A magán őssejtbankok átlagosan 200-400 ezer forintot szednek be a szülőktől a köldökvér levételéért és tárolásáért. Holott elenyésző számban jut el a magánbankban lefagyasztott köldökvér az orvosi felhasználásig. A PestiSrácok.hu adatgyűjtése szerint Magyarországon ez idáig mindössze négyszer fordult elő, hogy magán őssejtbankokban tárolt mintával gyógyítottak meg egy gyerekeket.
A donoroktól származó őssejtek viszont forradalmi változást hoztak a gyógyításban, ezért az orvosok azt szorgalmazzák, hogy a szerintük is lerántásra épülő és a gyógyításban alig szerepet játszó köldökvér-biznisz helyett Magyarországon is állítsanak fel közösségi őssejtbankot.
A magyar magánbankok körüli káosz miatt Amerikából importálták ezt a számítógépes mikroszkóp képernyőjére százszorosan kinagyított őssejtmintát is 2009-ben, mielőtt bemutatták a távirati iroda fotósának az Országos Vérellátó Szolgálat és a Magyar Tudományos Akadémia őssejtkutató laboratóriumát. MTI Fotó: Balaton József
SIPOS ANETT
Van olyan magán őssejtbank, amelynek marketingszövege direkt lelkiismeret furdalást próbál ébreszteni azokban szülőben, akik vonakodnak százezreket költeni a köldökvér levételére és tárolására. „Fontos tudni, hogy ez egy egyszeri és megismételhetetlen lehetőség Önnek és születendő gyermekének. Célunk, hogy szakmailag hiteles szakértők által informálva hozza meg felelősen a döntését gyermeke jövőjét illetően. Hiszen minden szülő számára a legfontosabb születendő gyermeke egészsége és biztonságos jövője.” – így szól a Cord Blood Center finoman szólva megkérdőjelezhetően etikus tájékoztató levelének bevezetője, amit kismama ismerősünk kapott. Arról viszont egyetlen szó sincs benne, hogy a magán köldökvérbankban „bebiztosítottnak” vélt gyermeknek mindössze körülbelül egy az ötvenezerhez az esélye elméletben, hogy a köldökvért vagy ő, vagy egy családtagja valaha is visszakapja.
Milliárdok a félelemre
Az egyik legnagyobbnak számító Krio Intézet tájékoztatása szerint mégis a magáncélú őssejtlevételek aránya Magyarországon tavaly már elérte a születésszám 9 százalékát, ami nemzetközi összehasonlításban is kedvező. Eszerint igény van a köldökvér tárolásra, miközben egy magyar állami közösségi köldökvérbank létrehozásához hiányzik a politikai és pénzügyi döntés. Az orvosok szerint az lenne a valódi megoldás, ha lenne magyar közösségi őssejtbank, ami állami háttérrel, közösségi megoldásként állna az orvostudomány és az emberek szolgálatában. Valahogy úgy, ahogy a vérrel kapcsolatban is működik állami transzfúziós állomás, és vérellátó szolgálat. Az akár más emberektől származó őssejtek ugyanis valóban egyre nagyobb szerepet kapnak a gyógyításban, miközben a saját konzervált őssejt felhasználása elenyésző a beavatkozásoknál. Igaz, az állami őssejtbank ötlete komoly érdekeket sért, hiszen csak a Krio Intézettől kapott adatokból számítva tavaly 2,5 milliárd forintos forgalmat bonyolított az üzletág.
