Bár az emberek nemet mondtak június 9-én a politikájukra, mégis a zöldek és a liberálisok lehetnek a királycsinálók – írja a Politico az új bizottsági elnök személyét latolgató cikkében. A lap szerint Ursula von der Leyen hiába udvarolta körbe Giorgia Melonit, valamint az ECR-frakciót a kampány hajrájában, végül mégis inkább a baloldaltól várja a támogatást az újraválasztásához– így természetesen a támogatásért járó pozíciók is azokhoz a pártokhoz kerülhetnek, akiket a legélesebben utasítottak el a választók az urnáknál.
Míg más pártcsaládok képviselői helyei stagnáltak, a konzervatív blokkok madátumszámai pedig arányosan szabad szemmel látható növekedést értek el, a Zöldek, valamint a Renew Europe nevezetű szélsőliberális pártcsaládok frakciójuk negyedét elveszítették a június 9-i választásokon. Ez legalábbis jelzésértékű a két blokk politikai elutasítottságára vonatkozóan (ne feledjük, utóbbi csoportosulás volt a még Budapesten is hatalmasat bukó Momentum pártcsaládja is – a szerk.), úgy tűnik azonban, hogy a demokrácia brüsszeli fellegvárában ez nem számít: utóbbi két frakció lehet a királycsináló a következő bizottsági elnök választásakor. Ennek minden előnyét pedig azok a pártok élvezhetik, akik leszerepeltek az előző ciklusban.
A Politico most arról ír, hogy a következő bizottsági elnök választásánál minden szavazat számítani fog, ugyanis már papíron is nagyon szorosnak tűnik az eredmény. Von der Leyennek 361 szavazatra van szüksége, ehhez azonban messze nem biztos, hogy meg lesz a támogatottsága. Ha elbukik a csütörtöki szavazáson, az példátlan politikai válságba sodorja az EU-t, és tárgyalóasztalhoz kényszeríti a vezetőket, ahol egy új jelölttel kell előállniuk.
Ahhoz, hogy megszerezze a szükséges 361 szavazatot, von der Leyen elsősorban arra a három csoportra számít, amelyek még 2019-ben segítették az elnöki székbe: az Európai Néppártjára, a szocialistákra és a liberális Renew Europe frakciójára.
Nem vagyok matematikus, de úgy gondolom, hogy a három központi erővel, amelyek Ursula von der Leyent támogatják, megvannak a számok
– mondta Pedro López, az EPP parlamenti frakciójának szóvivője.
Az optimizmus egyetlen alapja, hogy a három csoport együttesen körülbelül 50 EP-képviselő többségét (401 képviselő támogatná névleg, ha teljes lenne a frakciófegyelem) adhatná neki – de ez csak akkor van így, ha az összes EP-képviselő rá szavaz a titkos szavazáson, ami szinte garantáltan nem fog megtörténni. A korábbi bizottsági elnökválasztáson a jelöltet támogató informális koalíció mintegy 13 százaléka nem az elvárt módon szavazott. Ez nagyjából éppen 50 képviselői szavazatot jelentene esetünkben.
Ráadásul mindhárom csoport EP-képviselői közül tettek már olyan nyilvános kijelentetéseket, miszerint nem szavaznak von der Leyenre. Ha szavazataik megegyeznek nyilvános nyilatkozataikkal, von der Leyen nem támaszkodhat többek között az ír Fianna Fáilra, a francia republikánusokra, valamint a németországi és romániai liberálisokra. Másokat, például a francia és az olasz szocialista delegációt pedig nehéz lesz meggyőzni.
Így nem csoda, hogy von der Leyen már egyes képviselőkkel külön egyeztetést folytat, és bár mind a Renew, mind a Zöldek frakciója súlyos veszteségeket könyvelhetett el a június 9-i választásokon, von der Leyennek minden szavazatra szüksége van, így a katasztrofális szereplésük ellenére fontos szerepe lehet a két összezsugorodott frakciónak. Ez pedig nyilatkozataikat is befolyásolja. Simon McKeagney, a Zöldek szóvivője a néppárti López fent idézett megjegyzésére válaszolva ugyanazon a sajtótájékoztatón azt mondta:
Én sem vagyok matematikus, de meglepődnék, ha három [párttal] meglennének a számok.
Terry Reintke, a Zöldek társelnöke pedig odáig ment, hogy egész konkrétan kijelentette:
Készek vagyunk ennek a többségnek a részévé válni, mert látjuk a veszélyt, hogy a többség jobbra mozdulna el.
Vagyis úgy tűnik, hiába udvarolta körbe az utóbbi hónapokban az ECR-t von der Leyen, végül mégiscsak markában tartja a brüsszeli vezetést az olvadó liberális elit. A Renew és a Zöldek által támogatott szocialisták nyomása, hogy elszigeteljék az ECR-t arra kényszerítette von der Leyent, hogy tisztázza, nem lesz „strukturális koordináció” az ECR egészével, ahogy azt a Renew képviselőcsoportnak elmondta. De von der Leyen mindazonáltal támogatást kíván szerezni az egyes ECR európai parlamenti képviselőktől és delegációktól – nem utolsósorban a Meloni pártjából érkező 24 képviselőtől – mindaddig, amíg úgy gondolja, hogy támogatják az EU-t és a jogállamiságot, valamint Ukrajnát az oroszok elleni háborúban. Vagyis nagyon úgy tűnik, hogy a háborúpártiság és a jogállami bunkósbot a két belépő az unió vezetésébe.
Fotó: MTI/EPA/Keystone/Alessandro Della Valle
Facebook
Twitter
YouTube
RSS