a kormány, hanem sokkal dinamikusabb helyzetbe hozza azokat

– fogalmazott. Példaként említette választókerületének ellenzéki vezetésű központját, Érdet, amelynek 51 milliárd forintos költségvetéséből 46 milliárd forintot az állam biztosít. Hozzátette: az sem igaz, hogy a koronavírus elleni védekezés kivérezteti az önkormányzatokat. Ismételten az ellenzéki vezetésű Érddel példálózva elmondta: a város az 51 milliárdos költségvetéséből mindössze 20 millió forintot költött védekezésre. Megjegyezte: azért is álságos az ellenzék aggodalma az általuk vezetett önkormányzatok miatt, mert mint látható, egyes baloldali városvezetők sokkal inkább egy jó bulinak tartják a városvezetést, mintsem munkának.

A ló is kilóg, nemcsak a lóláb

Az ellenzék összeesküvés-elméleteinek sorát többen folytatták a baloldalról, az ellenzék nem habozott politikai tőkét kovácsolni a koronavírus-járvány miatti elvonásokból, a legmesszebb azonban Harangozó Tamás ment a konteózásban. Az MSZP-s politikus szerint ugyanis a kormány nemcsak most akarja kizsigerelni az önkormányzatokat, hanem addig akar rajtuk szorítani, amíg azok teljesen el nem lehetetlenülnek. Ennek célja Harangozó szerint, hogy az októberi választásokon elbukott településeket büntessék. A képviselő úgy fogalmazott:

a ló is kilóg, nemcsak a lóláb.

Azt azonban elfelejtette megemlíteni, hogy a fideszes településeket is egyenlő mértékben érték az elvonások. Azt pedig nagyvonalúan mellékesnek tekintette, hogy az elvonásokat kompenzálják.

Meglepetés: Gyurcsányék szerint elfogadhatatlan a költségvetés

A valahogy még mindig országgyűlési képviselőként funkcionáló Varju László arról beszélt: a kormány olyan helyzetbe hozta a parlamentet, hogy egy komolytalan vitát kénytelenek lefolytatni. Szerinte ugyanis a havi előjelzések helyett minden hónapban azt állapítják meg, hogy ott tart az ország, ahol a kormány szeretné, a 2019-es pontos számok nem ismertek, a benyújtott költségvetési javaslat pedig átláthatatlan.

A büdzsé ebben a formájában biztosan elfogadhatatlan

– közölte.

Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

Tartható a 2050-re kitűzött klímasemlegességi cél

Természetesen a klímarettegők sem hiányoztak ma a parlamentből. Az ő aggályaikra válaszolva Böröcz László elmondta: Magyarország abban a kivételes helyzetben van, hogy 2014 óta anélkül sikerült fokozni a gazdasági teljesítményt, hogy a károsanyag-kibocsátás növekedett volna. Elmondta: az önkormányzatoknak az állam a környezetvédelmi célok elérése érdekében több, mint évi 280 milliárd forintot juttat. Hozzátette: a kormány elfogadta a 2050-ig szóló klímastratégiai tervet, amelynek lényege, hogy Magyarország a kitűzött dátumra teljesen klímasemleges lesz, anélkül, hogy ez a gazdasági növekedés útját állná. Ennek érdekében, mint elmondta, már idén 500 milliárd forint fog jutni környezetvédelmi célokra. Kifejtette: a kormány stratégiájának kulcspontja, hogy a klímarongáló nagy cégekkel fizettetik meg a klímasemlegesség eléréséhez szükséges ráfordítások árát.

Gurmai szerint a kormány éhezteti az embereket

A szocialisták sprintere felszólalásában arról beszélt, hogy az elmúlt évtized fellendülését követően várható volt egy válság. Legalábbis ők nagyon drukkoltak neki. Mindenesetre a képviselőnő felszólalásából az is kiderült: az MSZP is elismeri, hogy egy évtizeden keresztül gazdasági fellendülést tapasztaltunk. Gurmai jóstehetségéről is beszámolt, kifejtve: ő előre látta a válság közeledtét, hiszen “érezhető volt a bizonytalanság”. Úgy tűnik, a szocialisták futóbajnokának nem szóltak arról, hogy így működik egy világjárvány a Föld nevezetű bolygó minden országában. Ennek ellenére Gurmai azt fejtegette, hogy a magyar emberek “kivéreztetése” miatt van válság, na meg azért, mert a kormány politikája az emberek éheztetésén alapul. Végül aztán tőle is megtudhattuk a nagy igazságot, amit csak az ellenzéki politikusok ismernek: azért éhezünk, mert Mészáros Lőrinc.

Banai Péter Benő válaszában a lehető legelegánsabb módon, szikár tényekkel igazította ki Gurmai rágalmazását. Az államtitkár kifejtette: álságos a szocialista politikus aggodalma a gyermekes családokért, hiszen, mint azt az adatok mutatják, reálértéken 2010 előtthöz képest egy kétgyerekes család másfélszer, egy háromgyerekes család pedig több, mint kétszer annyi pénzből gazdálkodhat.

Fotó: MTI/Illyés Tibor