Folyékony nitrogénben tárolják a mintákat a Szegedi Tudományegyetem őssejt-transzplantációs részlegén. MTI Fotó: Németh G
Négyen a ringben, egy a börtönben
Magyarországon négy cég foglalkozik őssejt-, illetve köldökzsinórvér-levétellel, tárolással. Ezek a magán őssejtbankok olyan vállalkozások, ahol a szülőkkel kötött szerződés alapján veszik le és tárolják az adott gyermek számára a köldökvért. A családon kívül más nem kaphatja meg – ellentétben a közösségi bankok gyakorlatával. A Cord Blood Center viszonylag új résztvevő a piacon. Ők az általunk megkérdezett szülők szerint a legelérhetőbb áron szolgáltató cég. Érdekesség, hogy enné a cégnél a szülők lemondhatnak a minta kizárólagos használatáról és az ilyen módon felszabaduló köldökvért többek között Szlovákiában használják fel gyógyításra. – Ez idáig 100 ezer család bízott meg bennük, és 29 transzplantációra használták fel a náluk tárolt mintákat világszerte. „Több esetről tudunk biztosan, hogy felgyógyult a beteg, például egy szlovákiai kislányról is.”– tájékoztatott bennünket a cég részéről Miklós Nóra.
A Zelion nevű cég közösségi őssejtbanknak indult, de bűnügy lett belőle. A pénz eltűnt, a begyűjtött mintákat hatósági kérésre ideiglenesen az Országos Vérellátó Szolgálat őrzi. Nem tudják, mi van bennük, mi lesz a sorsuk. Egyelőre az ügyben Budai Gyula kormánybiztos is nyomozást folytat. A cég nem működik, így választ sem várhattunk kérdéseinkre. A magyar piac legrégebbi szereplője a Sejtbank Kft., ők 2002 óta szolgáltatnak Magyarországon. Eddigi 22 ezer megbízásuk volt. A cég neve anno összeforrt Czeizel Endrével, most a béranya perből ismert Merhala Zoltán az ügyvezető. A cégadatok szerint 2008-ban fő tevékenységi kört váltottak és humán egészségügyi szolgáltatásról átálltak reklámtevékenységre, ami nagyjából annyit takarhat, hogy a Cryo-Save nemzetközi cégnek ők a magyarországi közvetítői.
– Általában 20 évre szerződünk a szülőkkel, ám a gyerek nagykorúvá válásakor a tárolási időt meg lehet hosszabbítani. A születéskor levett mintát külföldre viszik, hogy Belgiumban a Cryo-Save központi laboratóriumában megtörténjen a szakszerű feldolgozásuk, tárolásuk – nyilatkozta Merhala Zoltán ügyvezető igazgató. A később megbetegedett gyermekek gyógyításával kapcsolatos eredményeik az ügyvezető tájékoztatása szerint jók, mert „eddig több mint 10 alkalommal igényeltek vissza őssejt mintát gyógykezelés céljából” tőlük és „a szakemberek őssejt beültetéshez fűzött reményei minden esetben beigazolódtak”. A fenti cégekhez képest komolyabbnak tűnik a Humancell és a Krio Intézet. Ez az a két bank, amely a fagyasztást és a tárolást is Magyarországon végzi, ráadásul csak nekik van szövet és sejtbanki tevékenységhez kapcsolódó ISO minősítésük.
Van, aki jószolgálatot is tesz…
Az egyik általunk megkérdezett házaspár a Krio-val szerződött. Azt mondták, ők tűntek a legmegbízhatóbbnak. Szempont volt, hogy a tárolást – a szülők választásának megfelelően – lehetett magyarországi helyre kérni. Szakképzett orvosoktól kaptak tájékoztatást, készségesek voltak és kedvezményt is adtak, hisz ikrekre kötöttek szerződést. A Krioról azt hallani, hogy bár a legmegbízhatóbb cégek egyike, így is magyar engedély hiányában visz köldökzsinórból nyert úgynevezett mezenchimalis sejteket külföldre. Igaz, ezt megerősítő, vagy cáfoló reakciót nem kaptunk az erre vonatkozó konkrét kérdésünk ellenére sem tőlük. Kaptunk viszont egyéb információkat.
