Pesti Srácok

Pénteken egyeztetnek Juncker utódlásáról a főbb pártcsaládokat képviselő kormányfők

Pénteken egyeztetnek Juncker utódlásáról a főbb pártcsaládokat képviselő kormányfők

A három legnagyobb európai pártcsaládot képviselő uniós tagállami kormányfők pénteken Brüsszelben egyeztetnek az Európai Bizottság következő elnökének személyéről - jelentette a Politico. A május végi európai parlamenti (EP-) választásokat követő informális EU-csúcsértekezleten a néppárti (EPP), a szociáldemokrata (S&D), illetve a liberális (ALDE) pártcsalád koordinátorokat nevezett ki az uniós tisztújításról szóló egyeztetések lebonyolítására.

Az új megközelítés értelmében az EPP-t Andrej Plenkovic horvát és Krisjanis Karins lett miniszterelnök, az S&D-t Pedro Sánchez spanyol és António Costa portugál kormányfő, az ALDE-t pedig a holland Mark Rutte és a belga Charles Michel képviseli. A brüsszeli hírportál bennfentes forrásokra hivatkozó, keddi cikke szerint a hat vezető munkavacsorára ül össze pénteken a belga fővárosban. Legutóbb, 2014-ben az EPP-nek és az S&D-nek megvolt a többsége az Európai Parlamentben, a mostani választási eredmény azonban bonyolultabbá teszi a tisztújítást, ugyanis legkevesebb három frakcióra van szükség a többség eléréséhez, ami az alkupozíciók átrendeződésével jár. Szakemberek szerint az új koordinátori rendszer gyengíti a frakcióvezetők pozícióját, s nem biztos, hogy elégséges lesz a folyamat zökkenőmentes véghezviteléhez. Mint a Politico írta, a végső döntés nem is feltétlenül a koordinátori tárgyalások nyomán fog megszületni, miután például a legbefolyásosabbnak tartott két uniós tagállami vezető, Angela Merkel német kancellár és Emmanuel Macron francia államfő nem is vesz részt ezeken, ráadásul egyes olyan szavazásokon, amelyeken minősített többségre van szükség, nagy súlyt képviselő országok esetében az adott kormánypárt nem is a fenti pártcsaládokhoz tartozik. Erre példa az Egyesült Királyság, Lengyelország és Olaszország. Így Donald Tusknak, az Európai Tanács elnökének is intenzív konzultációt kell folytatnia a tagországok állam- és kormányfőivel, akiknek céljuk, hogy a június 20-21-i EU-csúcson megállapodjanak jelöltjükről az Európai Bizottság élére, akit aztán az Európai Parlamentnek kell majd jóváhagynia. Az EP-választásokon legtöbb szavazatot szerző EPP listavezetője a német Manfred Weber. Az először a legutóbbi választások után alkalmazott csúcsjelölti rendszer azonban akkor és most is komoly vitákat váltott ki, minthogy az alapszerződés alapján az Európai Tanács hatáskörébe tartozik a jelölt megnevezése, így azonban a pártok gyakorlatilag kész tények elé állítják a tagállami vezetőket, akik közül többen is elutasítják a hivatalos joganyagban sehol nem szereplő rendszer alkalmazását. Elemzők szerint így közel sem biztos, hogy végül valóban a frakciók EP-listavezetőinek egyike töltheti majd be a legfontosabb EU-s posztot, az Európai Bizottság elnöki tisztségét, amely ráadásul egyfajta "csomag" része lehet, mivel idén új vezetőről kell megegyezni az Európai Tanács, az Európai Parlament és az Európai Központi Bank élére is, illetve dönteni kell az új uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő személyéről.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/Patrick Seeger

PestiSracok facebook image

Ajánljuk még

Kegyetlenül megkínozta, agyonverte, majd elásta hajléktalan áldozatait Dragan Bajic és bandája a csepeli eperföldön (videó) - a 20 éves NNI ügyeiből (4. rész)

Az alvilág titkai 2024 július 6.
Az idén 20 éve alakult NNI kiemelkedő nyomozásaiból válogattunk, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság ügyét mutatjuk be sorozatunk 4. részében. Több, mint 100 év fegyházat kapott 2016-ban a szerb börtönből megszökött Dravan Bajic és magyar hajléktalanokból álló bandája, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság elkövetői. Egy diósdi fiatalembert és egy négy fős nyáregyházi hajléktalan családot kínoztak meg bestiálisan, meggyilkolták őket, majd a holttesteket megégették, a diósdi áldozat maradványait a Dunába dobták, a család tagjainak maradványait az eperföld melletti erdőben elásták. A csepeli halálbrigád lebukását az összevert, megkínzott, majd félig elásott erdélyi M. Mátyásnak köszönhetik. M. kiásta magát, és a rendőrségen elmondott mindent.

Simlis szélhámos, vagy áldozat? - Gál László, a magyar futball örök túlélője

Sport exkluzív 2019 május 17.
A magyar foci mindig kitermelte magából a zavarosban halászó holdudvarát; különösen igaz volt ez a kilencvenes évekre, de még a 2000-es évek sem feltétlenül a nyugalomról szóltak. Rengeteg adócsalási és bundaügy rontotta az amúgy is egyre mélyebb morális és szakmai szinten álló hazai futball renoméját; kalandorok és menedzsernek álcázott csalók szálldostak dögkeselyűként, és markoltak ki annyi pénzt a fociból, amennyit csak tudtak. Időnként most is kiesik egy-egy csontváz a szekrényből, azonban a jelenlegi viszonyokból visszatekintve félelmetes volt ez az időszak. Sok emblematikus figurára emlékszünk, akik így vagy úgy részt vettek ebben a kavalkádban: az egyikük Gál László, aki megfordult a Fradiban technikai igazgatóként, a Videotonban és a Honvédban ügyvezető igazgatóként, szerepet vállalt a Vasasnál is, jelenleg pedig az Ózdi FC elnöke. Gált folyamatosan zavaros ügyek követték, adócsalási botrányok és gyanúsítások, legutóbb pedig az Ózdnál is furcsa pénzügyi szituációba kerültek, melyben tudomásunk szerint az MLSZ vizsgálatot rendelt el és a NAV is nyomozást indított. A PestiSrácok.hu személyesen is beszélt Gál Lászlóval, aki szerint személye mindenhol csípte valaki szemét, többször kvázi balek volt, és vele próbálták elvitetni a balhét. Vajon mindig rosszkor volt rossz helyen, vagy ügyeskedő, simlis bajkeverő, aki mindenhol igyekezett kibújni a felelősségre vonás alól, és új helyen folytatni az üzelmeit?