A Krio Intézet 12 ezer mintát tárol 2004-es működésétől számítva. A tárolás Budapesten és Miskolcon történik. Sajnos konkrét számot nem kaptunk arra vonatkozóan, hogy eddig hány alkalommal ültettek be köldökvér őssejtet a náluk tárolt mintákból, mindössze két esetet említ a sajtószóvivő válasza, az egyik 2010-ben a másik 2011-ben történt, mindkettő Miskolcon, ahol leukémiás kislányt gyógyítottak meg a beültetett őssejttel. A Krio Magyarországon az egyetlen olyan magánbank, amelytől már sikeresen használtak fel mintát itthon orvosi célokra.
A Humancell Kft. marketing vezetőjét Biczó Dezsőt is megkérdeztük, hogy a náluk tárolt mintákból hány beültetés volt, és összesen mennyi a náluk tárolt minták száma, de ezekre a kérdéseikre nem kaptunk választ. Ugyanakkor Biczó Dezső dr. Benyó Gáborral és dr. Kriván Gergellyel együtt hozta létre a Köldökzsinórvér Őssejt Alapítványt, ami közösségi bank hiányában segít a bajbajutott családoknak anyagi forrás felkutatásában. Orvosszakmai vagy szociális szempontok alapján választják ki azokat a rászorulókat, akiknek nincs elég pénzük a köldökzsinórvér levétel kifizetésére. Ez a gyakorlatban egyébként azt az igen ritka megoldást jelenti, hogyha egy beteg gyerek utolsó esélye az őssejt transzplantáció, de nincs megfelelő donor, viszont éppen kistestvére születik, akkor tőle a Humancell a társadalmi felelősségvállalási programja révén ingyen leveszi a mintát és azzal esetleg meggyógyítható a nagy tesó. (Ugyanilyen felajánlást a Krio Intézet is tett már, szintén jószolgálati alapon).
És valaki nem mond igazat…
A furcsa az a magánbankokban, hogy bár a Sejtbank, a Cord Blood Center és a Krio is azt állítják, sok esetben sikerrel alkalmazták már a náluk eltárolt mintákat, a PestiSrácok.hu által megkeresett kórházak közül egyedül a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei kórház igazolt vissza olyan transzplantációt, amit a Krio intézettel való együttműködés alapján, magánbanki mintával végeztek. A legtöbb őssejt-transzplantációt végző Szent László Kórházban például egyszer sem használtak fel születéskor levett köldökvérből származó, saját részre lefagyasztott mintát.
Így két opció marad: vagy külföldön használták fel a mintákat, a Cord Blood Center fenti válaszaiból például azt tűnik ki, hogy ők Szlovákiában értek el ezzel kapcsolatos sikereket. Vagy pedig egészen más, számunkra ismeretlen sorsra jutnak a minták. A legnagyobb hazai transzplantációs központban, a Szent László Kórházban a gyógyításhoz külföldi közösségi köldökvérbankból hoznak be felhasználható sejteket. Ennek oka, hogy a tárolásra, szállításra vonatkozó szabályozás magánbankonként különbözik, ezért a beavatkozást végző orvosok nem vállalják olyan mintának a beültetését, amelynél nem lehetnek biztosak a sejtek minőségében.
Észérvek igazolják, a saját részre spájzolás zsákutca
Ebből is látszik, mekkora segítség lenne egy azonos minőségi elvárás szerint működő közösségi őssejtbank-hálózatra. Sürgős esetben a donor és a befogadó genetikai tulajdonságait egy olyan rendszeren futtatják át, ami a világ összes közösségi bankban tárolt mintája közül segít kiválasztani a leginkább megfelelőt, akár 3-4 hét alatt. A magán köldökvér bankokban ilyen információs rendszer nincs, hisz az ottani üzleti modellhez ez nem passzol, ott csak a nagyon-nagyon ritka saját felhasználást támogatják.
2001-2012 februárig 35 köldökvér transzplantációt végeztek a Szent László Kórházban. Vérképző rendszeri rosszindulatú daganatoknál, veleszületett immunhiányos állapotú betegeknél, egyes anyagcsere betegségeknél és autoimmun betegségeknél, lényegében ez az egyetlen esélye a betegnek a teljes gyógyulásra. „Az biztosan kijelenthető, hogy a köldökvér őssejtekben hatalmas lehetőség van. A kezelt betegek kétharmada él, és gyógyultnak tekinthető” – mondta a PestiSrácok.hu kérdésére Kriván Gergely a László Kórház Gyermekhematológiai és Őssejt-transzplantációs Osztályának főorvosa. És egy magyar közösségi köldökvérbankból sokkal olcsóbb lenne a hozzájutás, mint a külföldi import, nem is beszélve azokról az előnyökről, amit a magyar populáció genetikai megoszlása miatt a magyar közösségi bank jelenthetne a betegeknek. Kriván Gergely szerint nem helyes csupán egy szűk réteg számára elérhető luxusszolgáltatássá tenni ezt a szolgáltatást. Akik ráadásul, a jelen viszonyok között könnyen hoppon is maradhatnak – amiről szintén nem szólnak a magánbankok tájékoztatói -, hisz vannak olyan Magyarországon működő magánbankok, amelyek az orvosi elvárásokkal ellentétben a levételt és a tárolás körülményeit kevésbé ellenőrzött módon végzik, ami miatt az orvosok az ilyen mintákat nem tartják beültetésre alkalmasnak.
Nagy Kálmán a Borsod Abaúj Zemplén Megyei Kórház Gyermek Onkohaematológiai és Csontvelőtranszplantációs osztályának vezetője már annak is nagyon örülne, ha az évente megszülető kisbabák egy részétől állami költségen levennék a köldökvért, és tárolnánk, hogy olyanok is hozzáférjenek, akiknek a szülei nem tudják finanszírozni a tárolást. Ugyanakkor Nagy doktor arra is felhívta a figyelmet, hogy egy közösségi bank működtetéséhez minimum 6-7 ezer minta kellene, amelynek a tárolása, mintánként több százezer forint költséggel jár. Kriván Gergely felhívta a figyelmet arra, hogy az Országos Vérellátó Szolgálat lehetne (OVSZ) a magyar közösségi bank fontos szereplője. Az OVSZ üzemelteti ugyanis a magyar őssejtdonor regisztert, ahol a minták és a donorok vannak regisztrálva. Nemzetközi trend egységes rendszerben kezelni a szerv-, szövet- és őssejt transzplantációt, ezért az OVSZ az egyik természetes jelölt lehetne a tervezett állami tulajdonú közösségi köldökzsinórvérbank üzemeltetésére.
Itt a megoldás az állami bank létrehozásához
Az állami hátterű közösségi bankhoz szükséges pénz előteremtésére most egy rendhagyó megoldás kínálkozik, ami szó szerint a vérünkben van. Ugyanis a magyar emberek (az európai emberekhez hasonlóan) egy százaléka rezisztens a HIV vírussal szemben, 10 százalékuk pedig részben ellenálló. Pénz híján ez a génmutációnk lehetne a gazdasági alapja egy régóta hiányzó magyar közösségi köldökvérbanknak. Az ötlet Nacsa János orvostól származik, aki a washingtoni National Institute of Health (NIH) kutatóintézetben hosszú ideje a HIV vírus kutatásával foglalkozik. A magyar orvos azért jelentkezett ezzel a felvetéssel a magyar kormány egy-egy prominensénél, mert HIV betegek ilyen speciális köldökvérrel való gyógyításából finanszírozhatóvá lehetne tenni a majdani nonprofit közösségi köldökvér őssejtbankot. Ilyen módon az a hátrányunk válhat előnnyé, hogy eddig még nem tettünk semmit. Magyarország az elmúlt tíz évben elmulasztott közösségi köldökvérbankot létrehozni, miközben más országok, évek óta gyűjtögették az újszülöttektől a mintákat, de nem figyeltek a különleges minták szűrésére.
„A világban százas nagyságrendben működnek közösségi köldökvérbankok. Ezekben az összes tárolt mennyiség 3-5 százalékát használják fel évente. A magyar közösségi bank viszont nulláról indul. Épp ezért létre lehet hozni egy olyan döntés előkészítő rendszert, ami támogatja a világ közösségi köldökvérbankjait, és képes segíteni abban, hogy az eddigi átlagos felhasználásnak megfelelő 3-5 százaléknál több minta kerüljön beültetésre. Mindezt azáltal, hogy az orvosoknak plusz döntési opciót adna, mert az egyezőség mellett egyéb szempontokat is figyelembe venne. Az én elképzelésem szerint egy olyan konstrukciót lehetne kialakítani, ahol nonprofit a közösségi bank, és forprofit a transzplantáció. A transzplantációkra nálunk jobb anyagi helyzetben lévő államok egészségbiztosítójával lehetne szerződni. Az ottani beteg gyerekeket ide hoznák, és a különleges mintákkal meggyógyítanánk. Ez az anyagikat tekintve sem rossz elgondolás, hisz az USA-ban a köldökvér transzplantáció 600-800 ezer USA dollár, maga a köldökvér csak 20-70 ezer dollár. Nyilván, ha a magyar közösségi bankban különleges mintákat tárolnánk, azzal értékesebbek is lennének a mintáink. Az igazi bevételt ugyanakkor a Magyarországra hozott transzplantációs beavatkozások jelentenék, ami itt most a László Kórházban 3-4-szer olcsóbb elvégezni, mint az USA-ban. Épp ezért a László Kórház, az Országos Vérellátó Szolgálat és az egészségügyi államtitkárság jelenthetnék a legerősebb szakmai hátteret a bank létrehozásához” – mondta a PestiSrácok.hu-nak Nacsa doktor.
__________
A HIV-vírus, mint esély
A HIV betegek gyógyítása a következő elképzelés szerint történne. Kiölnék a beteg saját csontvelőjét sugárterápiával, kemoterápiával. Annak helyére ültetnék be a rezisztens köldökvért, ami újraképezné, de már ezzel a mutációval a beteg vérképzőrendszerét (a vérképzőrendszerből fejlődik az immunrendszer), így hiába van a szervezetében a HIV vírus, nem tud kapcsolódni a célsejtekre, és elpusztul. Ez a módszer működik csontvelő átültetéssel Németországban már kipróbálták, és a beteg legjobb tudásunk szerint meggyógyult. Minden elképzelhető módon vizsgálták, de eddig nem találták meg a szervezetében a HIV vírust.
__________
Őssejt transzplantáció
Az orvosi gyakorlatban az őssejt transzplantáció (vérképző őssejt transzplantáció) már a 70-es években rutinszerű és biztonsággal alkalmazott terápiás eljárás volt. Mára a szakirodalom 85-90 féle súlyos betegséget tart nyilván, amely az őssejt transzplantációval gyógyítható. Ezek leggyakrabban a vérképzőrendszert és az immunrendszert érintő kórképek, valamint daganatos betegségek és bizonyos anyagcserezavarok. A 80-as évek eleje óta ismert, hogy a születéskor egyébként kidobásra kerülő köldökzsinór és placenta vérképző őssejt átültetéshez is alkalmas mennyiségű, és jó minőségű, nagy önfenntartó képességű, fiatal őssejtet tartalmaz, amely legyűjtve és fagyasztva tárolva, később alkalmas orvosi felhasználásra.
Nahát, ez csodálatos! :)))
[vsw id=”53201806″ source=”vimeo” width=”425″ height=”344″ autoplay=”no”]
[cardoza_wp_poll id=2]
Facebook
Twitter
YouTube
RSS